Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-03-05 / 52. szám

2 EGRI «EPDJBAU 1927. március 5 Megnövekedettt az influenzás halálesetek száma Hevesmegyében. Az elmúlt héten tizennégy ember halt meg az influenza miatt. Eger, március 4. Az influenza-járvány országo­san megszűntnek tekinthető a budapesti jelentések szerint. En­nek ellenére Heves vármegyé­ben csupán az elmúlt héten 14 haláleset fordult elő influenzás megbetegedés következtében. A Tarnavölgy azon községei­ben, ahol időközi választást tar­tottak, tehát a kápolnai választó­kerület falvaiban, a választás hetében nyolc influenzás halál­eset történt. Ezt az orvosok az­zal magyarázzák, hogy egyes betegek már influenzával vettek részt a gyűléseken, igy meghűl- tek és az influenza más súlyo­sabb betegségekkel kompükálő- dott. i$M<S Wfcse ISSS »SS8 Franciaország külföldi munkásokat alkalmaz a mezőgazdasági munkálatoknál. Párisi jelentés szerint Poincaré kijelentette, hogy amennyiben a belföldi munkapiacon nem kap elegendő munkást a mezőgaz­dasági munka elvégzésére, úgy engedélyt fog adni nagyobb kül­földi munkáskontingens alkal­mazására. — Boldog Franciaország, ahol keresik a mezőgazdasági mun- kásqkat! Miskolcra szállították a bélapátfalvai gyilkost A bélapátfalvai gyilkosság nyomozása csütörtökön délelőtt lezáródott. A csendőrök Orosz István beismerő vallomása után még néhány oly tanút hallgat­tak ki, akik mentő tanúként je­lentkeztek a gyilkosság ügyében. Ezek a mentő tanuk a gyilkos­ság előzményeit, a Herekovios Szerén és juhászbojtár között fennálő ismeretes viszonyt erő siteíték meg vallomásaikban. Érdekes egyébként a falusi lakosság hangulata, amely erő­sen a fiatal gyilkos mellet van- A falusiak ugyanis rendkívül szerették a juhászbojtárt, mert eddig mindig becsületes éle­tet élt és noha semmiféle lo­pást, vagy másféle bűncselek- ményt nem kövatett el. Nem volt sem korcamajárő, sem verekedő természetű, hanem magábazár- kozott, csöndes fiú, akit az egész környéken szerettek. Mikor a csendőrök Orosz Istvánt a gyil­kosság gyanújával letartóztatták, nem akarták elhinni a faluban, hogy ö lenne Herakovics Sze­rén gyilkosa. Oroszt egyébként csütörtökön az esti vonattal szállították be a csendőrök erősen megbilincselve a miskolci kir. törvényszék fog­házába. A cukrászt nem lehet eltilani a méz használatától. Vidéken már évtizedek óta dúl a harc a cuk­rászok és a mézeskalácsoiok kö­zött. A cukrászok féltékenyen vigyáznak arra, hogy a mézea- kalácsos tortákat ne csináljon, a mézeskalácsotok pedig szigo­rúan őrködnek hogy a cukrá­szok mézoskalácssziveket ne gyártsanak. A kereskedelmi mi­niszter most elhatárolta a két iparágat. Az erre vonatkozó mi­niszteri döntés szerint a cukrász- készítményeknek a mézeskalá­csáé készítményektől legfőbb megkülönböztetése az, hogy a mézeskalácsos festi áruját, pa- pirképekkel és tükrökkel disziti, a cukrász pedig nem festi és dí­szíti áruját és főként cukorral dolgozik. A miniszteri döntés Bzerint azonban olyan jogszabály amely a cukrászt egyébként a méz használatától eltiltaná, nin­csen. Megépítik a tiszapolgári hidat. Ismeretes, hogy Tiszapoigár képviselőtestülete a legutóbb is mét akciót kezdett abban az irányban, hogy a Miskolc— Tiszapoigár—Hajdúböszörményi vasúti vonalat, valamint a tisza­polgári Tisza-hidat az állam építtesse meg, amint azt a világ­háború előtt tervezték. Ebben a nagyjelentőségű kérdésben Melceer László országgyűlési képviselő és a Bükk és Mátra- vidéki Automobil Club vezető­sége is interveniált a kereske­delemügyi minisztériumban, ahol komoly ígéretet kaptak arra nézve, hogy a Miskolc—Tisza­poigár—Hajdúböszörményi za­vartalan közlekedés kérdését még ebben az esztendőben meg­oldják, azonban a háború előtti terveket módosítani fogják. Beavatott helyről nyert érte­sülésünk szerint a tiszapolgári Tisza-hid építését az 1927-28. évi költségvetés keretén belül akarják megvalósítani s így rövidesen vége fog szakadni annak az állapotnak, hogy a kompon keresztül csak a leg­nagyobb nehézségek árán bo­nyolítható le a forgalom. Mint érdekességet kell meg­említenünk azt is, hogy a Mis­kolc—Tissapolgűr--H3jdoböszőr- mény—debreceni út szerves ki­egészítője lesz Eger—miskolci útnak s igy Hevesmegye Tisza­füreden át Debrecen felé lebo­nyolított forgalma is nagy rész­ben erre fog irányulni. Egy verpeléti lakodalomban meg­vertek az éjjeliőrt. Még januárban történt, hogy Verpeléten egy lakodalomba benézett a két községi éjjeliőr: Jakab Pál és Csorba József. A legények kö­zött iddogált Czibik MiklÓB is, aki régibb idő óta haragosa Jakab Pálnak, egy mezőrendőri kihágás miatt. Czibik rövid szó­váltás után egy fokossal főbe- vögta Jakabot, aki az eset után két hétig nyomta az ágyat. — Az egri kir. törvényszék ható­sági közeg elleni erőszak és könnyű testi sértés vétsége miatt összbüntetésűl jogerősen 14 napi fogházra és 16 pengő pénzbün­tetésre ítélte Czibik Miklóst.- Eger, 1927. március 5. — Véget ért a nem nagyon vidám farsang, a nagy bálok szezónja és meg­állapíthatjuk, hogy az idei kar­neváli idő a szeizmográfok pon­tosságával mutatta a beteg gazdasági helyzetet. Egerben alig egy-két bál sikerült. A far­sang a férjhezmenősnek is elő­készítő szaka. Ismsretkötősek, eljegyzések, esküvők ideje volt valamikor. Most? Nem sok jót hozott e tekintetben sem. A há­zasulni vágyók kategóriája meg­csappant, vagy tán ki is veszett. Ezt sokan a lányok túlságos fiús nevelésének, a modern tán­coknak, a pajzán moderneske- dásnek tulajdonítják és azzal érvelnek, hogy a csendben, har­monikusan, leányosan élő, házias és egyszersmind a sző nemesebb értelmében kulturált leányok jutnak ma is elsősorban főkötő olá, legalább is ők kötik a ma­radandó boldogságot nyújtó há­zasságokat. Erre az elméletre ■ok példát hallunk felsorolni. Az egyik fővárosi lapban mostanában érdekes rovat van, amelynek ez a cime: Hogy mentem férjhez. Egy volt hiva­talnoknő elmondja benne, hogy főnökével együtt szoktak távozni lánykorában a hivatalból egy másik hivatalnoknővel együtt. A fiatal főnök űr esténkint bele­karolt a lányokba, amit ö nem engedett meg, mig kolleginája szivesen fogadott. A főnök úr­nak az tetszett meg, hogy Ö más, mint a többi és feleségül vette. Most boldog házaséletet élnek. Az idei farsangot ebből a kis történetből leszürődö tanulsággal láttuk igazolni. — A fiatal urak nagyon szeretik az eleven és minél rövidebb szoknyás leány­kákat, ám óvakodnak, hogy feleségül is vegyék. Feleségnek már csak azokat a oaendes, sze­líd leányokat veszik, akikben még él az örök nőiesség szépsége. Lezáródott a farsang, a böjt következik, a vezekléa és meg­gondolás. Talán a jövő farsang­ban más lesz a divat, más lesz a tánc és mások lesznek a férfiak. muamm A Gárdonyi Társaság II. zárt fel­olvasó ülésén Porubssky Bála ny. kir. bányafőtanácsos tartotta meg székfoglaló felolvasását a «Bá­nyászat nemzetközi jelentősége» címen. A megjelent nagyszámú és előkelő közönség négy figye­lemmel kísérte az előadó fejte­getéseit, amelyekkel megvilágí­totta a bányászat és a nemzeti termelés sokféle kapcsolatait. Majd rátért Nagymagyarország bányakincseinek ismertetésére s rámutatott arra, hogy hazánk régi határaiban egyike volt azon áldott országoknak, amelyekben a báoyakincsee mindenféle faja □agy bőségben volt található. Magyarország arany, ső, barna­szén és bauxii gazdagsága ve­tekedett az összes többi európai államával. Ismertette a külön­böző bányászati módszereket, a bányász életét és küzdőiméit, mely ugyanannyi bajjal és ve­széllyel van egybekötve, mint a tengerész éieie. Nemcsak a ten­ger tanítja meg az embert Isten megismerésére és tiszteletére, de a bánya titokzatos mélye is, melyban ezer halál leskelődik a leszálló bányászra. — Csonka- Magyarországnak Nagymagyar­ország mesés bányáiból vajmi kevés maradt. Azért a nemzeti gazdasági öneálueág és gazda­sági függetlenség első követel­ménye, melyet eléggé sohasem hangoztathatunk: Nagymagyar­ország területi épségének helyre- állítása. — A közönség lelkes éljenzéssel üdvözölte az előadót, binekKürti Meny hért c.főigazga tó tolmácsolta a Gárdonyi Társaság köszöaetét a felolvasó tanulságos és értékes előadásáért. A Ferencrendi Egyházmíssié Szö­vetség vasárnap, március 6.-án délután 6 órakor gyűlést tart a következő műsorral: 1. Megnyitó beszéd: dr. Kürti Menyhért c. tanker, kir. főigazgató. 2. Tit­kári beszámoló. 3. Andocsi: Má­riához Szavalja Hercseg Ilonka szívgárdista. 5. Tito Mattéi: zon­gorán előadja Gyenge Jolánba. 5. Ünnepi beszéd: P. Siposs Lénárd ferencrendi áldozőp&p. 6. Mi a haza? Melodráma, sza­valja Hortobágyi Kató, zongo­rán kíséri Fleischer Mária. 7. Hol Szt. Páter . . . A Foed. Emericana Agria Corpo ratioja ma, szombaton est 9 óra­kor a Katoiisus Kör dísztermé­ben eurialis-ülést tart, melyen dr. SzentgyÖrgyi Elemér buda­pesti ügyvéd a Foed. Em. ad- vocatuaa a párbajkérdésről elő­adást tart. A Corporatió öreg­urait ezúttal hívja meg a — Senioratus. * A Mansz. aranyéremmel és dísz­oklevéllel kitüntetett és kitűnő anyagból készült házi szőttesei, ú. m. lendamaszt, asztalneműek, törülközők, lenvásznak, lepedők, pohártörlők, stb. leszállított ára­kon vásárolhatók a Mansz. szövő- iskolájában Széchenyi-utca 17. sz. emeleten (régi Club épület).

Next

/
Oldalképek
Tartalom