Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-27 / 47. szám
2 EGKI NE PC JB AO 1927. február 27 szavazat esett. Haller tehát 705 szótöbbséggel győzött. Amint a fennebbi adatokból is kiviláglik, a Haller-pártnak magában Eger városában tulajdonképen 838 szótöbbsége volt, ebből a számból azonban le kellett számítani azt a 133 szavazatot, amennyivel az idetartozó községekben kapott többet Budavári. Az Eger városi sza- vazőpolgárok 838 főnyi szótöbbsége mindenesetre nyilvánvalóan igazolja azt a tényt, hogy a kormánytámogatő pártok tábora sokkal jelentékenyebb, mint a szélsőséges politika híveié. A kisebbségben maradt párt budapestinapilapja persze, amely most megint három fajvédő jelölt bukását siratja, az egri választásról is tele jajveszékeli a világot, s közben épen úgy, mint a minap is reámutattunk, megint kétszer meghazudtolja önmagát. A bukott párt panaszaira különben kár volna sok szót vesztegetni. Nevetséges dolog hatósági vagy egyéb erőszakról beszélni egy olyan választással kapcsolatban, ahol bírósági, pös- tai, városházi és egyéb köztisztviselők minden nehézség nélkül szavazhattak az ellenzéki jelöltré, • ahol példáűl az egjik nagy- vállalat igazgatójával szemben a saját munkásai ugyancsak akadálytalanul Budavárira adhatták voksukat. Ha a most lezajlott választás kapcsán terrorról beszélni lehet, vagy terror címén panaszok eshetnek, úgy a kifogás c»ak a fajvédő-párt ellen irányulhat, melynek egyes rendbontó elemei abiakbeveréssel és verekedéssel igyekeztek pártjuk világmegváltó eszméinek híveket toborozni. A telefon félszázados jubileuma. Ötven esztendeje annak, hogy a telefont szolgáló első üzleti szervezetét, a telefon feltalálója Bell G. Sándor létrehozta. Magát a telefonkészüléket Bell már 1875 ben megszerkesztette, de a gyakorlati alkalmazásra hivatott társaságot a Bell Telephone Companyi csak 1877-ben alapította meg. így az idén ünnepeljük a telefon félszázados jubileumát. Még az 1877-iki évben 2500 telefonkészüléket helyezett üzembe a társaság, Amerika különböző városaiban. Magában New-York- b8n elfért egyelőre egy lapon az előfizetők névsora. A hangot eleinte egyetlen drótvonalon vezették és nehézkes csengöszer- kezet jelezte a felhívást. Midőn Edison a telefonkészüléket tökéletesítette, a Bell-féle szerkezet kiszorúlt a gyakorlatból. Ma a legtöbb telefonkészülék az Egyesült Államokban van, kerek számban 17 millió. Ebből csak New-York városára esik 1 500.000, több mint egész Angliára, ahol mindössze 1,264.000 a telefon előfizetők száma. Földünkön 28 millió telefon van felszerelve. Magyarországon 79.000 a telefon- előfizetők száma. BKOTKsa&asaBBBUBBBeaaaKseBa A falusiak — harisnya- szárakban, megkezdték a pengő gyűjtését. Tudnivaló, hogy a pengőpénz semmivel sem értékesebb a régi papírpénznél. Nem pedig azért, mert az állam pénztárai bárkinek a kívánságára annyi ezres- bankőt cserélnek be pengőre, amennyi csak birtokában van ez illetőnek. Azonkívül nyár folyamán előreláthatóan megtörténik a teljes kicserélés és csak pengőpénz marad forgalomban. Ámbár így áll a helyzet, sok vidéken a pengőt többre becsülik az ezresnél, sőt nagyobb értéket tulajdonítanak neki. Különösen ez a hiedelem Egerben és Heves megyében. A napokban tartott egri hetipiacon feltűnt, hogy az (árusítóknak mindenki csak bankóval fizetett. A pengő, a szép, fényes uj pénz nem került forgalomba, pedig az árusok sok aprópénzt fölhalmoztak, hogy vissza tudjanak adni. A falusiak azt mondták, nem edják ki az ezüstöt, amíg papír van a kezükben. A városban ás környékén sok ember hozzálátott az ezüsipen- gók gyűjtéséhez. Mint annak idején a 10 és 20 koronás aranyok gyűjtéséhez, amelyekből azonban legtöbben csak — egyetlenegy darabot gyűjtöttek, ügy okoskodnak a pénzgyűjtők, hogy a pénzekkel volt már baj elég , egy időben jó lett volna, ha ezüstpénz lett volna a háznál. Most sem felejtették el, hogy a pénz elértéktelenedése mennyi kárt okozott, esért úgy akarják magukat »bebiztosítani*, hogy gyűjtögetik a pengőt. Sokan harisnyaszárban rejtik el a szép fényes pénzdarabot. A legérdekesebb a dologban, hogy azok, akik nem gyűjtik, azok is nehezen válnak meg a pengőtől. Mindenki azt szeretőé, hogyha neki pengőben fizetnének és más elfogadná a koronabankjegyeket. Mondanunk sem kell, hogy a pengögyűjtés rossz vért fog szülni. Ha mindenki ráül a pengőre és nem adja tovább az új pénzeket a forgalomba, akkor az történik, hogy junius 30-ig nagymennyiségű koronabankjegy lesz az emberek között, sokkal több, mint pecgőpénz és a pengő idején még mindig pa- pirfeoronával fizetünk. A közönségnek az a kötelessége, hogy a pengőpénzek elterjedését megkönnyítse. Annál könnyebben szokjuk meg a pen- gőezámitást és annál könnyebben vonul ki majd a forgalomból sok koronabankjegy. £SI£» 3» a A kovasav, mint a tüdőbajok gyógyítója. Újabb vizsgálatok orvosi szempontból érdekes világosságot derítettek a kovasavaak a szervezetben való szerepére. Köbért szerint a kovasav kiválasztás előtt a bél nyálkahártyájában gyűlik össze. Ebből következik, hogy az embernek mindennapi táplálékával kovasavat is kell fölvennie, épp ügy, mint vasat, messet, foszfort. A kovasav valószínűleg arra szolgál, hogy a test kötőszöveteinek ellenálló- képességét erősítse. A test leginkább veszi igénybe a tüdő eilenállőképaseégét, ezért köhögés vagy tüdőbaj esetén különösen fontos a kovasavfelvétel. Köbért kutatja, vájjon a népi gyógyászatban szerepelt-e a kovasav és megállapította, hogy három teafajta, melyeket Közép- eurőpSban évszázadok óta használnak, nagyobb mennyiségű, könnyen oldható kovasavat tartalmaz. Négy csésze ilyen teával a beteg 225 mg. kovasavat vesz föl. Különösen a híres Kneip páter által annak idején aj&Dlott zsurlőfű-tea tartalmaz sok kovasavat. A nép különben mindenütt már régóta alkalmazza ezt a teás a tüdővész gyógyítására, néha kimutatható eredményekkel. Hogyan nyújtsunk első segélyt? Ha már megtörtént a szerencsétlenség, legfontosabb a lélekjelenlét, akkor aztán képesek vagyunk első segélyt nyújtani, addig, amíg megjön az orvos. Persze, a lélekjelenlét mellett egy ki» szaktudás ia szükséges, ba a szenvedőn igazán akarunk segíteni. Az alábbiakban ennek a «szaktudásának elsajátításában akarunk olvasóink segítségére lenni. Sebkezelésnél fődolog a tisztaság. A sebet mossuk ki tiszta vízzel, fedjük be tiszta kötszerrel (gézzel vagy vattával) és ezt kössük rá. Ha van otthon valamilyen fertőtlenítőszer (szublimál hidrogén-suparoxid, lyso- form stb.), akkor előbb ennek gyönge oldatával mossuk ki a sebet és csak ügy kössük be. Égési sebet előbb olajozzuk be többször, fertőtlenítőszert erre nem szabad tenni és aztán kössük be olajos gézzel. Vérzés. Ha valamely seb erősen vérzik, akkor szorítsuk meg jobban a kötést és a sérültet helyezzük minél nyugodtabb helyzetbe. Összehúzó szerek, mint a timső, jő hatást gyakorolnak ilyenkor. Ájulás. Az ájult embernek, mindenekelőtt ruháit oldjuk meg, aztán fektessük le ügy, hogy a feje alá nem teszünk párnát; hogy a vér a fejébe tódulhasson. Nyissuk ki gyorsan ez ablakot, mert a friss levegő legtöbbet használ. Hideg vízzel, ecettel, kölni vízzel mossuk halántékát és borogassuk a szivét. Mérgezés. Ha valaki szájat felmaró mérget ivott (iugkő, választóvíz, savak), annak adjunk tejet, olajat, tojásfehérjét inni. Ha valaki morfium, nadragulya, sisakvirág, rossz gomba, patkányméreg vagy romlott hússal mérgezte meg magát, akkor hányást kell előidéznünk. Ezért vagy itassunk meleg vizet az illetővel vagy piszkáljuk meg a torkát tiszta újunkkal. Hányás után erős fekete kávét, teát, meleg bort kell a betegnek nyújtani. De nem szabad hánytatőt adni, ha a méreg a beteg száját felmarta. Nem szabad tejet vagy olajat adni,ha a mérgezett egyén oldott gyufafejeket (foszfor) vagy kőrisbogármérget vett be. Megfagyás. A megfagyott em- b^r testét csak fokozatosan szabad felmelegiteni, még pedig dörzsölés útján. Hóval, vagy ruhával keil dörzsölni először különösen a szív tájékán. Nem szabad hirtelen nagyon meleg szobába vinni, eem erősen megmarkolni, mert a fagytól meredt keze-lába eltörhetik. Ha a beteg magához tért, adjunk meleg italt neki. Művészet. Vasárnap este zárul Mérő István festőművész kiállítása az egri Kaszinóban. A f. hó 20.-án nagy sikerrel megnyílt kópktállitását, 27.-én, vasárnap este zárja be Mérő István festőművész, akinek alkotásaiban egy héten át gyönyörködött Eger műértő közönsége. Délelőtt és délután, állandóan szépszámú látogató közönsége volt a kiállításnak. Megállapíthatjuk, hogy Eger társadalma megszerette Mérő István mű- végzetét. Az értékes kiállítás vasárnap este zárul és a közönség által annyira megkedvelt képek művész-festője ezúton mond köszönetét a kiállítáe látogatásáért a tnűvészetkedvelő egrieknek. * A legjobban a farsang végén csakis az Egri Kath. Legényegylet jelmezes táncestélyén mulathat.
