Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-08 / 5. szám

Eger, 1927. január 8. szombat. XLIV. évi 5. sz.

Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K).

Előfizetési díj postai szállítással: H

egy hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 f llér.

POLITIKAI NAPILAP

Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceum nyomda. Telefonszám: 11.

Többtermelés.

Ez a fogalom nagyon divatos jelszóvá lett az utóbbi időben. Ha sokat emlegetik is, m*g sem válhat unottá ez a kérdés. A többteraielés nemcsak azt jelenti, hogy ugyanazon termelési tényezőkkel, több eredményt hozzunk létre, — ugyanaz a föld több búzát, bort teremjen, — hanem azt is, hogy ugyanazt a termelési eredményt, kevesebb erővel, vagy amint mondanák, olcsóbban állittuk elő. Nagyon jől tudjuk, hogy miDt elsősorban mezőgazdasági termelő ország, boldogulásunkat a világversenyben csakis úgy találhatjuk meg, ha a magyar gazda termelési költségei, a munkásság kihasználása nélkül is csökkennek és így számításait a nemzetközi verseny érvényrejutása mellett is megtalálja.

Kérdezhetnék most már, mi ; ennek az olcsóbb termelésnek a ! titka? Nem más mint a kultúra, olcsóbb termelésre és e mellett virágzó gazdasági viszonyokra esek a megás kulíuráju nemzetek képesek. Az okszerű gazdálkodás, az okszerű termelés stb. amelyekről, ha máshonnan nem, a szakkönyvek címlapjairól tudunk, nem jelent mást, mint a tudományos tapasztalatoknak, a gyakorlati gazdasági éleiben alkalmazását. Kultúránk emelése tehát velejár gazdasági viszonyaink emelésével, ezért van nagy jelentősége annak a kulturális programmnak, amelyet épen városunk országgyűlési képviselője Klebelsberg Kunő gróf kezdeményezett éa megvalósít.

Ebben a kulturális programm- ban mérföldkövet jelent az a legújabb intézkedése, amely egymillió pengős állami ösztöndíj alap létesítését célozza, arra, hogy abból a szellemi közép- osztálynak azok a magasabb középiskolai osztályokat, vagy egyetemi tanulmányokat végző gyermekei nyerjenek tanulmányi segítségei, akik képességeikkel kitűnnek.

Ez a terv mint kultúrpolitikai elgondolás is minden elismerést megérdemel és azzal érdemileg foglalkozni, meghaladja egy cikk keretét, azonban szigorúan gazdasági szempontból is irányt jelző. Jelenti pedig annak a helyes takarékossági elvnek, a kultúra területén is érvényrejutáaát, hogy a meglevő szellemi erőket nem szabad veszni hagyni és a magyar szellemi középosztályban, illetve annak ifjú nemzedékében már meglevő kulturális erőt a nemzet érdekében tovább kell fejleszteni. Nem lehet eltagadni, hogy a középosztály gyermeke, már a szülői házból is olyan jelentékeny szellemi tőkét, ezen felül különösen a tudományos pályák iránt bizonyos átöröklött hajlandóságot hoz magával, hogy megfelelő nevelés és komoly munka mellett, nagyobb eredményeket érhet el, mint a környezetének ezt a reá- hatását nélkülöző más, egyébként ugyanolyan tehetséges, ifjú.

Ne essünk egyoldalúságba, amilyen helytelen volna, ha a magyar középosztály gyermekei kizárólagosan csak az u. n. lateiner pályákon akarnának elhelyezkedni, épen olyan rövidlátó és kortesízü politika az, amely mindég csak a középosztály halálra- ítéltségőről beszél.

A magyar kultuszminiszter megtalálta az utat. Az értékeket nem veszni hagyni, hanem a gazdasági és tudományos több- termelés szolgálatába állítani azokat: olyan kitűnő gazdasági befektetés, amely nem csak, a magyar középosztály háláját, hanem a befektetett 1 millió pengőnek százszoros kamatait is meghozza a miniszternek, illetve a nemzetnek.

A községi háztartások szomorú

helyzete.

Kaptuk és közérdekű voltára tekintettel közöljük sz alábbi levelet:

A vármegye jobb módú községei közé tartozó Tmanána község 1927. évi háztartási költségvetésének tárgyalása alkalmával a községi elöljáróság javaslata szomorú helyzetben tűnteti fel a község háztartását.

A költségvetés fedezeti és szükségleti részének részletes ée tételes indokolása után a javaslat a következőket mondja:

A költségelőirányzat tartalmából, részletes éa tételes javaslatunkból, láthatja a képviselőtestület, hogy a község 1927 évi költségvetését a legvégső határig leszorított takarékostág szem előtt tartásával állítottuk össze. Az 50% pőtadó korlátái közé való szorítás miatt a költség- vetésben a legszükségesebb, halasztást nem tűrő szükségleteket, úgymint: a meglevő épületek jósaiban tartását, a közegészségügy megvédése érdekében még szükséges mély fűrású kutak és vágóhíd létesítését, ős a legelemibb állategészségügyi követelményeknek megfelelően a vásártér helyreállítását sem irányozhattuk elő.

Tiszanána községben az ipar

és kereskedelem nem hogy fejlődne, hanem visszaesést mutat, mivel a község a vasúti hálózattól távol esik. Á kereseti adó a költségvetés fedezeti rovata alatt, annak behajthatatlansága miatt, csak fiktív tétel. Borfogyasztási adóból jövedelme apa- dőban, mert 1 pengő 50 filléres korcsmái borár mellett fogyasztó kevés akad. Űjabb jövedelmi forrásokat, kedvezőtlen fekvése miatt, a község létesíteni nem képes; szükségleteinek fedezésére tehát a község ingatlan vagyonából származó csekély jövedelmén kívül tisztán a pót- adőra van utalva 50% keret közé ezorítve.

Az egész háztartási költség- vetésre röviden azt mondhatjuk, hogy a felsőbb hatósági rendeleteken alapűlő szükségleteket a költségvetés egyes fejezeteinek tétele alá számszerűleg bejegyeztük; az ezek után rendelkezésünkre állott csekély fedezetre hívtuk elő a község autonom hatásköre alá tartozó tulajdonképpeni községi szükségleteket, melyek közűi a még tengődőket elutasítottuk, a teljesen pusztulásnak indúltak életét pedig injekciók beadásával igyekeztünk meg- kosszabbítani, amiből ugyan

eredményes győgyűlást nem várhatunk, mert ható erejét gyengíti az egységes adőkezelés.

A községi elöljárók, rendőr és szolgaszemélyzet javadalm zása nevetségesen ciekéiy, ennek oka az is, hogy megbízható rendőr és szolgaszemélyzet nem áll az elöljáróság rendelkezésére.

A tisztviselők é* segédszemélyzet apasztására a munkahalmaz miatt gondolni sem lehet. A képviselőtestület tudja legjobban, hogy a kőt jegyző, két s*géd- jegyző és kőt írnok naponkint 9 órát dolgoznak, vasárnap és ünnepnapokon is csak délutánjuk szabad.

A községi háztartás rendezésére két kivezető út mutatkozik: vagy államsegély a tisztviselők javadalmazásához, vagy engedély a községi pótadó százalékának felemeléséhez, mely utóbbi elől tudomásunk szerint a képviselőtestület Bem zárkóznék ei. Ezen két eset elérhetetlensége után mást nem várhatunk, mint az elődeink által létesített beruházásoknak teljes pusztulását.

Tiszanána, 1927, január 5.

Vedlik Béla, főjegyző.

Füzesabony és Vidéke Kereskedőinek Köre.

A vasúti forgalom kellős közepén fekvő Füzesabony nagyközség nemcsak szerencsés helyzetének, hanem sokkal inkább kiváló és avatott vezetőinek köszönheti rohamos fejlődését. Nemrég számoltunk be az Egri Népújság hasábjain arról, hogy a község fő útvonalának mindkét oldalán járdát építettek és valósággal városias jeliegst adtak a derék községnek. Most pedig olyan esemény híre érkezett hozzánk, amely Füzesabonyt a környező községek társadalmi és gazdasági gócpontjává emeli s egyúttal új, szélesebb irányi szab a jövő fejlődésének. Az történt ugyanis, hogy Vízkereszt napján Mező- tárkány, Makiár, Nagytálya, Besenyőtelek, Dormánd, Kere- csend, Andornak, Szihalom, Egerfarmos községek bekapcsolásával megalakult Füzesabony és Vidéke Kereskedőinek Köre.