Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-16 / 37. szám
aqm népim 2 Az olasz tankönyvek nem vesznek tudomást Magyarország önállóságáról. Az olaez elemi ét középiskolai könyvek — mini ismeretes — még most is úgy Írnak Magyar- országról mint Ausztria egyik tartományáról. Budapestről pedig jóformán erűméit sem tesznek. Magyer tanügyi körökben, s föb-g a kultuszminisztériumban foglalkoznak ezzel a kérdéssel, 8 — mint értt-sülünk — Klt-bals- berg Kunó kultuszminiszter el határozta, hogy ebben a kérdésben interveniálni fog az olasz kormánynál, hogy ezeket a tankönyveket minél előbb kivonják az iskolai használatból, « oy»n tankönyveket vezessék be, amelyek a való tényeket Rozi k. A fiatal iparossegédek védelme. A kereskedelmi miniszter körrendeletét bocsájtott ki a abban a felszabadul iparossegédek védelmére hívja fel az elsőfokú iparhatóságokat és ipartestületeket. A körrendelet azt célozza, hogy a tanonc felszabadulása után azonnal ne iökessék ki az életbe, hanem — hogy legalább is néhány hónapig módja nyíljon tisztességes fizetés mellett tanítómesterénél, mint segéd, dolgozni. E célból a kereskedelmi miniszter arra utasítja a tanonc szerződések megkötésével foglalkozó iparhatóságokat, hogy a tanoncszerződésekb9 egy uj pontot ie vegyenek bele t ez: a ta- noncoknak felszabadulásuk utáni rövid pár hónapra való alkalmazása. «8BHB8*ßBKBeßiseBiäis»aö«tsäiffl!» Ahol a pénzügyigazgató nagyobb ur a kultuszminiszternél. A szegény kisebbségi egyházak alaposan megjárták Romániában. Államsegélyüket a kultuszminisztérium mindég negyedévenként utólagosan utalja ki, mert hát előlegesen legfeljebb az adókat hajtják be a hegyi franciáknál, — az összeget pedig az illetékes pénzügyigazga- tőaágok fizetik ki a püspökségnek. 1926. év utolsó negyedének január hóban esedékessé vált államsegélyét Petrovicu kultuszminiszter kiutalta ugyan, de a pőnzügyigazgatóiégok egyértelműig sorra megtagadták a kifizetését azzal, hogy a kultuszminisztériumnak múlt évi hitele már az utolsó báni erejéig kimerült. Ezen igazán nem iehet csodálkozni. Hol virágzanék a kultúra teljes pompájában, ha nem Romániában ? E »kulturel- lene*« kisebbségi püspökök igazán várhatnak ! Február 25.-én megismétlődik a december lO.-i választás eredménye. A múlt választáson a hivatalosjelölt 5384, míg a bukott fajvédöjelölt csak 2145 szavazatot kapott. Az ajánlási ívek aláírása már napok óta folyik sz egri választó kerü etben. A fajvédő-jelölt íveit amint több helyen láttuk, olyanok is aláírják, akik még nagyon messze állanak a szavazati jogtól. Szemfényvesztésnek sz nagyon jő, de nem illő egy komoly választási harchoz. Haller István íveit nagyon keresik a választók, és örülnek, ha sikerült megta- lálniok. A jelek szerint ítélve a fajvédő-jelölt is nagyszámú ajánlást fog csütörtökön benyújtani. de az ajánlásoknak több mint felét fogja — mint a decemberi vá lasztás előtt is, — töröltetni a választási biztos. Ezzel szemben a Haller-párt íveit csakis olyanok írják alá, akikről egészen bizonyos, hogy rendelkeznek szavazati - joggal. A csütörtökön délelőtt benyújtandó Haller - párti ajánlások ■zárna bizonjos^n nagyon «okkal fogja felülmúlni a faj- védöjelölt ajánlásainak a számát és egy pillanatra sem kétséges, hogy február 25. én megismétlődik a december 10 i váasztás eredménye, amikor is a hivatalos jelölt 5384, a bukott fajvédő- jelolt pedig csak 2145 szavazatot kapott. ős»*»»* nub-.-*»jdauM $•<&& *****v imtenwmw ««*•*►*• A bánsági és erdélyi újságok megdöbbentő képet festenek a romániai viszonyokról. Szószerint és kommentár nélkül adjuk a bánsági és erdélyi agyoncenzuráit lapok következő sorait: »Elegendő volt egy kissé jegesebb szél, hogy másnap egész Romániában a vonatok ne közlekedjenek, a telefon ne működjék és a távirat-szolgálat majdnem egészen megszűnjék. Az állami gazdálkodás szelleméről élénkebb képet nem is lehet festeni. Nincsenek vasút-ink, nincs pőstánk, nincs távírónk és telefonunk, ezt kiabálja már évek óta az ország s a kormányon levők annyi év alatt nem tudtak ezen a helyzeten seg teni*. »Aki mái» országok közlekedéeéhez van szokva, az még halvány képet sem alkothat magának arról, mi folyik Romániában. S vájjon ki fog ezután tőkéjével Romániában elhelyezkedni, kinek lesz meraze itt üzleteket kötni, amikor el kell készülve lennie arra, hogy áruját nem viszi el idejében a vonat, hogy nem kaphat telefonjelen- téseket áruja sorsáról, sőt még levelet sem* ? Mi lehet egy oly országban, ahol a legellenségesebb cenzúra még ily elkeseredett cikkek közlését is megengedi, mert még ezek is a valóságnak csak hányadát tartalmazzák ?! m£*Mi ü HÍREK A házasság bizonyos tarlós kötelezettséget jelent, benne kezdettől végig minden a becsület dolga, keli hozzá sok áldozat, lemondás, türelem és sok más erény. Ezek bizony nehéz dolgok, kemény diók, de a természet semmit sem ad iDgyen, legkevésbbé igazi boldogságot. Ezért küzdeni kell. Ezt a küzdelmet nem akarja állani sok Zénó s ezért nem óhajt házasodni. Nem legény a Berci . . . Léha kalandokban olvasztják fel szivük tüzét, hatalmas érzésüket aprópénzre váltva tékozol- ják és dobálják sárba, kárász- életű, kacagó gyönyörök után futnak, nem akarnak ismerni semmi felelősséget s e murik végén azután, ha keserű órákon fizetniök kell ezen élet fekete számláját, a korai vagy kései életkatzenjammer idején, tele vannak panasszal minden ellen a világon. Panaszos Zénók ilyenkor mindenkit szidnak, rendszereket, személyeket és állapotokat, csak — magúkat nein. Csalódottaknak mondják magukat. Igazuk is van: csalódtak valóban, de a rosszban s nem a jő- ban, nem az erkölcsösben, mit meg sem próbáltak e mihez visszatérni talán már nincs is elegendő lelki és testi erejök. A házasság intézményét egy könnyed kézlegyintéssel elintézek valószínűleg azt hiszik, hogy ők a bölcsek, a szépek, az ellenállhatatlanok, kiket kár volna szent igába fogni e az egész viiág az ő gyönyörűségükre te- remttetett. Ezen szívkirályok, mihelyt valamely érzéssel élhetnének, azzal mindenekelőtt visz- szaélni óhajtanak. Mindezek később rá fognak jönni, hogy az élet boldogságához nem eleg a testkultusz, ahoz elsősorban a lelkiség kell. Ez a lelkiség pedig csupán a törvényes keret k között nemesedhetik állandóvá. Akik tehát a házasságot naiv szerelemnek nevezik, ázott naivok a boldogságot illetőleg és tehertételek az emberiség számláján. A kulturális, társadalmi ős er- kölcii rend hadseregében pedig: untauglich vitézek. Kádár József. Farsangi naptár. Február 16.-án: az érseki felsőkereskedelmi iskola farsangielőadása a Katolikus Legényegyletben. Február 17.18. é» 20.-án: »Három a kislány« c. operettet rendezi meg a Műkedvelők Köre a Városi Színházban. Február 19 ón: az Egri Jegyző- jelöltek Egyesületének táncestélye a Kaszinóban. Február 19.-én: a Legényegylet dalát dijának serlegavató ünnep sége és a II kézműipari tárlaton nyert díj jak kiosztása, stb. Február 26. án: a helyőrség tisztikarának dominóestje a vármegyei laktanya tiszti étkezdéjében. Február 27.-én: a Keth. Legényegylet álarcos bálja a Legényegyletben. Február 28. án : a Műkedvelők Kören ;k álarcos bálja a Koronában. Márciusi én: az utolsó Legényfogó a Ksith. Legényegyletben. Farsangi cserkészdálután a gimnáziumban. A Ct«zi. Rend egri Szt Barnát gimnázium 213. sz. Koháry István cserkészcsapata »-z intézet tornatermében f. hő 20.-án, va*árn> p d, u. 7*6 őrekor farsangi előadást tart. Műsor: 1. Fuvi s zenekar. 2. Rádió be mutatás. 3. Dalárda. 4. Pengő é# korona. (Tíz perces jelenet.) 5. Jazz-band. 6. «Csörkőízoap L péndön» (3 felvonásban). Irta VargaB nnó,ciezt.r.gimn.tanár. Be ép">dí| 1 pengő. Jegyek a pénztárnál válthatók. Felülfize- téseket külföldi tábora javára köszönettel fogad a cserkész- c*apat. Az egri fürdők és a vízv ezeték megvizsgálása céljából a napokban dr. Dalmady Zoltán orvos, egyetemi magántanár és Bán• laky Gáza, a budapesti Gaílérí- íürdő igazgatója Egerben jártak ás tárgyalásokat folytattak a várossal és a Városfejlesztő részvénytársasággal. Dr. Dal- mady Zoltán és Bánlaky Géza azoa nóze üknek adtak kifejezést, hogy Egernek strandfürdőre is szüksége van és a fürdő telkáa csak fürdő épüljön. Szerintük ideiglenes íürdőszállodá- nak jó lenne a Koronaszálioda, míg a vaglegesöt dr. Petro Kálmán lakása és a patak között kellene felépíteni. Legelső teendő azonban a fürdő-környékének a rendbehozatala. Az egri iparosság legsikerültebb mulatsága minden évben a Keresztény Iparoskor farsangi bálja. Most különösen színessé tette azt a Kör műkedvelő gárdájának viharos derűt é# tapsot kivivő egyfelvonásoa bohózata, és családiassá tette a tea, amit jól elkészítve minden egyes vendég elé odstett a rendezőség. Az egri iparosság színe-javán kívül megjelentek Haller István v. miniszter, képviselőjelölt, Oko- licsányi Imre éa neje, Trak Gáza ős neje, Braun Károly, Radii Káro y stb. A mulatság derűs jő kedvvel tartott a hajnali órákig. 1927. február 16
