Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-15 / 36. szám
Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. február 15. kedd. XLIV. övi 36. sz. ■■■■■BBBnBBBBHDBSsBiransBmBHBBHnBnBnn wtmmmmm 'mmuwusm imiwu—nwuni iwi «BaBaKaBafaggaHBaasBeEasasg^^g^^ i— Előfizetési díj postai szállítással: | POLITIKAI NAPILAP 3 Szerkesztőség: Eger, Liceum. egy hónapra 3 pengő 20 fillér, | I Kiadóhivatal: Líceumi nyomda, negyedévre 9 pengő 60 f llér. | Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. 8 Telefonszám: 11. §asasí,-^^aa aaaaHttauBg»;-*^ Haller István programmbeszéde Egerben. Ä hitelek megjavításával kell talpraállítani a magángazdaságot. — Törvényben kell korlátozni a bankok tevékenységét. — Segítséget a vidéki pénzintézeteknek ! — Meg kell rendszabályozni a felburjánzott kartelleket. — H szociális törvényhozás feladatai. — Haller István felajánlotta Eger számára két évtizedes politikai tapasztalatait és befolyását. Eger közönsége lángoló lelkesedéssel áll Haller István mellett. Vefiárn8p délután 3 órakor az egri városháza udvarán a választőközönség impozáns tömegei előtt tartotta programm- beszédét Haller István v. vallásáé közoktatásügyi m. kir. miniszter, az egri kerület kormány- támogató egyesült pártjainak hivatalos képviselőjelöltje. A népgyűlést dr. Barsy István ügyvéd lelkes felszólalása nyitotta meg. Haller István magával ragt dó szónoki erővel ismertette programmj át. A képviselőjelölt az általános politikai helyzettel foglalkozva megállapította, hogy a gazdasági helyzet megjavításának alapfeltétele ez állam háztartásának és pénzünknek stabilizálása lévén, a kormánynak természetszerűleg ezt kellett először keresztülvinni. Hogy ez sikerült, nagy érdeme a kormánynak és meg nagyobb érdeme az adózó polgárság önfeláldozó áldozatkészségének. Az alapvető munka sikeres elvégzése után, most már haladék- talanút hozzá kell kezdeni a magángazdaság szanálásához. Ezt a következő utakon lehet elérni: a mai pénzgazdálkodást, amely még mindig a pénzromlás idejének jelenségeit (uzsorakamat, nehéz hitelezési feltételek, ennek következtében kevés vállalkozás, kevés munkaalkalom) tűnteti fel, alapjában meg kell változtatni. Vissza kell állítani érvényébe az uzsoratörvényt, hogy a produktív munka megszabaduljon a 15—20 percentes kamatoktól, a- melyek mellett minden vállalkozás lehetetlen. Törvényben kell korlátozni a bankok tevékenységét, s kényszeríteni őket, hogy ne nagykereskedők, nagyiparosok és vállalkozók legyenek, hanem pénzközvetítők és hitelezők, hogy a betevők tőkéit ne a saját vállalataikba fektessék, hanem kénytelenek legyenek kihelyezni és ezzel a magángazdaságot táplálni. A kormánynak oda kell hatni, hogy a vidéki pénzintézetek a Nemzeti Bank részéről az eddiginél jóval; nagyobb pénzügyi alátámasztásban részesüljenek, hogy az olcsó kamatú jegyintézeti pénz ne a budapesti pénzintézeteken keresztül erősen megdrágítva jusson a vidéki pénzintézetekhez és onnan a magángazdaságba. Az o!c*Ó hitel megteremtése a legsürgősebb állami feladat. Az élet megdrágításában súlyosan vétkesek a felburjánzott kartellek, amelyek a nyersanyag vételénél károsítják a termelőt ét a kész cikkek eladásánál a fogyasztót. A kartellek javarészét fel kell oszlatni, azokat pedig, amelyeknek van közgizdasági létjogosultságuk, állami ellenőrzés alá kell helyezni. A szociális törvényhozás terén megoldásra érett az aggkori és munkanélküliség esetére szóló biztosítás, a munka szabadságának törvényes védelme, a szakszervezeti vagyoni felelősség megállapítása. A speciális egri viszonyoknak megfelelően követelni fogja az egri borvidéknek zárt területté való nyilvánítását hogy megszűnjék az a visszaélés, hogy úgy az országba, mint külföldre egri borként hoznak forgalomba jőval hitványabb borkeverékeket, rontva ezzel az egri nemes borok árát és hírnevét A már kieszközölt szőlökölcsőn drágaságának megszűntetésére a kormánytól kamatmegtéritést iparkodik kieszközölni. (A szőlőiö'csön említése or a közönség élénk ovációban részesíti dr. Lipesey Pét r bir. közjegyzőt.) Biztos tudomása vau arról, hogy a város számára a kultuszminisztérium részéről kilátásba helyezett építkezések meglesznek. A közoktatásügy fejlesztésire kiváló gondja lesz, hiszen azért eeett őreá a kor- mányzópáriok választása, mert mint volt vallás- és közoktatás- ügyi miniszter, Eger városának kulturális ügyét teljes lélekkel és gyakorlati tudással szolgálhatja. Eger városa alkalmas arra, hogy fürdők és szanatóriumok, üdülőtelepek létesítésé által idegenforgalmat kapjon, s ezzel részint az építések által munkát és foglalkozást, s a vendégek ellátása révén állandó keresetet nyerjen a lakosság. N*m kíván az ígéretek embere lenni, de fölajánlja a város számára két évtizedes politikai működése alatt szerzett politikai tudását és befolyását és hiszi, hogy minden igaz ügynek hathatós szószólója lehet. Az ország újjáépítésének és kullúrvárosai felemelő énekmun- kájába azért tud teljest erővel belefeküdni, mert rendületlenül hisz a magyar faj történelmi hivatásában és az ország feltámadásában. Szűnni nem akaró taps és éljenzés fogadta Haller látván pompásan felépített, szónoki fordulatokban gazdag beszédét. Azután Kocsán Károly lapszerkesztő, országyülési képviselő szólalt fel B »-zédében különösen azt hangsúlyozta, hogy a Keresztény Gazdasági Párt nem a személyi érdekek érvényesülésének a pártja, hanem a kereszténységből fakadó szociális elvek hirdetője és megvalósítója. Ahány társadalmi osztály van, miodmegannyí megtalálja ennek a pártnak keretei között a politikai boldogulásnak lehetőségeit, de nem személyek ellen vivott szélmalomharcokban, hanem az elvek tisztaságáért folytatott becsületes harci eszközü küzdelmekben. Ez a becsületes elvi harc nagyon értékes győzelmeket hozott a pártnak a nemrég lezajlott általános választásokon, amikor bevehetetla- neknek hitt szociáldemokrata kerületekben sikerült tért hódítani. Ennek az elvi küzdelemnek 25 éven keresztül kitartó harcosa, sót vezére volt Haller István, aki sohasem a maga személyét akarta előtérbe tolni, hauem az általa hangoztatott igazságok erejét kívánta egész életében érvényesíteni. Kocsán Károly nagyhatású beszéde után Tobler János volt prágai nemzetgyűlési képviselő az irredenta gondolatnak erejéről és ébrentartásának szükségességéről beszélt. Büszkén hivatkozott szavaiban arra, hogy négy éven át az elárvult felvidéki magyarság szószólója volt a prágai parlamentben, börtönt szenvedett érte, de éppen ezért úgy érzi, hogy joggal tiltakozhat az irredenta gondolatnak egy párt által való kisajátítása ellen, különösen amikor a fajvédő párt akarja monopóliumként az irredentizmus gondolatát kisajátítani. A megszállott területnek a magyar hazához hüidegönnyelvü lakosait sohasem lehet majd a magyar fajvédelem jelszavával visszahódítani. Ma többet s értékesebbet tesz az irredena gondolat érdekében az, aki nyugalomról; termelő munkáról, s megfelelő belső és külső politikai atmoszféráról gondoskodik. — Szeretettel ajánlja az egri választók figyelmébe Hailer litvánt, aki ennek a valódi irredenta gondolatnak legértékesebb munkása és a magyar jövő egyik oszlopa. 5 őrá is elmúlt, a városháza udvarán kigyúttak az ívlámpák, amikor dr. Barsy István lendületes elnöki zárő- szava után lelkes hangulatban elszólod! a választópolgárok hatalmas tömege.
