Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-12 / 34. szám
Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. február 12. szombat. XLIV. évi 34. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 f llér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Eger, február 11. Az egri kerület hivatalos képviselőjelöltje, Haller István v. miniszter, országgyűlési képviselő vasárnap délután 3 őrekor, a városház udvarán tartja progdárnabb leend a farsang e nem fog sok férjnek és családapának orravéro folyni a bál után. Vasárnap délután 3 órakor a városház udvarán tartja programmbeszédét Haller István v. miniszter, az egri választókerület hivatalos képviselőjelöltje. Budag Dezső, Czettler Jenő és Kocsán Károly országgyűlési képviselők is felszólalnak a kor- mánytámogató pártok nagy-gyűlésén. rammbeszédei. A gyűlésre Budapestről dr. Czettler Jenő, Bu- day Dezső és Kocsán Károly országgyűlési képviselők is leutaznak Egerbe és fel fognak szólalni Haller litván mellett. napokban Budapesten tisztelgő látogatást tett gróf Klebelsberg Kunó vallás ős közoksaAsügyi m. bir. miniszternél abból az alkalomból, hogy az Eger város népiskoláinál tapasztalható tarthatatlan állapotoknak alapoä rendezését soron kívül programjába vette. A miniszter a beszélgetés során városunkra nézve fontos kijelentéseket tett. Meg kellett hajolnia a miniszterelnök ős az egységes párt intéző bizottságának óhaja előtt, — ezért kellett lemondania Egerről. Ittléte alkalmával mégis-* merte a város sulyoi helyzetét, melybe önhibáján kívül jutott, kulturális érdekek kívánják, hogy az illetékesek a város segítségére jöjjenek. Éppen ezért két év alatt a város összes népiskoláit átépitteti vagy újra építteti. Megszünteti az összevont osztályokat s gyermek-nevelési szempontból azt a hátrányos helyzetet, hogy egy tanítóra 60, vagy még ennél is több gyermek esik, — hogy a gazdasági ismétlő iskolába járó gyermekeknek az egyik város végről a másikra kell menniök vízben- sárbaa-hidegben. Amikor a nép oktatás ügyét Gkként rendezi,— ezzel a körülbelül 7 vsgy 8 mii- liárdra tehető építkezésiéi munka-alkalmakhoz juttatja az ipart s a szegény sorsú napszámos embert. >Én csak a jogokról mondottam le, de a kötelességekről nem« hangsúlyozta nyomatékosán beszéde közben a miniszter. Ez után is, és mindig a legteljesebb érdeklődéssel és megértéssel lesz Eger iránt, s bármikor forduljon ii hozzá a város , bizton számíthat legmesz- szebbmenö támogatásra. Polgára kíván maradni a városnak s teljesíteni fogja, a jő polgár megértésével, kötelességeit. Bucmzáskor kérte a polgár- mestert, hogy üdvözletét s együttérzését tolmácsolja a város közönségének. ■Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I» A nagy bankok vetélkedése miatt késik az ipari hitel kérdésének A nyár eleje óta, mikor Búd János pénzügyminiszter egy beszédében kijelentette, hogy az ipar hiteligényeinek kielégítése céljából ipari kötvényeket szán dőkozik kibocsátani, az iparvállalatok nagy izgalommal várják, hogy mikor fog ez a terv valóra válni. A háború éa az infláciős idők következtében ugyanis az iparvállalatok legnagyobb része elveszítette forgótőkéjét és a termelés zavartalan menetének egyik legfőbb akadálya az, hogy a vállalatok kénytelenek drága rövidlejáratu kölcsönnel dolgozni. Ezen a bajon akar segíteni a hosszt! lejáratú ipari hitelek megszerzése és ennek érdekében már elhatározott dolog, hogy az állam külön intézetei állít fel az ipari kötvények kiboc-átására. Ennek az intézetnek alaptőkéjét 10 millió pengőre tervezik, amelyet egészben az államkincstár jegyezne le és a kormány az intézet felállítására külön törvényjavaslatot szándékozik az országgyűlés elé terjeszteni. Ez a törvényjavaslat, amely az ipari kötvények kibocsátását és a hitelek folyósítását is szabályozná, már elkészült, sőt a kormány már meg ia kezdte a tárgyalásokat a külföldi pónzciopartok- kal kötvények elhelyezése tárgyában. Az intézet 10 millió pengő alaptőke mellett 50 millió pengő névértékű kötvény kibocsátására lenne feljogosítva és ebből folyósítaná az iparvállalatok kölcsöneit azok ingó és ingatlan vagyonára való bekebelezés mellett. Ennek a körülbelül nyolc millió dollárra rugó külföldi kölcsönnek megszerzéséről van tehát sző, amelyre a pénzügyminisztérium nágy ajánlatot kapott. A Kereskedelmi Bank, az amerikai Speyer-csoport, a Hitelbank, a berlini Mendelsohn- csoport, a Magyar Földhitelintézet, a londoni Hambross Bank és az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár, a new- yorki Lissman Bankház nevében tett ajánlatot. Mind a négy ajánlat lényegtelen eltérésekkel
