Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-09 / 31. szám
i Józsefet, aki a szervezkedést Vá iák utasításai szerint meg indította és röpiratokat terjesztett, kihágásért 35 napi elzárásra éa 80 pengő pénzbünte télire Ítélte. Juhász Józsefnek, a szervezkedés főkolomposénak ügye ezzel még nice* befejezve, mert öt egyéb cselekményei mi tt íz egri kir. ügyészséghez szá llotta át a hatvani állam- rendőrség. A szervezkedés többi tagjai közül Kovácn Jánost 5 napi elzárásra és 25 pengő pénzbüntetésre, Liptai Janóét, Habó Józsefet és Balog Józsefet egyenként 18 pengő büntetésre, Kopka Jánost pedig 7 pengő pénzbüntetésre Ítélte a rend rb rőság. tsaíoat ^B2aicai!2at5aaa«!SSit£S3«S3i8S3 115 éves asszony, akinek 300 leszármazottja él. A Csanád vármegyei Batto- nySn él ciendea visszavonult- feágban egy 115 évet megért asszony. Névszerint Csoszor Györgyné, 1800 körül született és a mai napig is teljes jő egészségnek örvend. A nyáron még mega ment a kútra vízért. Fárje 25 évvel ezelőtt halt meg s egyik fia, 1848-b;jn az aradi várban, mini az őrsereg katonája szolgált, élő legöregebb fia 70 éve», 14 gyermeke volt a matrónának s mint kiderült, több mini 300 leszármazottja él még Battoüyán és környékén. Bevallása szerint soha sem volt orvosmá!. A mezőkövesdi matyókhoz hasonló népfajt találtak Oroszországban. A háború után nagymértékben megíndúlt néprajzi kutatások alkalmával Oroszország északi részében Moszkva fölött, a Volga tájékán egészen a Sze- liger-íőig találtak egy népfaj', amely ruházkodási tnődjáb’txi, de különösen annak díszítésében feltűnően hasonlít a mezőkövesdi matyókhoz. Most tehát ismét felvetődhet a régi feltevés, hogy a matyók ta- tárleezftrmazoUüK. A legújabb kutatások szerint ugyanis a matyók Oroszország felől vándoroltak be Magyarországba. BSKB8f««Mata«S««WaBHÍ9BBaH*K*aB Gyilkosság az országúton. Heveiről jelentik: Balog János hevesi gazdálkodót a vezekányi úton lőtt és szűrt sebbel, eszméletlen állapotban találták járókelők. Balog túlyos sérüléseibe belehalt. A csendőrség széleskörű nyomozást indított a gyilkos után. aajöMtaaaaas so a***»»***»**» Tolvaj aszíalossegód. Egy kiskorú feldebrői asztaiossegéd az elmúlt éjjel Kiss István feídeb- rői lakostól egy kerékpárt és 40 pengő készpénzt ellopott. A feldebrői osendőrörs az asztalos segédet feljelentette az egri kir. járásbíróságnak. EGRI MEPÖ-JSA" 1927. február 9, A városi képviselőtestület közgyűlése. A tisztviselők fizetésrendezése ügyében az állandó választmány javaslatával szemben tír. Heller József indítványát fogadta el hat szótöbbséggel a képviselőtestület. Eger, február 8. vanegy nyugdíjasnak illetméA városi képviselőtestület szombati közgyűlésén a tárgy- sorozat mátodik poníját dr. Kálnoky István városi tanácsos ismertette a betegen fekvő Braun Károly városi főjegyző helyeit. A képviselőtestület múlt nye, akik közül többen erőteljes fiatalemberek és más állásban két-háromszorosat élvezik nyugdijuknak. Ilyen súlyos anyagi viízoryok között nem engedhetjük meg, hogy a ;nyugdij- terhek a 30 százalékos mű öévi december 18-án tartott köz- < déei pótlék beolvasztásával it- gyűlésőn a tisztviselői fizetések ; mét szaporodjanak, számításba rendezése céljából öttagú bi- | véve azt is, hogy a beígért zottságot küldött ki azzal, hogy j űj nyugdítörvóny alapján a a bizottság a januári kőzgyű- j nyugdij-terhek ismét lényegesen lésnek mutassa be javaslatát. A i emelkedni fognak. Egyébként javaslat elkészült, amely szerint: a városi alkalmazottak által jóléti és karácsonyi segély; címén eddig folyósított illetmények szüntettessenek be és helyette a nyugdíjba is betudandó harmincszázalékos működési pótlék adéssék a tisztviselőknek, amelynek alapjat a törzsfizetés és a szolgálati pótlék képezze; a polgármester három millió, a helyettese pedig másfélmillió reprezentációs költséget kapjon havonként. Ugyancsak javasolta a bizottság, bogy a két rangidős adóiiszt tizenőtszázalékos, a másik három adótiszt és a városi tanács által kijelölt öt adóhivatali alkalmazott tíz-tíz pedig a működési pótlóinak a nyugdíjba való beszámítása törvényellenes is lenne. Az 1925 évi általános fizetésrendezés mindenféle működési és jóléti pótlékot megszűntetett. Én a legnagyobb szeretettel és meg- énéstel vagyok tisztviselőink iránt, da sz egyenlő elbánás elvi álláspontján állok, amely szerint a városi tuztviselői kar nem élvezhet kiváltságokat az állami, vagy megyei tisztviselőkkel szemben. Tekintettel kell lennünk arra is, hogy az ötmilliárd korouát kitevő adóbevételeinket a félmillióid korona dologi kiadások kivételével a személyi kiadások éa a nyugdíjilletmények teljes egészében felemésztik be nem következik, az eddigi illetmény hagyassék meg. A közgyűlésen Radii Károly, a következőkben indokolta meg indítványát: — A miniszterelnök és a pénzügyminiszter több ízben kijelentették, hogy az adócsökkentés letárgyaiása után az országgyűlés elé fogják terjeszteni a tisztviselői fizetések ée nyugdíj- illetmények rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Kérem az állandó választmány javaslatának elfogadását annál is inkább mert ezáltal a tisztviselők egy fillérrel sem károsulnak. A 30 százalékos működési pótlók ellen azért foglaltam állást, mert az szabályrendelet szerint a nyugdíjba volna beszámítandó. A költségvetés adatai igazolják, hogy az előző években egy- egy milliárd koronával csökkent a város bevétele, és emiatt évenkint egy milliárd koronával kellett leszállítani a szükségleteket is. A várost évi 1100 millió koronával terheli a hatveezik alapul azzal az indokolással, hogy a szerzett jogokat csorbítani nem lehet. Amennyiben pedig Eger város Magyarországon az összes rendezett tanácsú városok között a legszegenyebb, mert semmi vagyona, vngy nagyobb jövedelmet biztositő üzeme nincs, és minden szükségletét közadőkból kénytelen fedezni, most, amikor az adófizető polgárok képtelenek eleget tenni kötelezettségeiknek, amit eléggé bizonyítanak a sorozatos végrehajtások és árverések, nekünk a legnagyobb takarékosságra van szükségünk. Kérem tehát indítványomnak, illetve az állandó választmány javaslatának elfogadását. Radii Károly indítványával s az áilandő választmány javaslatával szemben dr. Heller József az ötös bizottság javaslatát ajánlotta elfogadásra, amely szerint, mint már említettük 30 százalékos, a nyugdíjba is beszámítandó működési pótlék adassák a tisztviselőknek. A közgyűlés névszerinti szavazással a birtokon kívüli fe- lebbezés kimondásával 55 szavazattal 49 ellenében dr. Heller József indítványát fogadta el. A hegyiutak kiépítése. A közgyűlés ezután a hegyiünk kiépítésére a polgármester elnöklete alatt a következő bizottságot küldötte ki : Frank Tsvadar, Rapcsök József, Lukács Dezső, Gröber Jenő, Braun Károly, Tőth-Csapregi András, Poletíik Jenő, Nagy László, Paulovita Lijos, Bak János, Matuszka Mihály, Csillag Z»ig- mood, Ringelhann Béla, Gás- párdy Gyula, Kánitz Dezső, Beyer Henrik, Bőt* Antal éa Bóta Viktor. Indítvány, amelynek nincs gazdája. Az egri postapalota építési ügyében az Ipariéitület ée Radii Károly tettek előterjesztést a képvi.előtestületnsk, de már minden hiábavaló volt, mert a postakir-cstár megkötötte szerződését a gőzmalomépület tulajdonosaival. Amint kiderült, a gőzmalom épületének megvételét a képviselőtestület decemberi közgyűlésének sokat vitatott határozatára perfektuálta a postaigazgatóság. Azt azonban, hogy kinek az indítványára történt a határozat, ezúttal sem sikerült megtudni. A mindeddig ismeretlen indítványozó a polgármester emlékezete szerint azon a tájon ült a padsorokban, ahol Ringel- kann Bála szokott ülni. Hl IKK bt Eger, 1927 február 9. A belügyminiszter szigorította a jegyzöviz^ga-lstatelét. A m. kir. belngyminiszter rendeletet sdott ki, amely szerint a községi köz- igazgatási tanfolyam hallgatói közűi a III, félév végén csak azok vizsgázhatnak, akik a kollokviumok alkalmával általános jő előmenetelt tanúsítottak. A Ferencrendi Egyházmissió Szövetség — vasárnap délután 6 órai kezdettel, sz Otthon fehértermében gyűlést tartott, melynek színvonalas programmját Rusztek Károly tanfelügyelő értéke» megnyitóbeszédé kezdte, melyben ügyes keretek között tárta hallgatósága elé a gyűlés igazi képét, a katholikus lelkek impozáns elv és hitmegvallását, mely pszarabb pompát fejt ki a legelőkelőbb párisi szalonok di- vatrevűjénél. Thun Endre igazgató-tanító titkári beszámolója után Mészáros Rőzaika a legnagyobb te&tezőmyilvánítások közepette szavalta Blaskó M. «Szent Margit» c. versét. Ipacs József sikeres énekszámát Maluszka Mihály apátkanonok, plébános ünnepi beszéde követte. Mélyen- járő gondolatai, éles meglátásai
