Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-02-08 / 30. szám

11 2 «GKi ETBPDJHA^ 1927. február 8 durva sértésekre rsgadtaijök magukat, amelyek miatt Sós Mihályt háromszor rendreutasí- tottam és végűi is tőle a szót megvonni voltam kénytelen. — (Helyeslés.) A polgármester ezután kezét az asztalán elhelyezett törvény­könyvekre téve, igy folytatja elnöki kijelentéseit: — Ez a törvénykönyv nekem nemcsak jogot biztosít, de köte­lességet is parancsol. Tíz éve vagyok itt, de széksértésért eljárást nem indí­tottam soha senki ellen. Sok esetben ta án túlenyhén is jártam el. — Nekem ebben az elnöki székben egyik legfontosabb fel­adatom a város tekintélyének a megvédése és ebből a mai kel­lemetlen alkalomból kifolyólag ki kell jelentenem, hogy ha a jelen kijelentéseim után is akad* nönak olyanok, akik a tanácskozás méltóságát sértő magatartást tanúsítanának, azokkal szemben a törvényadta megtorló intézkedéseket alkal­maznám. — Bízom azonban abban, a megértéiben, hogy e képviselő- testület tekintélyének minden egyes városi képviselő részese és igy mindenki arra fog töre­kedni, hogy e tekintélyen csor­ba ne essék. A közgyűlés általános helyes­léssel fogadta a polgármester kijelentéseit. Sós M.hály erre felállott és bocsánatot kért a képviselő testülettől A Ruzsin-ügy. Frank Tivadar városi taná­csos, előadó ismerteti Russin Bála városi Írnok ügyét. Russin Bélát aki a városház irattárá­ban mint kiadó teljesít szolgá­latot, a polgármester felmentette a házfelügyelői teendők ellátá­sától, felmondta neki a szolgá­lata fejében élvezett városházi lakást ó* egyúttal fegyelmi eljá­rást indított ellene. Russin most azt kéri a képviselőtestülettől, hogy hagyják meg a lakását május 1-ig és ekkorra szerezzen neki a képviselőtestület kétszo­bás konyhás lakást. Láng Nán­dor és 24 városi képviselő tár­sa ezzel kapcsolatban indítványt nyújtottak be a képviselőtestü­letnek, amely szerint a polgár- mester Ruzsiu Bélától politikai magatartása miatt vonta meg a megbízatást, épp ,n ezért kérik, hogy a képviselőtestület a ház­felügyelői teendőkre vonatkozó megbízás jogát vegye ki a pol­gármester kezéből. Miután sz indítvány teljesen téves szempontból bírálja az esetet és alaptalanul támadja a polgármestert, az állandó vá­lasztmány javasolja: mondja ki a képviselőtestület, hogy megütközéssel veszi tudo­másul azt a nagyfokú fegyelme­zetlenséget, amely Láng Nán­dor indítványa és Ruzsin Béla kérvénye mögött meghúzódik és megnyugvással várja, hogy a polgármester megteremti a vá rosi alkalmazottak körében azt a fegyelmezettséget, amely nél kül konszolidáció nincs. Elitéli azt a hangnemet, amely Láng Nándor indítványában a polgármesteri tekintélyt támad ja, teljes bizalmát nyilvánítja Trak Géza polgármester iránt, s úgy az indítványt, mint a ké­relmet elveti. A képviselőtestület éltalános helyesléssel fogadta az állandó választmány javaslatát. A polgármester kiirtja a forradalmi mentalitás minden csökevényét. Trak Géza polgármester is merted ezután, hogy Russin Bélától nem politikai magatar­tása miatt vonta meg a házfel­ügyelői megbízatást és nem ezért indított ellene fegyelmi eljárást, hanem azért mert Ruzsin Bála egy városi hajdút engedetlen­ségre felbujtott Ezután a követ­kező kijelentéseket tette a pol­gármester : — Azt hiszem, hogy ebben az ügyben talán túl is mentem az engedékenység határán. Eijelen tem azonban, hogy a fegyelme­zetlenségnek azt a rothadási folyamatai, amelyet éppen a tár­gyalás alatt lévő ügy tüntet fel ezemmelláthatóhg, meg fogom akadályozni és a városi köz igazgatás teltén támadt ezen fekélyt kíméletlenül kiirtom,. — Csak képzeljük vissza magunkat a jő békebeli időbe. Megtörtén­heted volna akkor, hogy egy városi Írnok a polgármesterének intézkedéseit politikai bárdijai­hoz meri panaszra vinni és azok révén a közgyűlés ezine előtt vele szembe helyezkedik. Szinte úgy érzem, hogy ez még mindig egy forradalmi mentali­tás Cíökevénye, amelyet éppen a polgárság egyetemének érde­kében ki kell irtani. Kijelentem, hogy ha a jövőben ehhez ha- tonló eset adná elő magát, úgy az ilyen alkalmazottat állásától azonnal felfüggeszteném és lenne hatalmam ahhoz, hogy az il­lető hivatalát veszítse. — Arra a hangra pedig, aicely- Syel Láng Nándor éo társai en­gem ebben az indítványban itt megrágalmaznak, a polgármes­teri tekintély érdekében megte­szem a bűnvádi feljelentést. Annyival tartozom e városnak és tartozom egykori utódomnak, hogy annak idején szepSötlenül adjam át a polgármesteri szé­ket. Sorozatos bocsánatkérések. Zúgó t“ps és helyeslés követte a polgármester szavait. Láng Nándor sietett ezután kijelen­teni, hogy nem szándékozott, nem akart a polgármesteri te­kintély ellen véteni és nem akart rágalmazni sem. B-látja, hogy az indítvány a tények nemismerésén alapúi, de nem ő, hanem jogászember irta az indítványt, ő csak aláírta. Bocsánatot kér, mert rosszúl voh informálva. Tatai Sándor szintén aláírta az indítványt, de nem ismerte igy tsz előzményeket és szintén bocsánatot kár. Maga is elitéli azt a katonát, aki felebbvalójá- nak nem engedelmeskedik. Halmay Sándor a legszigorúbb eljárást kéri. Dr. Barsy István: Ezt a rák­fenét ki kell operálni. Ami a be adványt illeti, én jó eredmény* várok attól, ha a polgármester űr ez alkalommal még eltekint a bűnvádi feljelentéstől, ha mind a huszonhárom aláíró bocsána­tot kér. Dr. Heller József: Osztom a magam részéről is dr. Barsy István nézetét. Védőimébe veszi Ruzsin Bélát, akinek itt net« találkozott védője. Kéri, vegyék tekintetbe, hogy családos és kö­telességtudó ember, kezelje atyai- lag a polgármester ennek az embernek az ügyét, akit barátai itt cserbenhagytak. Vida Ferenc: Ez a Ruzsin- ügy egészen megmételyezte a tárgyalást. Én is aláírtam ar, indítványt, de ha tudtam volna, miről v«n sző, nem tettem volna'. Ezután ő is bocsánatot kér. Dutkay Pál: Nem személy felett, hanem tény felett kell bíráskodnunk! Itt egy tényről van sző, egy fegyelemsértésről. Ahol fegyelem nincs, olt felfordul a rend, ott anarchia van! Nem politikai üldözés folyik itt. Van e ember, aki visszakivánná azt az időt, mikor a fóispáni palotában lakvert parancsolt, a városházán pedig Szepesit? Nos, aa ilyen jelenségek ép­pen odavezetnek. Éppen szórt én itt két három úrnak bcczá- natkéréaét nem tartom elégnek. Mind a huszonnnégy képviselő irá«han kérjen bocsánatot. Trak Géza: Hogy bebizonyít­sa, hogy békét akar, elfogadja elégtételnek az itt elhangzott három bocsánatkérést az illetők részéről. Erre sz összes megjelent alá­írók egymás után felállnak és bocsá­natot kérnek tettükért. A polgármester ezután meg­köszöni a képviseiőtesfölet bi­zalom nyilvánítását a múltért és hangeulyozza, hogy azt a jövő­ben i® igyekszik kiérdemelni. Ekkor már este 7 őrá is el­múlt, de csak most tért át a közgyűlés a tulajdonképpeni tárgysorozatra, amelynek tár­gyalásáról helyszűke miatt la­punk legközelebbi számában adunk részletes tudósítást. Haller István — akisiparosok védelméről. A magyarországi Keresztény- Szocialista Szakszervezetek va- vasárn p délelőtt nagy győlést tartottak, amelyen Tobler János szavai után Haller István volt miniszter ismertette a kisipar jelenlegi helyzetét. Haller szeriül szerint elsősorban olcsó hitellel, másodsorban munkaalkalommal kell segíteni a tönk szélén áilő kisiparosokat. Egy régi udvarház utolsó gazdája. Lemle Rezső színmüve az egri állami Dohó István reáliskolában. Az iskolai színműirodalom és a középiskolái tanulók sziaész- kedése, amely a XVI. században kezdődik Magyarországon, a XX. században még mindig virágzik Egerben:'a gimnáziumi és reál­iskolai tanárok gyakran írnak nevelő irányú, vallásos, hazafias színdarabot és azt előadatják iskoláik tanulóival. A középisko­lások színjátszása már csak azért is figyelmet érdemel, meri vala­mikor a szinészkedő diákokból lettek az eiső magyar színészek. Az egri állami Dobó István reáliskola ifjúsága február 5.-én és 6.-án Lemle Razaö : «Egy régi udvarhoz utoíeó gazdája» című színművét adta elő. Gyulai Pál­nak hasonló című, híressé váit éa *zí;p:dra kívánkozó tárgyú rajzát dramatizálta az önképző­kör tanárelnöke, aki a boayolűit eseményeket — ügyesen kiszé­lesítve — kénytelen volt a szo­kásos 3 felvonás helyett 5 fel­vonásba foglalni. Maga a darab méltó a nagy Gyulai Pál emlé­kéhez és nagyon alkalmas arra, hogy a néző kellemesen töltsön el egy estéi. Lemle színműve olyan, mint u sötét, csiliagtalan éjszaka, amelybe ritkán világít melegebb fénysugár. Mély el­gondolás, nagy színpadismeret, a cselekmények változatossága, a (szöveg szép* magyar nyelve, — komoly írói értékek, — jellem­zik Lemle darabját. Az előadás, — teljes elmélye­dés éa nagyvonalúság nélkül ic— pompásan gördült. Lestál Anna bensőséges és sokszínű játéka egy klasszissal jobb volt játszó­társainál. Cholnoky Márta bie- dermeyer ruhában rendkívül bájos jelenség volt és eleven élettel töltötte meg a színpadot. Cholnoky Dódy friss, üde köz­vetlenséggel játszott, és az eat egyik legnagyobb sikerét aratta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom