Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-02-06 / 29. szám

f 2 BfcRl NBPTMtíJfcte 1927. február 6-Maimm^mmmiuiíMKísmKtismKmiKiiomiKBíasaaaKaam.' sinusa Március 15-ig kézhez kapják a gazdák a hosszúlejáratú szölökölcsönt. Remény van arra, hogy az állam vállalja a kölcsön kamatterheinek egy részét. — Horanszky Dezső tárgyalásai Egerben. Az influenza járvány Hevesmegyében. A vármegyei tiszti főorvos jelentése. Dr. özekkel Ferenc, Heves vármegye tiezti főorvoia a kö­vetkezőket jelentette az influenza járványról a vármegye albpán- jának: Az elmúlt héten Heves vár­megyében az infíueuza megbe­tegedések «zárna keve#bedett, A betegség könnyebb lefolyású. Mindössze 20 ezövődményes és 1 haláleset fordútt elő. (Uiőbbi Gyöngyösön, agyhártyagyulla­dásban ) Kereskedők Köre alakult Füzesabonyban. A »Füzesabony és Vidéke Kereskedőinek Körei vasárnap, január 30. án tartotta alakuló közgyűlését. A megválasztott tisztikar név­sora a következő : Díszelnökök: Magnin Alfréd községi főjegyző, Ungár Salamon kereskedő, nagybérlő. Elnök: Maixner Jenő, a He- vesmegyei Takarékpénztár fiók­jának fŐDÖke. Társelnökök ; Tatay Gyula é# Groszmann Sándor kereskedők. Jogtanácsos : Dr. Petrák Jenő ügyvéd. Főtitkár: Szemerey László, a Hevesmegyei Takarékpénztár fiókjának könyvelője. Titkárok: Csathő Sándor és Singer Mór kereskedők. Háznagy: Geiger János fa- kereskedő. Pénztáros: Tóth Eridre tanító. Ellenőrök : W«tez Jakab és Feuerstein Bertalan kereskedőm. Könyvtáros: Németh Sándor. Számvizsgálóbizottság: Feny­ves Aladár, Tatay István és Singer Mihály. A gyűlésen képviselve voltak Maklár, Besenyő elek, Dormánd, Kerecsend és Mezősárkány ke­reskedői. A gyűlés megállapí­totta a Kör alapszabályait, me­lyet jóváhagyá» végett felterjesz­tenek a m. feir. beiügysimisz- terhez. msicmxa KsmwaieaaeacsKsm anrgasj A Szociális Missziótársulat Ifjú­sági S !akoiZtaiyársak«Sz3ut Ág- ne« Leánykor*« f. évi február 16-án (szerdán) d. u. 6 órakor műsoros délutánt rendez ez ál­lami polgári iskola tornatermé­ben. A »Szent Ágnes Leánykor« a Szociális Missziótársulat Ifju- eági Szakosztályának legfiata­labb clubcsoportja. Tagjai 14 — 18 éves, legalább négy közép­iskolát végzett leányok. Ez a műsoros délután a fiatal club- csoport első nyilvános bemutat­kozása. Belépődíj nincs. Ado­mányokat az ifjúsági könyvtár- alsp javára köszönettel fogad a Vezetőség. Eger, február 5. Horánssky Dezső országgyű- lóti képviselő, az Or#zágo« Köz­ponti Hitelszövetkezet elnöke, tegnap egéeznep Egerben tar­tózkodott ős dr. Lipesey Peter kormányfőtanácsosa*1. valamint dr Dalloslv&n ügyvéddel minden részletében letárgyalta a bosszú lejáratú szőlőd olcsón ügyét. — A tárgyalásokba b vo iák dr. Marssá Lá&zlŐ járásbírósági el­nököt is, aki a legnagyobb jó indulattal segíti elő a szőlő- kölcsön telekkönyvi elintézésé*. Miután ugyanis külföldi kölcsön­ről van sző, a bekebelezésnek is meg kell történni, mielőtt a kölcsön átutalása megtörténik. A mzőlököicsön öt évre szól, de öt év múlva minden további nélkül újabb öt esztendőre hosz szabbúhatja meg a gazdi. — Hordnszky Dezső kijelentette, hogy dr. Lipcsey Péter azon esz­méjének megvalósítására, hogy e kölcsönnek inségkölc ön jel lege legyen, azonnal megteszi a szükséges lépéseket a kor­mánynál és minden remény megvan arra, hogy a kormány olymódon fogja itt segíteni a szőlősgazdákat, hogy a hosszúlejáratú szölökölcsön kamatterheihez jelentős mér­tékben hozzájárul. Ha ez így lesz, vak ban ineég- kölcsön lesfz és valóban nagy segíüéget jelent a szölökölcsön. A nnpokban hagyta el a sajtót Zágonyi Sámuel magyar kir. nyugalmazott ezred; s «Kanada egy európai bevándorló meg­világításában» cimü könyve. E könyv kiadásával a szerző Magyarország egyik legfonto­sabb nemzetgazdasági kérdését, i a kivándorlás problémáját érinti, melyhez hozzányúlni mindez- j ideig senkinek sem volt bátor­sága. Zágonyi alezredes a Ka­nadába kivándorlóink sorsát azon tapasztalatok alapján bí­rálja el, melyeket ő K nadában mint földművelő iparos és gyári munkás, nBpízámoa, marhahaj- ciár, a helyszínen szerzett a végett, hogy erről itthon a köz­véleményt pozitív alapon tájé­koztassa. Előszavában fájlalja azt a mérhetetlen ember és vagyon- vessteséget, melyet a megcson­kított ország a kivándorlás úi- ján szenved. — Anélkül, hogy a kivándorló az idegenben boldo­gulását megtalálná. Európa kivándorlási és a többi világrészek bevándorlási viszo­nyait összehasonlítva, értékes következtetéseket von le a világ­háború következményei által lé­nyegesen befolyásolt népván­| Annál is inkább mert ez maradt egyedüli reménységük a sűiyoa anyagi helyzetbe jutott szőlős­gazdáknak, akik közűi igen sokan jelennek meg naponta a városi adóhivatalban ős azon a címen kérnek halasztást az adó­végrehajtásokra és árverésekre, hogy a közeljövőben felveendő ezóiókölcsönbftl fizetik adóikat. Értesülésünk szerint március 15. ig mindenki kézhez kapja a hosszúlejáratú szőlő* kölcsönt. Itt persze igen hegy szükség 1 ?sz a város segítségére a szük­sége« bizonyítványok kiadásá­nál. Sok gazdának a szőlője ugyanis még mindig szántóföld­nek van felvéve a telekkönyv ben és a városnak kell igazolni-?, hogy szőlővel beültetett terü­letre veszi fel a folyamodó a kölcsönt. A kölcsöoért folyamodó gaz­dák, azok is, akik már előj gyez- ték a bosszúlejáratű kölcsönt, hétfőtől kezdve délelőtt 9 órától 12 ig, és délután 3-tól 5 óráig a kir. közjegyző házában erre a célra átengedett udvari h«lyi- ségben jelentkezzenek a Hitel­szövetkezett megbízottjánál. Hordnszky Dezső a tárgya­lásos bi-fejenése után tegnap este utazott el Egerből, amely város szőlősgazdáinak ügyót különösen is sziveaea viseli az O. K H. elnöke. dorláei mozgalmak tekintetében. Ennek irányváltozását első mór­ban az Egyesült államok be­vándorlási korlátozásában látja öaszpontoüulva, mely az európai kivándorló eurőpánkívüíi elhe­lyezkedését lényegesen megne­hezíti, sőt ezidő szerint majdnem leheteilenné teile. Da a mindenre kész spekuláció az Egyesült Államok «Amerika» varázsszavát használja ki arra, hogy a kivándorlókat ezen világ­rész kevésbé értékes területeire terelje. Kant da gazdasági helyzeté­nek ismertetésével már mélyre­hatóbban foglalkozik. Ugyancsak hü kép3t nyújt a kanadai be­vándorlás irányításának alap- elveiről. Ezzel kapcsolatban is­merteti a kanadai bevándorlási törvény fontosabb határozmá- nyaii. Végül angol és magyar szövegben bemutatja a fontosabb bevándorlási okmányokat. Külön f jezetben bírálja el a szerző azon kivándorlók törek­véseinek hiábavalóságát, akik Kanadában a földművelő foglal- záson kívül remélnek keresethez jutni, vagy akik azt képzelik, hogy Kanadából engedély nél­kül lehet esetleg az Egyesült Államokba besurranni. óva inti a kivándorolni aka­rókat minden kalandos vállal- kozástől és ismerteti, bogy ezak nagyreaze honnan merít alap­talan reményt a kivándorlásra. Ezefeután tér rá Zágonyi könyvének voltaképeni céljára, hogy olvasóival Kanada munkás- viszonyait s a kivándorlók na­gyon nehéz elhelyezkedési lehe­tőségeit részlete en feltárja. A háború utáni igazdasági krízissel okolja meg a régi tele­pesek birtokainak ismét nagy­mérvű eladósodásit, aminek kö­vetkezményei Kanada egész gaz­dasági életében igen mélyreható nyomokat h így tik. Ennek következményei annyi­ban érintik as egész évre elazs- gődoi akaró földmunkás beván­dorlókat, mert az eladósodás folytán a farmerek esik egy kis töredéke vesz fel évi munkáso­kat. — A többi csak a nyári munkaidő alatt alkalmaz pár hétre, vagy hónapra a gazdaság­ban kisegítőket. Részletesen kiterjed Zágonyi alezredes könyvében a mező- dasági munkálatok keresztül­vitelének vázolására, melynek folyamán a használatban levő mezőgazdasági gépberendezések teljesííőképasségáf, ezek beszer­zési árait és a munkabérek idő­szakonkénti alakulását is kimu­tatja. Küiön-külön fejezetben fog­lalkozik a könyv a termények és állatok értékesítő «ének lehe­tőségével s ezeket a világpiac eeéíyévei hozza vonatkozásba. Behatóan ismerteti a vegyes farmgazdálkodás nehéz helyze­tét b a tejgazdálkodás elhauya- goltságát. — Átmenetelileg vá­zolja Kanada sdőviszonyait, a vadászatot, halászatot, ruházko­dást, családi és társaséletet, va­lamint a szeszesitalok forgalmá­nak korlátozását. A főxulyt — ugylátszik — arra fekteti Zágonyi, hogy a ki­vándorlók a kanadai földszer­zés lehetőségeit helyes világí­tásban ismerjék meg. mielőtt a íöbbá-kavósbá lelkiismeretlen spekuláció áldozatai lennének ős tapasztalatlanságuk következ­ményeit soha többé jóvá neai tehetnék. Rátér ezután az ingyenes ál­lami földek igénybevételének le­hetőségeire és módozataira. — Kimutatja a földszerzés lehető­ségeit és esélyeit, a birtokok eredeti tulajdonosaitól e a tele­pítési vállalatoktól és behatóan ismerteti a közvetítő ügynökök szerepét és nemzetközi tevé­kenységét. Érdekes részleteket közöl egy telepítési vállalkozás üzlettervá- böl. V Szolja Kanada egyes tár­saságainak legújabb telepítési módszerét, mely a kivándorolni «WMWWWNk* SWKStflBf'*««1 * <M»8*■ v «4M»aUSMWB *»*>»* Kanada egy európai bevándorló megvilágításában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom