Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-02-04 / 27. szám

1927. február 4 5SGR1 NÉPU.JÜAG 3 A rózsaszentmártoni „aranyásók.44 A legképtelenebb mesékkel csalt ki nagyobb pénzösszeget és élelmiszert egy fiatal özvegytől két gyöngyöspatai cigányasszony. Eger, február 3. Özv. Huczka Sándorné rözsa- szentmártoni földművé* asszony nemrégiben temette el az urát. A fiatal asszonyra az özvegy­ség egyhangú sorsa szakadt, amit ő b'zony nem a legszíne­sebben viselt. Hírét vette ennek két gyöngyöspatai cigányasz- szony, özv. Berki Jánosné ős Mezei (kácüa) Erzsébet, akik űtjokat azonnal Rőzsaszentmár ton felé irányították. Felkeres­ték özv. Huczka Sándornőt. Hőku*z-pőkuwzok között elme­sélték, hogy ők be*zeltek a túl- világi szellemekkel, többek kö­zött az elhalt férjjel is, aki sze­retné, ha özvegye ismét férjhez menne, s bogy ez annál köny- nyebben törtánhetsék, a cigány- asszonyok segítségével a kert végében nagyobb mennyiségű arany és ezüstékszert fog özve gyének kiásni. özv. Huczka Sándorné felült a szép meséknek. Teljesítette a cigányaeazonyok kérését, akik elsősorban is a «tixzteletdíjaU iparkodtak biztosítani és meg­lepő gyorsasággal tüntették el a kapott 600 ezer koronát, egy bődön zsírt, kukoricát, b romfit stb. Azután kértek az asszony fajérői néhány hajszálat, mely- lyel állítólag a kiválasztott férfi figyelmét fogják Huczkánőra terelni, sőt ígéretet is tettek, hogy az esküvő idejére az ara­nyak rejtekhelyét is felfedik. A cigányasszooyok ezután elsiettek a falu egyik legényé­hez, akinek azt a mesét tálalták föl, hogy Huczkánó aznap éjjel valami igen fontos dolgot sze­retne vele megbeszélni. A lé­gé iy el is ment a kijelölt idő­pontban az özvegyhez, aki öröm­mel fogadta, abban a hiszam- ben, ho>y ő az új fórjjelölt, s bizony jó idő beletelt, míg a két emb-r rájött, hogy őket mily rútul bec*apták. A feljelentésekre a ciecdörsőg nyomozni kezdett. A cigányokat vallatőra fogták, akik mindent beismertek. Az ügy most került tárgyalásra nz egri kir. törvény­széken, dr. Szabó Ignác kir. tv. egyesbírő előtt, aki csalás vét­ségében bűnösnek találta a két cigányasszonyt és egy-egy hó­napi fogházbüntetésre ítélte. Egyebnént ezt az esetet is ajá> ljux a vármegyei iskolán kívüli népművelési bizottság fi­gyelmébe. Az Egyhazat üldözö országokból. A mexikói Guadaljaraból egy kasho'ikus pap a következő le- Telet írta barátjának : Utolsó levelem óta az üldözés napről-napra erősbödött s még eddig sem szünetel, vagy akar felhagyni méreteiben. Noha fo y- tonosán veszedelemben forgott, e néhányszor csak a jő Isten különös kegyelme folytán mene­kültem meg a halál torkából, még sem feledkeztem meg Ön Tői, hogy innét, a rémes üldözés hazájából jókívánataimat tol­mácsoljam. N gyón kérem, ne f eledkezze­nek meg rólunk, szegény üldö­zöttekről, akiknek nincs ős nem lesz alkalmunk szentmisén öröm­mel piroelő arcaal é* szent víg- sággal énekelni: «Örvendezzünk, Betlehembe menjünk,» mivel mi e ezent öröm-ének helyett így fogunk majd sírva és bűnbánóan irgalomért esedezni az Ég Urá­hoz a zsoltárossal együtt mondva: «Miserere mui Deu*». * S íme, most egy másik kép ugyancsak M xikóból: A katholikus papokat üldöző Calles elnök tábornoka, Eduardo Garda, minap Sonorában szo­morú sürgönyt kapott. Arról értesítették, hogy édesanyja Dona Bdlen de Garcia halálán van. A tábornok azonnal vo­natra ült ée Hisrmosilloba utazott. Még szerencsére életben találta anyját, de az agg urinő ki egész életében buzgó, vallásos asszony volt, katholikus módon a szent­ségekkel megerősítve akart meg­halni. Arra kérte fiát, hogy papot hívjon halálos ágyához. A tábor­nok erre felkereste a város plé­bánosát, Father Porteldt és kérte őt, hogy a beteg anyjához jöjjön. A lelkipásztor figyelmeztette a kormány rendeletére, melynek értelmében nem izabad egyházi ténykedéseket végeznie, de a tábornok készségesen magára vállalt minden felelősséget. Mire Father Portela a beteghez sietett, feladta neki a szentségeket ős Dona Garcia boldogan halt meg fia karjai között, fisss« 9­Egércsapás Kaliforniában Newyorkból jelentik: Kalifor­nia egyik legtermékenyebb ré­szén mintegy harmincezer hek­tár területet, minden képzeletet felülmúló óriási tömegben lepték el az egerek milliói. Az egerek elárasztották a hazakat és el pusztítottak minden termést, va­lósággal lakatlan sívár pusztává tették az elárasztott területet. A lakosságnak mii-den védeke­zése hiábavaló volt eddig. Hiába hozták a legjobb macskákat is az egérhad pusztítására. — A macskák is megfutamodtak a pjtkány nagyságú különös egér­fajta elől. Eger, 1927 február 4 A nősülendő mai fiatalembert nevezzük rövi­den Zénónak és kezdjük az ér­zékeny históriát egy közismert anekdótával. Az egyszeri csizma- diainasnak háromfogásos ebéd­jét a következőképen értelmezte gazdája: első fogás — egy ki­fogás, miért nincs ennivaló, má­sodik fogás egy ráfogás, hogy az inas jól van lakva, harmadik fogás egy kézfogás, hogy váljék egészségére. Zénó a házasság ellen először is azt a kifogást használja, hogy a nősülőEt anyagi viszonyai nem engedik; könnyű volt — sze­rinte — régente nősülni, de a mai fizetésből? . . . Ez a kifogás nem helyénvaló. Az igazaág az, hogy ma már aranykoronában igen sok tiszt­viselő, vagy alkalmazott éppen úgy van fizetve, sok esetben még jobban, mint békében. Én akinek több*zörös3n jobban megy ma sora, mint azelőtt, miért nem nősül az ? Most jön a ráfogás, hogy a leányoknak ma nagyobb az igényük, mint azelőtt. Ez is csak zénői filozófia. Az igazság itt az, hogy a legtöbb esetben a lányok­nak azért van nagyobb igényük, j mert a Zénók éppen az olyan | leáuyokat igénylik és f vorizál jáktakiknek nagyobb az igényük, aZanők ugratják bele a nagyobb igényekbe, mert csak az ilyen lányokat tartják valakiknek, a hamupipőkék mellett észrevét­lenül haladnak el, bármilyen műveltek, kedvesék, vagy kelle­mesek legyenek is azok. Van igen eok ilyen kisigényű leány, miért nem tudnak akkor ezek férjbezmenni ? Mit szól ehez Zénó? Különösen akkor, mikor tudjuk, hogy az a bizonyos igény a valódi, lelki műveltséggel leg­többször fordított arányban áll. É* az igényt nagyon szívesen ée gyakran letompítja a nő, ha van kiért! Erna pár gondolat után kö­vetkezik a fenti kézfogás, hogy : váljék egészségére. (Folytatjuk.) Kádár József. Helyettesítés a városházán. Braun Károly városi főjegyző váratla­nul megbetegedett, felépüléséig a főjegyzői teendőket Nemecsek Aurél városi aljegyző végzi. A Három a kislány 3 felvonáaos operett jegyeit — tekintettel a nagy érdeklődésre — már feb­ruár 5-től, szombat reggeltől áru-ítja Dwiaczky Gy. illisazer- tára. Ezen nagysikerűnek Ígér­kező szinielődácnak falragaszai már megjelentek a hirdető táb­lákon. . hL0flri 0yó0y82«rtárak közül ezen a heten minden éjjel Pánczel Árpád a-U!Ca) 68 Beniczl<y Miklós (Tűzoltó téri) gyógyszertára tar­tanak éjszakai szolgalatot Követendő példa. Az emberba rőt. szedetnek gyönyörű pél­dáját adta Bozsik György be­senyőtelki gazdálkodó, aki csak nem ezer pengő értékű va-von- káját halála mán Ba.enyőtelek hajléktalan szegényei részére hagyta. Az alapítvány ezerint a kamatot minden évben a kőz­■égi képviselőtestület adomá­nyozza oda Besenyőtelek elag­gott szegényeinek. h/Ätr,™ ,eif"10" egercehii m"ib‘“aki gya™ san viselkedett és n«m «ül* “p8*t kellőképen iga/olo A ~ «gy 7 millf meterea Jankaszter rmd*zerii forg.pt.ztoiyt találtak nála a C|euaúroa, amelyre György Já! nosnak ne® volt bató/agi^nge- délye. A pisztoly származását »ikerült megállapítani de György ellen minuztíri rende. iV£gli ™g­Faragó tanfolyam indult meg Káp Inán 20 résztvevővel f tanfolyam vezatője Vavra 1st Ján, ny. állami művezető A fa* rágás mesterségét Vavra' veze ‘ foldÄ vZ Zgy™ demjeni gazdálkodó kárara 4S So„Ta « tét 0gn csendőrig Má­*ét fe'jeíentette az egri kir iá­rá.bíró*égnak. ] Kérelem. Egy szegény öreg asszony február elsején a Káp tálán ütem elvesztett 340 ezer 50rr*‘ Az ÖSMzeS< fehér kendőbe volt csavarva, egész , 1 Tbé/3 volí 02 öreg cseléd­nek. Ken a jószívű becsületes meg aiálrtt, juttassa hozzá a pénzt az Egri Népújság kiadóhivatala U'ján. * Helyesen cselekszik, ha varró­gép-. iu, olaj és fo álszükség- letet nálunk fedezi Singer-varró- gep-a katrészek elismerten a leg- üzlet^ Singer-varrőgép fiói­* Vidéki lapok figyelmébe 1 A M. T. I. volt egri vezetője többek között az Egri Népújságnak ne­gyedfél éven át volt segédszer- ketztője illetve, munkatársa, aki 10éves újságíróigyakorlattalren- delkezik, szerkesztői, segédszer­kesztői vagy főmunkatársi állást keres. Leveleket az Egri Nép­újság kiadóhivatala címén Kon­szolidáció« jeligével a kiadóhi- vatal továbbít. * Legónyfogók a Legényegyletben. A farsangi időben a Kathoiisui Legényegyletben a szokásos la- gényfogökat minden vasárnap este ismét megtartják, melyre az egyleti leányokat és fiúkat ez­úton is meghívja a Vezetőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom