Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-07-23 / 164. szám

2 EGRI HEPUJ8AU SS Magyar ember ne menjen cseh fürdőbe! A cseh köztársaság elnöke immár aláírta ez uj cseh vám­törvényt, amely magas agrár­vámjaival lehetetlenné teszi a magyar búza és magyar liszt kivitelét a cseh köztársaság te- rületére. Magyar kereskedők, magyar gyárosok megmozdultak már és elhatározták, hogy a csehországi árukat bojkottálják. A bojkott széles körben hódít és a csehek elevenébe vág. A bojkottot minden magyar em­bernek kötelessége támogatni. A háziasszony ne vegyen cseh üveget, cseh porcellánt, vigyáz­zon, nehogy cseheredésü textil­anyagot rásőzzanak. Kerülni mindent, ami cseh! Ez-legyen a jelsző! Lelkes magyar orvosok a múlt­ban is azon fáradoztak, hogy a gyógyulást és üdülést kereső honfitársaink ne vigyék ki a pénzüket idegenbe, amikor szép országunk bőségesen kínálta csodaszép üdülőhelyeit, verse­nyen kívül álló gyógyító fürdőit ás vizeit. Ma — sajnos — nem válogat­hatunk magyar fürdőkben és nyaralóhelyeken. Legszebb és legértékesebb fürdőinket elra­bolták tőlünk ellenségeink. De ez nem jelenti azt, hogy meg­gondolatlanul azok zsebét töm­jük, akik bennünket fojtogatnak. A rósz időjárás úgy rendezte, hogy a nyaralás idejének kez­dete eltolódott és alig néhány napja, hogy a beköszöntött me­leg sokakban megérlelte az el­utazás vágyát. Olvaseuk, hogy ezrével váltják ki naponta út­leveleiket a főváros lakosai. Mit jelent ez? Idegenbe viszik pén ziiket és sajnos, sokan Csehor­szágba. Hisz ott vannak a ma­gyaroktól legjobban látogatott Karlsbad, Franzensbad, Marion­bad, a kisebb cseh fürdőhelye­ket nem is említve. Pedig Franzensbad, Marienbad éppen úgy nélkülözhető, mint Karlsbad. Magyar orvos nem is adhat most betegének tanácsot arra, hogy eme cseh fürdők va­lamelyikét keresse fel. Éreztetnünk kell a kapzsi cse­hekkel, hogy van fegyver a ke­zünkben. ók ugyan más fegy­verek után szimatolnak; resz­ketnek egy gyermekpuska látá­sán is, de ezt a fegyvert eddig nem ismerték. Tegyünk róla mindnyájan, hogy megismerjék. Magyar orvos ne küldjön cseh fürdőbe beteget! Magyar ember ne vigye ki a pénzét Csehor­szágba ! Ha már mindenáron idegenben akar valaki nyaralni, menjen az olasz tengerpartra, menjen a német tengerpartra, menjen Ba­jorországba ; a változott viszo­nyok folytán ennyi engedményt kell tennünk soviniszta álláspon­tunkból. Ez nem is maradna vi­szonzás nélkül. Revideálja mindenki a nyara­lási tervezetét, s ha Csehország szerepelt benne, törölje kérlel­Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt főszerkesztő ur! Nagy érdeklődéssel olvastam b. lapja vasárnapi számában Siposs Géza úrnak, az Észak­magyarországi Automobil Club igazgatójának igen érdekes cik­két a modern útépítésről és ké­rem szives hozzájárulását, hogy ahhoz a magam részéről néhány szakirányú megjegyzést és adatot fűzhessek, melyek talán szintén alkalmasak lesznek a modern útépítés kérdését megvilágítani. A cikkíró igen helyesen helyezi előtérbe a vasút keletkezése által elnyomott helyközi forgalmat, melynek fontossága az automobil közlekedés modern fejlődésével ismét előtérbe nyomult. — De mindenesetre jobban igénybe veszik ma már az autót a távol­sági személyforgalom és a köny- nyebb jellegű áruszállítás cél­jaira is és talán az eddig még kétkedők sem fogják többé ta­gadhatni, hogy a diadalmasan előrenyomuló gépkocsi belátható időn belül az egész világ köz­lekedésének képét átalakítja. Ehhez azonban csakugyan jő utak kellenek, mert azok az országok, melyekben ilyenek nincsenek, bizony ki fognak ma­radni az autofejlődés nyújtotta kulturális és gazdasági előnyök­ből. A cikkíró megállapítása, hogy a jó utak tekintetében az ideális állapottól még igen mesz- sze vagyunk, sajnos, nagyon is helytálló és bizony kissé restel­kedve szoktam ennek, főként az ország magcsonkítása folytáni szegénységünkben rejlő okait Heves és Borsod vármegyében levő ipartelepeinket meglátogató külföldi vendégeinknek megma­gyarázni (különösen sokat kell magyaráznom Eger és Felnémet között!). Hiszen tagadhatatlan, hogy az utóbbi időben az utak rendbe­hozatala tekintetében sok történt úgy az állam, mint az egyes vármegyék (Heves !) /észéről, de az a «foltozást rendszer,» amint találóan Siposs iguzg&íő ur ,is nevezi, csupán csöpp a tenger­ben és aránytalan fantartási költségek mellett nem szolgálja a célt. — Ha akár kátrányozott makadám, akár alapozott kis­kocka vagy beton-utakat építe­nének, akkor igaz, hogy ez egy­szeri nagy befektetéssel járna, mert ezek a modern útépítési hetetienül! Akinek az Úristen megadta az anyagi eszközöket arra, hogy nyaralhat, súlyosan vét csonka hazája ellen, ha cseh fürdőbe megy, vagy cseh ás­ványvizet fogyaszt. Dr. G. Zs. rendszerek mind drágábbak a töltött kavicsos útnál, de fentar- tási költségeik olyannyira lénye­gesen kisebbek, hogy a befekte tési különbözet a javítások el­maradása révén elérhető meg­takarítások folytán rövid néhány éven belül megtérül, azontúl pedig az állam éa vármegye háztartása élvezhetné a jő utak anyagi előnyeit és más hasznos célokra fordíthatná az útfentar- tásra eddig költött jelentős ösz- szegeket. A külföldön hosszú évek óta igen alapos tanulmányokat foly­tattak a legmegfelelőbb szerke­zetű utak megállapítása céljából és a versenyből győztesen a beton út került ki, mely Siposs igazgató ur megállapítása sze­rint is minden más rendszerű útépítést háttérbe szorít. — So­rozatos kísérletek alapján pontos számításokat eszközöltek, melyek igazolták, hogy a leküzdendő súrlódást figyelembovéve az el­lenállás tonnánként: makadam útnál 39 kg. aszfalt * 12 kg. és beton « 10 kg., ami annyit jeleni, hogy egy jármű vagy négyszer olyan gyorsan közlekedik a betonúton, mint a makadamon, vagy pedig csak 7*-ét fogyasztja annak az üzem anyagnak, melyet különben ma- kadain utón haszoálna el. A komolysága és megbízható­sága révén annyira elismert német műszaki tudomány szerint a különféle útépítési módszerek gazdaságossági arányszámai — 9 töltött kavicsos út gazdaságos sági koefficiensét figyelembe­véve — a következők: a töltött kavicsos útnáL_ — 1 a kátrányozott makadamnál 2 a kiskockaburkolatnál— — 2 3 a hengerelt aszfaltnál ______3 a betonnál — — —-------4 E zek a kétségbe nsm vonható adatok érthetővé teszik, miért építettek eddig az Amerikai Egyesült Államokban több mint 60.000 km. belonutat és miért építenek ottan kivétel nélkül minden újabb utat betonból és megmagyarázzák azt a tényt,hogy Németországban, Franciaország­ban, Olaszországban. Svájcban, Belgiumban, Csehországban és Ausztriában a betonnak fel­használása az útépítésnél egyre jobban térthődít. Oly számosak a beton üt előnyei, hogy azok ft—t—'ifo+oquam»a—-ssne* <Mkíw«x»tws*® A modern útépítés. Hozzászólás Siposs Géza cikkéhez. felsorolása tűlmenue azon a ke­reten, melyet igen tisztelt főszer­kesztő úr kedvessége az «Egri Népujság.-bau részemre esetleg engedélyezni fog, de mégis szük­ségesnek tartom, hogy közülük néhány ezembeötlőbbet kiemel­jek : szilárdsága mellett rugalmas é* alig kopik; felülete por és sármentes, tehát nem ártalmas az egészségre (lásd: tüdővészt!) és nem csúszós ; élettartama szinte végtelen és karbantartást alig kíván ; teljesen hezai származású és többnyire a helyszínen vagy közelesö helyen található nyers­anyagból, modern gépek segít­ségével szinte a legrövidebb időn belül állítható elő. Siposs Géza űr megjegyzése, hogy a beton út a lőfogatoknak nem felelne meg, csakis régebbi időből származó értesülésből származható, amikor a beton­útok még mereven kemények és sima felületűsk voltak, ma azon­ban már oly rugalmasan és ér­des felülettel készülnek, hogy a lófogatok partnak is könnyen mozognak rajtuk. A Bükíiöri át vezetendő út páratlan természeti szépsége és autótechnikai közlekedés szem­pontjából való érdekessége igen nagy vonzerőt fog gyakorolni nemcsak országunk, de a kül­földi automobilisíákra is és előre­látható, hogy ezen az úton a gépkocsiközleksdás igen élénk lesz. Ha ezt az utat betonból építik, a nagyobb befektetéssel járó költségkülönbözet rövidesen megtérülne a rajta közlekedő autók külön mü-ús-vámja revén. — Helyi érdekeink szempontjá­ból azonban szükséges volna már most erélyes akciót indítani, nehogy Eger ebből az útvonal­ból ki/capcsoltassék, mert hiszen akár a tarkanyi völgyön át, akár pedig Szilvás felől, csak rövid összekötő darab kiépítése válnék szükségessé és ezesstben Budapest es Miskolc között Gyöngyös — Párád — Egeren át, olyan műút ailana az automobil közlekedés rendelkezésére, mely az egész világon ritkítaná párját. Fogadjafőszerkeaztő úr őszinte tiszteletemet. Gesmay József, az Egeresein Kőszénbánya és Portland- cementgyár r, t. ügyvezető igazgatója. A biblia új fordítása. Római jelentések szerint a bib­lia új szövegének revíziójával annyira előhaladtak a megbízott tudósok, hogy legközelebb már megjelenik új szövegben Mózes öt könyve s rövid idő alatt az egész 6- és új-testamentum. A revízióra 14 esztendő előtt adta ki a rendeletet a pápa, s az volt a cé’, hogy kiküszöböljenek egyes tévedéseket és elavult ki­1926. július 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom