Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-07-18 / 160. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. július 18 rókát Kelet védőinek ismerik. Az angol arisztokráciában ki tartő támogatásra találtak a magyarok. A konzervatívoknak az [ország élére való visszatérése megerősítette a magyarok pozícióját Angliában. Arnold Toynbee angol tanár legújabb könyvében igen hevesen támadja a kisantant államait, főként pedig Csehországot. House Edward kijelentette, hogy ismeri Magyarország kritikus helyzetét és gyökeres akciót kezd az ország gyors talpraáliása érdekében. Mindezekből megállapítja a zágrábi lap, hogy a magyarok a legkomolyabban dolgoznak egy második : magyar-Locarno érdekében. Mi újság? — Az állatorvosi főiskola kert jében Budapesten ma reggel egy háromnapos fiúgyermek hulláját találták meg. Megállapítást nyert, hogy a csecsemő halálát fulladás okozta, de a szíve is át volt szúrva. — Sevilla városában tegnap 14 embert ölt meg az elviselhetetlen hőség. Dulután 1 órakor az árnyékban 52 Celsius fok volt a meleg Sevillában. — Hongkongtól 5 mérföld- nyíre kínai tengeri rablók megtámadtak egy kinei gőzöst. A rablóknak sikerült elmenekülniük. Húszezer font értékű zsákmányt és 6 gazdag kínai utast vittek magukkal a rablók, akik egy utast megöltek. — Stuttgart közelében tegnap a zivatar alkalmával 7 ember , egy fa alatt keresett menedéket. A villám lecsapott, egy 24 éves férfit és egy 17 éves leányt megölt, két más embert pedig súlyosan megsebesített. — Kiskunfélegyháza mellett az ördöngösi pusztán az aratók aztrájka léptek, de a főszolgabíró közbelépésére ismét munkába álltak. Két milliárd dinárra becsülik a megszállott Délvidéken az árvíz okozta károkat. Belgrad, julius 17. A lapok közlése szerint két milliárd dinárra becsülik azokat a károkat, melyeket az árvíz okozott a királyság területén. A Duna Gombos közelében áttörte a gátat és elöntötte a vidéket. Újvidéket szintén gáttörés fenyegeti. Az Egri Dalkör, ma, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg évi renden közgyűlését a Kát- holikus Kör nagytermében. — Előtte, 10 órakor, a Dalkör választmánya tart ülést. A tagokat tisztelettel meghívja az — Elnökség. Akik saját puskaporuk füstjétől ijedtek meg! A nyájas olvasó biztosan kitalálja, hogy ez esetben is csak a csehekről lehet sző. Benes úr, «Európa atyja és őre,* uj trükköt eszelt ki: vámháborut Magyar- országgal szemben ! — A puska el ie sült, de sajnos visszafelé. Eredménynek ugyanis egy kissé szokatlan az, hogy Benes szét- ugrasztotta eddigi leghübb szövetségeseit : az oláhok, és a szerbeket, akik, ha formálisan nem is, de tényleg Magyarország mellé állottak, mert a cseh vámtétele« az ő külkereskedelmüket is éppen úgy tönkretették volna, mint Magyarország bevitelét. — Normálisan okos ember ez esetben visszavonta volna ily irányú vámtörvény-javaslatát. De hát Európa atyja, a kitűnő Eduard, ilyet nem tehet. Kieszelt ő ennél külömbet. Jóformán még meg sem száradt az elnök aláírása az uj törvényen, Benes úr azon nyomban a magyar kormány tudomására hozta, hogy hajlandó Magyarországgal szemben minimális vámtételeket alkalmazni és egyszerre máról-holnapra sürgős lett a cseh—magyar vám- szerződés megkötése Szvatopluk nemes ivadékainak, amelyet évek óta mindenféle jogcímen húztak- halasztottak. Egy szóval a cseh testvérek még el se sütötték puskájukat, máris elszaladtak annak füstje elől! Az egri ősjogászok is bizonyára örömmel fogadják az alábbi hírt. Egy nyolcvan hatéves szigorló jogász. A francia egyetemek tanárai a szigorlatozó diákok között nemcsak bárion yosarcu fiatalembereket és öreg diákokat látnak, hanem gyakran előfordul, hogy javakorban lévő férfiak, sőt öreg urak is megpróbálják, hogy az egyes tudományok tudori címét megszerezzék. A francia kamara egyik volt korelnökéről van szó, aki a közeljövőben szándékozik a doktori diplomát megszerezni. A doktori cimnek ez a ritkaság- számba menő kandidátusa Monsieur Louis Andrieux, Páris volt rendőr prefektusa, nyugalmazott biró, egykori képviselő, aki egy- ideig a francia kamara korelnöke is volt és aki 1840 ;julius 23-án született s így ebben a hónapban tölti be Dyolcvanha- todik életévét. »Végre időm van — mondotta ekkor Andrieux — hogy tanulmányaimat tovább folytassam.« Az érdekes aggastyán karrierjét a doktori cim megszerzésével nem megkezdeni, hanem befejezni é* megkoronázni akarja. Két halottat követelt pénteken az abnormis időjárás. Miskolcról jelentik: Pénteken délután tragikus körülmények közt vált áldozatává az abnormis időjárásnak két viruló fiatal leány. Az egyik haláleset a Martin-telepen történt ahol a Galb- féle telek mögött aratott Viszlay András egész házanépével és több napszámosnővel. A kánikulai forrőságra délután 3 óra tájban hirtelen erőteljes és tipikus nyári zivatar keletkezett sürü mennydörgéssel és villámcsapással. Az aratőláoyok a közelgő vihar elől a szomszédos téglagyár falai közé menekültek, Viszlay András 16 éves Etelka leánya pedig haza szaladt szüleinek a szántőföldhöz közel, a Gutten- berg-utcában levő lakására édesatyja felső kabátjáért. Mikor visszafelé tartott a leány a dül- lőu az aratók felé, már zuhogott a zápor. Majd hirtelen egy hatalmas mennydörgés reszkettette meg a levegőt, a következő pillanatban holtan terült el a földön Viszlay Etelka. A menykö beleceapott a szerencsétlen leányba, összeégette a fejét, nyakát, mellét ás nyomban megölte. A másik áldozatát ArnŐton szedte a kánikulai forrőság, ahol aratáaközben esett össze a tarlón egy fiatal 18 éves leány, Kom- korcz Mária. Nyomban szekérre tették é« behozták Miskolcra, az Erzsébet-kórházba, a leány azonban útközben meghalt. A kórházi orvosok már csak azt állapíthatták meg, hogy a szerencsétlen leány napszurámak esett áldozatul. 30 millió halottat és 400 milliárd dollárt veszített az emberiség a háborúban. Seelinger ezredes a Neues Wiener Journalban cikket írt, mely megdöbbentő adatokban tárja elénk azt a veszteséget, ami az emberiséget a háborúval érte. 30 millió ember haláláról, vagy eltűnéséről számol be a háborús emberveszteség listája. Ez a népes nagy államot kitevő tömeg 95 százalékban a fehér faj vesztesége. A feketék és színesek c<ak másfél millió emberrel, az összes veszteségnek 5 százalékával szerepelnek ezen a szomorú listán. Az anyagi veszteségekre Seelinger ezredes, Bergner amerikai szenátor statisztikáját idézi. A háború alatt 400 milliárd dollár értékű vagyontárgy és gazdasági értők ment tönkre. Erről az elképzelhetetlen nagy értőkről fogalmat alig alkothatunk. Barger szenátor számításai szerint 400 milliárd dollár elegendő lenne ahhoz, hogy az Egyesült Államokban, Angliában, Kanadában, Ausztráliában,Franciaországban, Belgiumban, Német- és Oroszországban minden ott élő családnak 1—Íjkényelmes lakóházat és 5 bold földet bocsássanak rendelkezésére. Ezeufölü! maradt volna még pénz arra is, hogy a világ minden 200.000-nél több lakosú városában 5—5 millió dollár költséggel kórházat és egyetemet létesítsenek. Seelinger ezredes megállapítja, hogy a rettenetes adatokon nem okul Európa. A győzők a kőny- szerbőkék fönntartásáért tovább fegyverkeznek é# az elmúltnál iszonyúbb háborúra készülnek. Gyöngyösön már épül a vízvezeték. Gyöngyösről jelentik: A város Egerrel egyidőben megkezdte a vízvezeték építési munkálatok előkészítését. Azóta rég elkészültek a tervek, a költség- vetés, a pályázatok kiírása és elbírálása. Gyöngyös város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén a Becsey-Kálder céget bízta meg a vízvezeték teljes felépítésével. Az építési munkálatokat már meg is kezdték. |ciiawnip^a&^nrttrraaanKrc.xw«£gBa^ ifmrf Kommunista propagandapénzek után kutatnak. A Bzéketfehérvári rendőrkapitányság értesítette a kecskeméti kapitányságot, hogy Székesfehérváron a napokban olyan 1000 koronás bankjegyek kerültek forgalomba, amelyeken felülnyomással; »Lanin vagy nem Lenin sejtbe« és Föld és gyár köztulajdon kominiéru.« A rendőrség megállapítása szerint e bankjegyek kommunista propaganda célokat szolgálnak és valószinüleg az ország többi városaiban is forgalomba hoznak hasonló feliratú pénzeket. A kapitányság ezúton is felhívja a lakosság figyelmét, hogy amennyiben ilyen vagy hasonló nyomással ellátott pénzekről tud, azonnal tegyen jelentést a rendőrségnek. Éjnek idején térdelték az utca fáit. Három inasgyereket állítottak elő az elmúlt éjjel a rendőr- bégen. Tetten érte őket az ügyeletes őrszem, mikor a Szvoré- nyi úti akácfákról tördelték a legszebb, fiatal gallyakat. Mindhárman sírva könyörögtek, engedjék szabadon őket, hisz a mestereik parancsára cselekedtek, kik a kecskéknek szedették velők a zöld gallyakat. Az eljárás természetesen a tanoncok gazdái ellen is megindult.
