Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-12-25 / 293. szám

4 ÆUKJ NËPÜJHAU Ы26 december 25 A bérkocsis ne legyen kereskedő. Három napi fogházra ítéltek egy mezőkövesdi bérkocsist, mert elsikkasztotta a kapott előleget. (Az E. N. tudósítása.) Rubinstein Miklós mezőkövesdi bérkocsis be­kent Miskolcra s azt az ajánlatot tette az egyik ottani fakereskedőnek, hogy fát fog eladni a mezőköves­dieknek. A későbbi megrendelések reményében előlegül nagyobb össze­get vett fel Rubinstein. A bérkocsis a kapott előleget azonban nem fizette vissza a fake­reskedőnek, aki erre sikkasztás miatt tett ellene bűnvádi feljelentést. A törvényszéken Rubinstein sírva ismerte be, — hogy csakugyan el­költötte a pénzt. Azzal védekezett, hogy olyan rosszul megy a sorsa, hogy emiatt nem tudja visszafizetni az előleget. A bíróság rendkívül irgalmasan, mindössze három napi fogházra Ítélte Rubinstein Miklóst, aki megnyugo­dott a csekély büntetésben azzal a kijelentéssel, — hogy soha életében nem akar ezentúl kereskedő lenni, továbbra is bérkocsis marad. Lopás a füzesabonyi országos va­sáron A napokban megtartott füzes­abonyi országos vásáron Dobi Jó- zsefné Csintalan Borbála és Nagy Jánosné Nagy Erzsébet tarnazsa- dányi asszonyok Til Lajos tiszafü­redi, Tomidálszky László egri és Klein Dávid poroszlói szabómeste­rektől, valamiut Erdélyi Alajosné egri csizmadiától ruhát és cipőt loptak 5 millió korona értékben. A tolvaj asszonyokat a füzesabonyi lovas csendőrőrs elfogta és átadta, az egri kir.- ügyészségnek. December 27-től már mindenütt peng a pengő. az újévi fizetéseket már pengőben teljesitik a hivatalok. — A helybeli pénzintézeteket már ellátta pengővel a Nemzeti Bank egri fiókja. — A vidéket a postahivatal látja el pengővel. — Kon­junktúra üzlet lett a bugyellaris árusítása. Eger, december 24. Az űj magyar pénz megjele­nése elé nsgy várabozásaal te­kint a közönség. A Nemzeti Bank egri fiókja már az összes helyi intézeteket ellátta a megfelelő mennyiségű pengővel, de az új pénzt csak december 27.-én hoz­hatják forgalomba az intézetek. A postahivatalok pedig meg­kezdték a vidéknek pengővel való ellátását. Ezek után úgy helyben, mint vidéken,karáciony után mindenütt forgalomba ke­rül a pengő és újévkor már pengében fizetik a tisztviselőket is a hivatalok. A pengő pénz megjelenésével kitűnő konjunktúra támadt a bugyelláritok készítőire és el­árusítóira. A bőröndöeöknól a legkeresettebb cikk ma ez űj aprópénz céljára készült.kisalakú pénztárca. Az áruló hajszál. Új rendszer a bűntények kimutatása térén. A Los-Angelosi rendőrfőnökség tudós vegyésze dr. Schneider hosz- szas vizsgálatok után olyan rend­szert dolgozott ki, melynek segít­ségével a bűntények helyszínén ta- ! Iáit hajszálakból meglepő követkéz- j tetések vonhatók le a tettes sze- j mélyére nézve. Gyilkosságok alkal­mával, ha ezt dulakodás előzi meg, ; igen gyakran ott marad a gyilkos . néhány hajszála. Sokszor fnegesik, : hogy egész hajcsomókat szorongat j az áldozat megmerevedett keze. ! Schneidernek egyetlen hajszál is , elég, mert ebből is pontosan megi tudja állapítani a tettes életkorát/ ! faját, egészségi állapotát, sőt szo­ciális körülményeit is abból, hogy tisztán tartotta, Vagy elhanyagolta-e a haját. Megállapítja, hogy a tet­tes férfi-e, vagy nő és végül, hasz­nált-e haj kenőcsöt, vagy sütő vasat. Az is megállapítható, hogy a haj kihullott-e, vagy erőszakosan tép­ték ki a dulakodás hevében. Egyet­len hajszál tehát árulója lehet a bűntény elkövetőjének. Ismeretes dolog, hogy a külön­böző fajbeli emberek haj^ nagyon eltérő egymástól A sima és puha, rideg vagy kemény, göndör-fürtös vagy gyapjas haj egyes fajokra jel­lemző. A haj színét a benne lévő apró szíutestecskék, (az úgyneve­zett pigment) határozzák meg. A pigment mint a szőke, mint a fe­kete hajnál ugyanaz, a kettő kö­zött a sötétebb, vagy világosabb árnyalatot csapán a pigment-sze- mecskék gyérebb, illetőleg nagyobb száma okozza. A hajszálak vizsgá­lata mikroszkóp segítségével törté­nik. Természetesen nagyon köny- nyen megállapítja a vizsgálat azt is, ha nem haj, hanem szőrszálról van szó. Az ujjlenyomat, bár nagyon fon­tos szerepet játszik a gyanúsítottak személyazonosságának megállapítá­sában, nem ad felvilágosítást arra vonatkozólag, hogy milyen tulaj­donságai vannak a bűnösnek. A hajszál azonban sokkal többet mond. A Schneider-féle módszer érdeme elsősorban az, hogy kész rendszerbe foglalja a kriminológiai hajvizsgá­latot és adott esetekben nagyon megkönnyíti a vizsgálatot végző rendőrorvos vagy vegyész munkáját. CüeOS «чж-i un—пвчявзвм A sivatag hajója Esperanto hír­szolgálat : Nem a tevére gondo­lunk, melyet így szoktak jelké­pesen nevezni, hanem tényleg Hajóra, 60 m. hosszú, 12 méter széles, 18 méter magas hajóra. 300 ember kényelmesen elfér benne és tik, vagy kissé dóm bős vidéken 30 km. gyorsaságot is elér. Olyan vidékén, hol a szél hoœlokdombokat emel, 10 km. lesz óránként. A hajó 4 ke­réken halad, melyek 15 méter magasak. A hajó törzse 4 és fél méternyire van a tföld színétől. A sivatag hajója J. Chr. Bisc hoff kölni mérnök találmánya. Rövid idő múlva magános é® vad pusztákat ép°n olyan ké­nyelmesen lehet á utazni, mint amilyen kényelemmel lehet át­kelni lukxus-hsjókkal az Óceá­non át. A leckegép. (Tréfás színjáték 1 felvonásban.) Irta : Altay Margit. SZEREPLŐK: Annuska testvérek. Pali Géza, Pali barátja, Egy törpe. (Szín : Annuska és Pali gyermek­szobája. A két testvér az asztal mellett ül és tanul. Annuska lát­ható figyelemmel, Pali immel-ám- mal, fel-feláll, ceruzát hegyez, nyúj­tózkodik.) /. Jelenet. Anuus (könyv nélkül) : Elmehetnék akárhova, Nem lennék én boldog soha. Nincs szivemnek más hazája, Csak a Duna, Tisza tája. (Becsapja a könyvet, feláll.) Nagy­szerűen tudom s ezzel készen is vagyok a mai leckével. Mehetek játszani. Jaj, de nagyszer^! Pali : (irigykedve) : Én még a felét sem tudom a leckémnek. Annus : Pedig a tanító bácsi egyenlő feladatot adott fel mind­kettőnknek, de persze, neked soha sem jár az eszed a rendes tanulá­son, aztán azért van, hogy kétszer- annyi időt töltesz a könyvek mel­lett, mint én. Pali: Hát tehetek én róla, hogy minduntalan letörik a ceruzám he­gye, aztán meg egyszer a hátam, máskor meg a lábam zsibbad el, meg a radirgummim is folyton lepo­tyog az asztalról. Annus (kacag): Csupa nagyszerű kifogás. II. Jelenet. Előbbiek, Géza. Géza : Szervusztok gyerekek ! Ké­szen vagytok ? Én már elkészültem minden leckémmel s most azért jöt­tem, hogy áthivjalak hozzánk. Pom­pás kis hajtógépet csináltam teg­nap, azt szeretném néktek meg­mutatni. Annuska (vidáman) : Nagyszerű, már megyek is! Géza : És te, Pali ? Pali (dühösen): Hagyj békében? Géza : Miért vagy olyan dühös ! Annus : Ne törődj vele, Géza, bosszús, mert még nem tudja a lec­kéjét. Paii : Minden okom megvan a bosszúságra. Hát nem szörnyű do­log az, hogy az embernek óra­számra itt kell ülni a könyvei mellett ? Géza: H|t ez már így van. Pali: Elég rosszul van, ha igy van. Kijelentem neked, hogy az em­berek nagy szamarak. Géza: No no ! Pali: Miért nem találták ki a leckegépet ? Géza, Annus (egyszerre, nagyon csodálkozva) : A leckegépet ? Pali: No igen. Ha ki tudták ta­lálni a varrógépet, az írógépet, a számológépet, miért nem tudták ki­találni a leckegépet? Annus: Ha, ha, ha ! Géza : Szóval valami gépet, amely önmagától önti fejedbe a tudományt. Ha, ha, ha ! Ez nagyszerű ! ; Pali : ügy van, akárhogy is ne­vettek. Elég szégyen, hogy 1926-ban éppen úgy kell megtanulni a diák­nak a leckéjét, mint egykor ős­apjának. Annus : No, te majd kitalálsz va­lami gépet, amelytől a tudomány magától repül a fejedbe. Géza : Ezen törd az eszed. (Ne­vetve el Annussal.) ///. Jelenet. Pali, majd a törpe. Pali: Bosszús vagyok. Ezek odaát most vigan játszanak és nekem ta­nulni kell. (Ledűl a pamlagra.) Hát nem volna nagyszerű egy leckegép? Az egyik oldalon beteszi az ember a leckét, a másikon kijönne a kész tudás, mindjárt be a fejembe. Igen, egy jó leckegép. (Elszunnyad.) E-e- egy o-olyan lecke gép. Törpe (megjelenik, kezében óriási fúró, fűrész és tölcsér) : Eljöttem a hívásodra és elhoztam a lecke­gépet. Pali (előbb csodálkozik, azután felujjong): A leckegépet! Nagy­szerű, hamar mutasd. Törpe : Csak ezekre van szükség. (Rámutat szerszámaira.) Pali (csodálkozva): Hogyan, egy fúróra, egy fűrészre és egy töl­csérre ? Törpe : Igen a leckét folyékony alakban beleöntjük a koponyádba s ott megkeményedik. Pali : Tehát kezdd el. Törpe : Jó. Mindenek előtt meg­lékelem a koponyádat. Pali (rémülten) : Ezzel a szer­számmal ! ?' Törpe : Úgy van és ezen a töl­cséren át beleöntjük a lékbe a tu­dományt. Pali: Az én koponyámat akarod meglékelni ? Törpe : Másképpen hogyan önte­ném belé a tudományt. (Közeledik Pali felé). Pali (kétségbeesetten) : Nem en­gedem ! Nem engedem ! Törpe : Már pedig én nem hiába jöttem. Leckegép után sopánkodtál, hát most megkapod. Pali (a párna alá rejti a fejét) : Jaj, ne bánts! Nem engedem, hogy meglékeld a koponyámat! Jaj, jaj, jaj ! Nem kell a leckegéped, a lec- ke-gé-ped , . . • (A törpe eltűnik.) IV. Jelenet. Pali egyedül. Pali (felébred, szemét dörzsöli) : Szörnyűt álmodtam. Ez az álom örökre kigyógyított abból, hogy leckegépet kivánjak magamnak. Inkább tanulok. (Leül könyvei mellé.) Hiába, nincs jobb dolog a rendes tanulásnál s tudom, hogy ha tanu­lok, egy-kettőre minden a fejemben lesz leckegép nélkül is. (Hangosan olvas.) „Pipin fia, Károly, azon volt, hogy minden germán neki en­gedelmeskedjék. Először a hatalmas longobárdok ellen . indult“. (Fenn.) Egészen jól megy. Hogy én milyen csacsi voltam, mikor holmi lecke­gép után sóvárogtam, (megrázkó­dik.) Brrr ... A leckegép ! (Függöny.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom