Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-12-25 / 293. szám

Л*”'-* I V SOKI > '> Az uj országgyűlés elsősorban szociális törvényeket fog Tetárgyalni. Készen van a Munká Budapest, decent)*r 24 Fass Józs-f népjóléti miniszter kije­lentette, fcogy elsősorban в mun- bátbntosílő pénztár reformjáról szóló jsvaelaíot akr-rja ez uj országgyűlésen letlrgyaltaíni és azonkívül tor kerül számos szociális természetű törvényja­vaslat letárgyaíására. Ezek a törvényjavaslatok a népjóléti да**® .;■-»*<» «s»***o* -:■»«»’.* е-зимг y»e* Pengőszámítási táblázat. A pengőszámítáe 1927. január 1-vel kötelezővé tétetvén, olva­sói: к kényeimére ideiHaíunk egy átszámítási táblázatot. sbiztosító reformja. minisztériumban már mind ké­szen állanak és most már cask az állam anyagi helyzetétói, az országgyűlés munkarendjétől és munkakészségétól függ, hogy mikor lépnek éleibe. Az uj or­szággyűlés különben is főleg szociális természetű javaslatok­kal fog foglalkozni. Fillér Papir­korona Pengő Papir­korona Pengő Papir­korona 1 125 1 12.500 500 6.250.000 2 250 2 25.000 600 7.505 000 3 375 3 37.500 700 8.750.000 4 500 4 50.000 800 10.0; 0.000 5 625 5 62.500 900 11.250.000 6 750 6 75.000 1.000 12.500.000 7 870 8 87.500 1.000 25.000 000 8 1.000 8 100.000 4.000 37.500.000 9 1.125 9 112.5 0 4 000 50.000.000 10 1.250 10 125.000 5.000 62.500.000 15 1.875 20 250 000 6.000 75.000.000 20 2.500 30 375.000 7.000 87.500.000 25 3.125 40 500.« 00 8.000 100.000.000 30 3.750 50 625.000 9.000 112.500.000 35 4.375 60 750.000 10.000 125.000.000 40 5.500 70 875.000 20.000 250.000.000 45 5.625 80 1.000,000 J-^.000 30.000 375.000.000-50 6.250 ^ 90 , 40.000 500.000.000 60 7.500 100 1M '0.000 2.$00.000 50.000 625.000 000 70 8.750 200 60.000 750.000.000 80 10.000 300 3.700.000 70.000 875 000.000 90 11.250 400 5.000.000 80.000 1.000.000.000 2 аЖШЯШШН£9№ШШПИВПвМСКЯЭШВПЁВМШЕПВШШМЯВ Karácsonvi jelentések a magyar borpiacról. A Borászati Lapok írja: A helyzet még mindig nem változott, amint azt előre ie lát­tuk. Az üzletmenet továbbra is lanyha, ami azonban nem je­lenti azt, hogy árcsökkenések következtek volna be, csupán a gyenge kezek voltak kénysze­rítve árengedményekre. Ez azon­ban kihatással nincsen й piacra. A fővárosi pucol befolyázolja az a tény, hogy a borfogyasz­tási adó tekintetében pozitív Ígéretek hangzottak el a leg- kompeí8nsebb helyekről, úgy bogy a budapesti vendéglős éa kotcsmáros ma ezen ígéretek birtokában vásárolni nagyobb mennyiségeket nem hajlandó. Az érdekeltük, köztük elsősor­ban a Magyar Szőlősgazdák , Országos Egyesülete, sürgősen fogják az Ígéretek értelmében a megoldást szorgalmazni. A vidéken az üzletmenet élén- kfcbb, de tekintettel a rossz gaz­dasági helyzetre, itt.is nehézsé­gek vannak, bár azok a kisgazdák, ak knek az idén boruk nem termett, mint fogyasztókézönsóg leptek fel. Az a mennyiség pedig, amit ők elfogyasztanak az esztendő folyamán, meglehetősen nagy mennyiségre rúghat. A statisztikai hivatal termés- becslésa nem nagy eltérést mu­tat az eddigi megásbecsléaaktóJ, minek fo.ytán megállapítható az, hogy borban hiány is állhat majd elő. Alkonyatbán* Mentem, mentem az Alkonyatba. Előttem rőt volt már a tó, Mögöttem rozsdásak a hegyek És minden nóta altató. Bíborvörösre gyulladt az ég S ezer tücsök fogott a dalba, S én megcsitult, boldog szívemmel, Mentem, mentem az Alkonyatba. Millió szín feküdt szememre És a szemem úgy itta őket, Most úgy sajnáltam a vakokat És az elfásult szenvedőket. Egy ismeretlen boldog érzés Szállotta meg egész valómat, Piros, arany, rőtszin hullámok Eingatták kis élethajómat. Boldog, szelíd és békés voltam, Pásztortüzek szunnyadtak bennem, S mint egy megpattant fehér bimbó Olyan szűztiszta volt a lelkem. És messziről szelíd tehénkék Tértek haza a hűs akolba, S én egy pirosat, frisset, nagyot Kacagtam a rőt Alkonyatba. Felsőtárkány, 1926. Choinoky Márta. * Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogg Choinoky Márta, az egri Leány-Club költőnöje megnyerte a Szociális Missió- Társulat egyik irodalmi pályadíját. — Я karácsonyi ünnep alkalmából le is közöljük a fiatal költónö két hangulatos versét. Szelmlr Aladár az automobilizmus jövőjéről. A magyar automobilizmus ügyé­ben kérdést intéztünk dr. Szelnár Aladárhoz, a Királyi Magyar Autó­club vezértitkárátioz, aki a követ­kezőkben nyilatkozott : — Első sorban a nagy vám és egyéb illetékek akadályozzák meg autóparkunk növekedését és épen ezért a kormány legfontosabb fel­adata ezt a kérdést felülvizsgálni. Mindenekelőtt a luxusadó kérdését kell revideálni. Első pillanatban úgy látszik, mintha ez az ország kárát jelentené, ez azonban optikai csalódás, mert ami elvesz a vámon, megtérül a réven. Amint eltörlik a luxusadót, beözönlenek a külföldi kocsik és a vám behozza a luxus­adót. — Nem utópia és nem fantasz­tikus terv a vasutak kiküszöbölése, vagy legalább is a vasúttal szem­ben az autó előretörése főként a teherszállításnál. Szó van a vas­utak elektrizálásáról, ennek azon­ban van egy bizonyos hátránya : ha a centráléban a legkisebb hiba esik, az egész útszakaszon, sőt egész vidéken elakad a forgalom. Az autóé a jövő. Külföldön, elsősorban Ame­rikában a teher és személyforgalom jórészét autón bonyolítják le. Ná­lunk egyelőre csupán személytaxi van, de rövid idő kérdése a teher- taxi, amelyből a városon túl js ki­fejlődik ez az újfajta teherfor­galom. Magyarország egyes vidékein már vígan dübörög az amerikai traktor, amely szállít, szánt, vet és vontat. Megállapítható, hogy az elkövet­kező évtized sok újítást ígér a ma­gyar automobilizmus terén. — Különösen erős kilátás van a fejlődésre akkor — mondja tovább a nyilatkozat — ha a Bécs—Buda­pest között tervezett cement-maka- dám utat megépítik. Abban az eset­ben, ha a tervet keresztülviszik, Magyarországon is be fogják ve­zetni a modern forgalmi rendszert, megakadályozzák, hogy az ország­utak veszedelme, a parasztszekér, elállja és veszélyeztesse a forgal­mat, szigorúan ellenőrzik a „balra tarts“-t, az országút közepét vö­rös csíkkal jelzik, emelkedéseknél és eséseknél külön jelzéseseket he­lyeznek el, forgalmasabb kereszte­zéseknél csendőrök vagy rendőrök figyelnek a rendre. «а мдосггекзнакнмдон&аэньз»* Február elsején lesz a tisztibál. Az egri katonai helyőrség lisz- türara az űj esztendő első és legfényesebb bálját, a tisztiből, amint érifisüiü к február 1.-én tarija a Kaszinó összes helyisé­geiben. A rendezőbizottság már most megkezdte az előkészüle­teket -a megyeszerte érdek­lődést keltő bái nagy sikerének biztosítására. 1926. december 25 иив'—щу! hihihii ямдшд Modern szálló a Mátrában hetven milliárdos költséggel. Gyöngyösről jelentik: Dr. Puky Árpád polgármester a hátfői közgyűlésen bejelentette, hogy egy angol érdekcsoport a Mát­rában a Hauák kilátó alatt egy modern szállót akar építeni, amit még nemzetközi viszonylatban is r agyssabásunak terveznek, egy miliő dollár értékkel. Ez az ötszeg a mi pénzünk értéke sze­rint 70 milliárd koronát tesz ki A szálloda épületére, a hozzá­tartozó téli és nyári sporttelep céljaira 40 hold erdőt kellene városnak tulajdonjogilag méltányos vételár ellenében átengednie, valamint védőterü­letnek mintegy 200 holdat ha- ionlóképen tulajdonjogilag el­adni, hogy a vállalat biztosítsa magát hssonlőszellemű más vál­lakózásokkal szemben. A szük­séghez képest kivágandó fa a városé marad. A szálloda 200 ágyra vao tervezve, amely a külföldi óa belföldi idegenforgal­mat akarja Magyarország leg- nsgyobb hegységében előmoz­dítani és felhasználni. A város tartoznék bizonyom adókedvez­ményektől gondoskodni, a vil­lanyhálózatot oda kiépíteni és az áramol oda kiszolgáltatni. A vállalattal a Királyi Auiotnobil Club, malynek elnöke József fő- hi-rceg, e szállodában otthont akar létesíteni e ezonfelül a Gyöngyös-parádi közlekedő utat automobil vtrasnyűUá kiépíteni. A kérvény már a városi tanács kezében van, a pénz és gazda­sági szakosztály szerdán délután tárgyalta a kérdett, caasae«; «kcä кгз *c oses» звядсаага A világ legnagyobb szállodája. A newyorki kikötőhöz közel, a pensylvániai állomás mellett épült föl a világ legnagyobb szállodája. Huszonhat emeletes, rendkívül erős alapokra épített óriás palotatömb ez, amely még Newyorkban is fel­tűnést keltett. A szállodában há­romezer ember kaphat ellátást és lakást. Kétezerre megy a kiszol­gáló személyzetnek a száma. Száz­ötven konyhában főznek, ugyancsak százötvenen vannak a szerelők és a villanyvilágítást irányító mérnö­kök. Ők gondoskodnak a tisztító, szellőztető, meleg- és hidegvizet szolgáltató üzemeknek a működé­séről. Az épületben több műhely van, ahol szabók, asztalosok, laka­tosok, borbélyok, cipészek dolgoz­nak. A mosóházban naponta három­száz métermázsa ruhát mosnak ki. A telefon, a rádió és hasonló ké­szülékeknek a száma háromezer­négyszáz. Két fényesen fölszerelt úszómedence is van a szállodában, azonkívül természetesen betegszo­bák, sporthelyiségek és olyan nagy­szerűen fölszerelt termek, ahol a nők testük ápolására és szépségük­nek a fenntartására mindent meg­kaphatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom