Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-12-22 / 290. szám

20. С О. vasárnap 3000 кегов. 1926. december 22. szerda XLIIf evf 290 1996 Ára /í’ ïZ- C c /i t 0./%, ' 8Ж, Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 E, negyedévre 120.000 Ti. POLltíKl! NAPILAP. Főszerkesztő : Dr. Óriás Mándor. Szerkesztőség t Eger, Líceum, Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. ítélet. Volt egy falu. Abban a falu­ban lakott sok szegény ember. A szegények a tavasz derekán kifogytak a lisztből, őrölni való búzájuk már nem volt, pedig minden áldott nap kellett a ke­nyér. A gyermekek ast kapták reggel, délben, este, ez atya ab­ból terisznyázott a napszámon, a család őrzőangyala az anya kenyérkét aprított a tejbe, azzal csillapította éhségét. Gazdagsá­guk viskőből, pár maleckéből, gyalogtagból, kecskéből állott. A malackákat meghizlaljuk, mondotta az apa. Ha megtartja az Isten, egyet felélünk, a má­sikat eladjuk, óh’ de sok helye lesz ez árának. De hét ez c#ak késő ősszel lesz. Talán bekö­szönt már akkor az Advent is. — Da most a kenyérnek való a fő ! A szegény ember elment a jő embereihez. Meghallgatták panaszát, szánakoztak rajta, de nem segítettek. Egyik a másiká­hoz küldötte. Csüggedten jött haza a sze­gény ember. Tovább próbált szerencsét. Szeme egy bankon akadt meg. Úgy gondolta — ez a pénzes bolt, itt árulják a pénzt — talán nekem is jut a vas- szekrényböl. Vett is 2 mázsa búzát. A zára 900 ezer korona volt. Egyben a jő termés reményében eladott 2 mázsa új búzát 560 ezerért, de ebből csak 400 ezret kapott elő­legül — kamatolt 900 ezer után 18 °/o-kal. A szegény ember drágán fi­zette meg az ő búza új lisztjét. Keserű lett minden falata. A bank megtartotta közgyű­lését. A részvényesek elismeré­süket fejezték ki a vezetőségnek a szakszerű vezetés felett. Hol volt, hol nem volt egyszer egy falu. Abban a faluban élt égy plébános, kinek portájára sok jószág járt ki és be, nagy búzaaaztagokkal áldotta meg az Isten. A plébános szomorúan látta mint uzsorásza ki egyik szegény a másikat. A 30—40% kamat — sokak szemében egészen termé­szetes lett. Annyira megszokták. Gabonaalapitványt tett olcső kamatra. A hír szárnyaira vette a dolgot. Jöttek egymásután a megszorultak. A gabona egyre fogyott, a szükeég9tlátők száma pedig egyenesen nőtt. Kifogyott az alap. A plébános már a kész­letéhez nyúlt, hogy segítsen a kölcsönkérökön. Hosszú liszta jelezte sz adósok számát. Áldot­ták érte, jóformán kamatot se kért, legfeljebb kis kerti mun­kát vagy segítséget ciéplés idején. Eljött az új. Ment a felszólí­tás. A becsületes adósok öröm- sugárzó arccal hozták az adós­ságot, megtoldottak Isten fizesse meg. A makacEok morogtak. — Van neki elég. Meg se érzi, majd megadjuk jövőre. A nehéz természetűek meg egyenesen megharagudtak. Eger, december 21. Hevesvármegye törvényható­sági bizottságának mai közgyű­lését délelőtt s/4ll-kor nyitotta meg Isadk Gyula főispán, elnök. Az aiispáni jelentés többek között az alábbiakban számolt be a milánói útügyi kongresszus ta­pasztalatairól : Tanulmányúinkat a kereske­delemügyi minisztérium kikül­dötteihez csatlakozva végeztük és Wien, Zürich, Luzern, útba- ejtésével mentünk ki Milanóba, onnét a tonalei hágón át autón Trientbe, onnét vonaton a kon­gresszus berekesztésére Rómába. A modern útépítési módok három csoportba oszthatók, és pedig : 1. Kátrány, 2. Bitumen és 3. Cement felhasználásával ké­szült útpályák csoportjába. Ezek megoldása azonban a valóságban a kivitel során nem egyszerű és az eredmény igen nagy mértékben függ az alkal­mazott anyagok minőségétől és a kivitel módjától. — Még kérni meri — volt a suba alatti válasz. Elszomorodott ezen a pap. — Közelgett a vasárnap. Prédikációra készült a plébá­nos. Az evangélium a tíz bél- poklosről szólt, akiket az Üdvö­zítő meggyógyított. A meggyó­gyultak örömmel mentek csa­ládjaidhoz, csak egy tartotta ér­demesnek visszatérni, hálát re- begni az Urnák. A hálátlanság nem uj dolog. A tanítvány nem lehet különb mesterénél. . . A fájó érzést le­tette a sz. kereszt lábához, az örök élet kincstárába, attól várja Ítéletét, hisz ő fogja mondani az utolsó napon : éheztem és ennem adtatok. Mindjárt az első tanulmány- ülünk Wienban meggyőzhetett erről bennünket. — Útközben ugyanis kiszállottunk Wienban és megszemléltük a Wien és Traiekirchen közt létesített osz­trák kísérleti útvonalat, amelyek a legkülönbözőbb módok szerint készült kátrányos és bitumenes szakaszok sorozatából áll. Itt bizony láthattunk kevésbé jól, sőt rosszul sikerült szakaszo­kat is. Zürichben és Luzernben, a behó kátrányozás szerint ké­szült, igazán pompás utakat és olyan bitumenes u. n. Topaka rendszerű útpályákat láthattunk, amelyek a legkényesebb igénye­ket is kielégítik. Ezek az út­pályák azonban régebbi kísér­leti tapasztalatok gondos mér­legeléssel leszűrt mérlegelései alapján pontos előírások szerint készültek. Luzernben maga a város házi kezelésben ké szíti és tartja fann az útpályákat, így biztosítván egyrészt a pontos, elő­írás szerinti kivitelt, másrészt pe­dig a munka olcső végrehajtását. Cement -makadam utakat — sajnos — nem volt alkalmunk látni, — a milánói útügyi kiállí­táson azonban láthattunk ilyen cement-makadam utakból kivá­gott tömböket, amelyek arra en­gednek következtetni, hogy bi­zonyos körülmények közt ezzel a rendszerrel is egészen kielé­gítő eredményeket lehet elérni. Amit azonban a beton-utak építése körül Milánó környékén tapasztalni szerencsénk volt, az határozottan kielégített bennün­ket. Ezek utak Milánóból ki- indulőlag, a tavakhoz Comó, Varese Vergiate-ba vezetnek, összes hosszuk 85 km., kizárólag automobil forgalomra épültek, mint ilyenek nemcsak elsők, de klasszikus példái is a modern útépítésnek. Az első vonal: Milánő-Varese közt 1924. szeptemberében már készen is volt. Ezt a vonalat volt alkalmunk szemlélni 2 éves forgalom után. Az útpálya absolut ideális, tel­jesen pormentes. Absolut tiszta, miután az úton más, mint gép­kocsi, nem közlekedhetik. Mág gyalogos embernek sem szabad a pályán járni. Az út építőse, beleértve a kamatveszteségeket is, 2 5 mil- liárdba került km.-ként. Az elő­zetes számítások szerint napon­ként 1000 fizető gépkociinak kell a pályát használnia, hogy a bevétel a költségeket amorti­zálja. Miután a pálya jelenleg csak reggel 6 órától éjjel 1 óráig használható, percenként átlag egy gépkocsinak kell elrobognia, bogy a napi ezer kocsi kiadódjék. 50 év leteltével az autó út az állam tulajdonába megy át, vi­szont ez állam bizonyos évi hozzájárulást fizet, amely tőké­sítve az építési költség */з részé­nek felel meg. Ennek ellenében az állam részesül a tiszta jöve­delemben. De nemcsak ilyen ideális autó- utat láttunk Olaszországban. Egy nagyobb, mintegy 300 km.-es autó túra során, amelyet Milánó­ból kiindulva Bargamon, a Toneli hágón át Trientig tettünk, alkal­munk kínálkozott Lombardia régi rendszerű, vízzel kötött hengerelt utait is tanulmányozni. Bár ez utak műtárgyai, támfalai, Dr. Csepela Lajos. ««кееФФамЯМЯ» 'Я*-**-'* A milánói nemzetközi útügyi kongresszus tanulságai Heves­vármegye törvényhatósági közgyűlésén. A modern utak kátrányból, bitumenből vagy cementből készülnek. Okolicsányi Imre alispán jelentése. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom