Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-11-23 / 266. szám
2 1926. november 23. EGRI HKPUJBAtr Keglevich Gyula gróf zászlóbontása a pétervásárai kerületben. 43 község küldöttsége jelölte a népszerű grófot eggségespárti programmal. Keglevich gróf az osztálgpolitika ellen. gyűléaük, ott ezután Budavári űr nevét tetszésük szerint hangoztathatják. Erre a zajongő csapat némileg el ie csendesült. Csak néha hangzott fel még egy-két ellentmondó kiáltás, melyet az egységes párt 99°/» os SöbbBŐge hatalmasan elnyomott. így az ellenzéki jelölt híveinek e kisebbszerű botrányát leszámítva, a képviselö-jelölö gyűlés impozánsan folyt le. A domoszlói rk. iskola és népház felavatása. Domoszlőn f. hő 2l-én, vasárnap nagy szabású ünnepség keretében szentelte fel Novak Ká: roly plébános az ő agilitásából 275 millió K. államsegéllyel létrehozott űj rk. iskola, tanítólak és kulturház épületét. A megáldást sz. mise előzte meg. A nagy számú közönség megtöltötte a templomot és környékét. A sz. misét dr. Csepela Lajos tb. kanonok, kér. esperes mondotta. A sz. evangélium után bugdította az egybegyűlteket, hogy a hitért, a hazáért minden áldozatot meg kell hozni. A sz. mise végeztével körme- netelileg vonult le a közönség az új iskola helyére, ahol az egyházi szertartás után, Novak Károly plébános nyitotta meg a beszédek sorozatát,, vázolva azt, hogy az iskola és kulturház a keresztény Magyarország őrhelyei, védőbástyái az anyagi amorális és szellemi destrukció ellen. Az építő munka ezekben folyik. Dr. Bernolák Nándor volt népjóléti miniszter nagyhatású ünnepi beszédében a népház fontosságát ismertette. A tudás nélkül — mondotta, — nem lehet boldogúlni, mert egyedül a tudás biztosítja az ember tiszteletét és megbecsülését. Az angolok is a tudásukkal uralkodnak az egész világon. Dr. Steinecker Ferenc közgazdasági egyetemi tanár azt fejtegette, hogy a nép legyen bizalmas a .községi elöljárósággal szemben, mert máskülönben megakad az egész falu fejlődése. A fent említetteken kívül az ünnepségen megjelentek: Buch- na Kálmán miniszteri s. tanácsos, Perlaky Elemér gazdasági főtanácsos, érseki jószágigazgató, dr. Walter Ernő miniszteri titkár, dr. Szabó Oszkár várm. h. árvaszéki elnök, dr. Lukács Gyula vm. másodföjegyző, dr. Gröber Ferenc főszolgabíró, dr. Magnin Elek szolgabiró, dr Novak Ferenc, dr. Palik Tibor és dr. Pillér Kálmán vm. aljegyzők. A népház felavatását bankett, majd a helybeli leventék jól sikerűit műkedvelő előadása követte. Pétervására, november 20. (Az Egri Népújság munkatársától.) Szombaton délelőtt 10 órakor a pétervásárai választó kerület 43 községéből a választópolgárok többszáz főre menő impozáns tömege tartott képviselő jelölési értekezletet a száz éves iakoiatorony alatt. 14300 szavazó polgár megbízásából a kerület legtávolabb eső részeiből, még Nagybátonyből ős Mscon- káról is itt voltak a nép küldöttei. Képviselve volt ezen az értekezleten a kerület minden társadalmi rétege, úgy az egyszerű gazdák, fóldmivasek munkások, mint az előkelő földbirtokosok. Csak, hogy néhány nevet említsünk: ott láttuk, báró Piret Viktor és Eugén földbirtokosokat, Ivddy Gábor földbirtokost, a pásztói kerület népszerű képviselőjének a fiát, Wágner Miklós bátori földbirtokost, Vincze Ernő nádujfalusi, Kovács matyus Károly leleszi, Zay bitó Sándor bükkszenter- zsébeii, ifjabb Vargha József recski gazdákat, valamint Felnémet, Felsötárkány, Mikőfalvo, Verpelét, Aldebrő, Feldebrő, Sírok, Párád é# sok más községnek küldöttségeit. Az iskola előtti téren fekstéllő hatalmas tömeg nagy lelkesedéssel hallgatta Szántó bocsi József pétervásárai községi bíró szavait, aki az értekezletet megnyitva, javasolta, hogy Keglevich Gyula grófot jelöljék a pétervásárai választókerület képviselőjének. — Gróf Keglevich Gyula 1905 óta bét ízben volt a kerület országgyűlési képviselője, 1914-ben pedig Havesvármegye főispánjává nevezte ki a király. A gróf az utóbbi időben nem vett ugyan részt az országos politikában, de a megyeházán állandó szószólója volt a pétervásárai kerület panaszainak, szőkébb hazájában pedig közismert jóságos szívével segítője, támogatója voií a hozzáfordulóknak, valósággal szerető édesapja a pétervásárai járás népének. A hatalmas népgyülés tomboló lelkesedéssel, egyhangúlag Keglevich Gyula grófot kiáltotta ki a kerület képviselőjelöltjének. A jelöltet, aki ez idő alatt a parochián tartózkodott, küldöttség kereste fel, amely meghívta az értekezletre és fölkérte a grófot a jelöltség vállalására, s programmbeszédének megtartására. A programmbe8zéd. Keglevich gróf a küldöttség tagjaitól kísérve, a nép viharszerüen felzűgő éljenzése között jelent meg a gyűlésen és fellépve a szónoki emelvényre, többek között a következőket mondotta : — Mélyen tisztelt választó polgártársak! Örömmel értesültem, hogy az előbb itt megtartott értekezlet engem volt szives jelölni az előttünk álló képviselőválasztás alkalmából a pétervásárai kerület képviselőjelöltjéül. Néhány nappal ezelőtt a Keresztény Kisgazda, Földmivesés Polgári Párt budapesti központi vezetőségétől is kaptam értesítést, mely szerint itt is engem választottak a kormánypárt hivatalos jelöltjének. Nagy köszönettel vettem a kormánypárt megtisztelő bizalmát, ezt a reám nézve megtisztelő jelölést. De én azzal nem elégedtem meg. Vártam az önök nyilatkozatát, mellyel szentesítik ezt a jelölést. Es most itt állok, önök előtt tiszta lelkiismerettel, mint képviselőjelölt. Az én múltam nyitott könyv mindenki előtt. Azt műtétje, hogy híven szolgáltam az én hazámat, az én szeretett népemet; szűkebb hazámban: vármegyémben, járásomban és községemben pedig minden bajukban segíteni igyekeztem polgártársaimon. (Harsány felkiáltások minden oldalról: Éljen ! Úgy van!) Én az országos politikában az egységes párt híve vagyok, és vezéremnek ismerem gróf Bethlen Istvánt. Az ő neve ma egy zászló, amely alá bizalom mai gyülekezik a magyar nemzet. Amikor a világ bennünket összetaposott, ö volt az, aki a külföld előtt megmutatta, hogy ezer éves országunkat a föld színéről eltörölni nem lehet: aki megmutatta a külföld előtt, hogy Magyarország van, és élni akar. Azelőtt ugyanis csak Ausztriát ismerte a külföld. Bír a kormány az állam gazdasági egyensúlyát helyreállította, — és ez is Bethlen István gróf nevéhez fűződik, — a magángazdaság szanálásának szükségét mindannyian érezzük. Valljuk be, hogy élünk ugyan, de betegek vagyunk. A sok adó, ami válla- inkat nyomja, már alig bírható el. A mai kormány is belátja ezt és az eddigi nagy adózárok után amelyet saját érdekében kellett elviselnie a nemzetnek, a pénzügyminiszter üdvös adó javaslatokkal állott elő. E javaslatnak törvényerőre való emelkedésével adókedvezmények és adómérséklések által akar segíteni rajtunk a kormány. Engem a pétarvásárai járás mindkét nemzetgyűlési képviselőválasztás alkalmával fölkért, hogy vállaljam el a mandátumot. Én abban a politikai életben nem óhajtottam résztvenni. De ma, amikor fiatalnak és öregnek egyformán teljes erejéből ki kell vennie a részét a jobb magyar jövendőért folytatott munkában, ha önök megtisztelnek bizalmukkal, époly fiatalos erővel és lelkesedéssel fogok dolgozni a pátervásárai kerület érdekében, mint ezelőtt. Én helybeli ember vagyok és én jobban tudom azt, mi kell a petsrváeáral kerületnek, mint azok az igen tisztelt képviselők, akik eddig a kerület mandátumát bírták. Csak hogy az adókérdésnél maradjak, mi a pátervásárai kerület polgárai nem vagyunk képesek ugyanazt az adót fizetni, amit a többi járások. Mi nem hasonlíthatjuk össze magunkat a gazdag alföldi vidékekkel. — A mi földjeink cam fizetnek, nem teremnek annyit, mint az alföldiek. Épen ezért mi már kérvényeztük is a pénzügyminiszter űrnél, hogy más adókategóriát állapítson meg részünkre. Feltétlenül kell, hogy az adófizetés terén ez a szegény ás gyengébb földű felvidéki lakosság kedvezményeket kapjon. Itt van ez iskolaépítéa. Én tudom, hogy szükség van rá, hogy népünk kultúráját emeljük, de tekintse a kormány a községek szegénységet, és segélyezze ezeket a szükséges iskolák meg építésénél. Gazdasági kérdésekről szólván, én, a mi hegyi vidékünkön a mai erdőtörvényt nem tartom megfelelőnek. Különbséget kell tenni az önálló erdő és a mezőgazdasági kiegészítő részét képező erdő között. Erdei legelőkre az állattenyésztés szem- pontjábőj van nagy szükségünk. Ahol legelő nincs, olt nem javíthatja földjét a gazda és tisztán műtrágyával hiába próbáljuk emelni a termést. Szociális kérdésekben szintén igen #ok a tennivaló : az elmúlt nemzetgyűlésnek egyik legfőbb hibájául rovom fel, hogy tülekedésekkel töltvén el az időt, minden népjóléti törvény késön érkezett onnan.
