Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-11-23 / 266. szám

2 1926. november 23. EGRI HKPUJBAtr Keglevich Gyula gróf zászlóbontása a pétervásárai kerületben. 43 község küldöttsége jelölte a népszerű grófot eggségespárti programmal. Keglevich gróf az osztálgpolitika ellen. gyűléaük, ott ezután Budavári űr nevét tetszésük szerint han­goztathatják. Erre a zajongő csapat némi­leg el ie csendesült. Csak néha hangzott fel még egy-két ellent­mondó kiáltás, melyet az egy­séges párt 99°/» os SöbbBŐge ha­talmasan elnyomott. így az el­lenzéki jelölt híveinek e kisebb­szerű botrányát leszámítva, a képviselö-jelölö gyűlés impo­zánsan folyt le. A domoszlói rk. iskola és népház felavatása. Domoszlőn f. hő 2l-én, vasár­nap nagy szabású ünnepség ke­retében szentelte fel Novak Ká: roly plébános az ő agilitásából 275 millió K. államsegéllyel létre­hozott űj rk. iskola, tanítólak és kulturház épületét. A megáldást sz. mise előzte meg. A nagy számú közönség megtöltötte a templo­mot és környékét. A sz. misét dr. Csepela Lajos tb. kanonok, kér. esperes mondotta. A sz. evangélium után bugdította az egybegyűlteket, hogy a hitért, a hazáért minden áldozatot meg kell hozni. A sz. mise végeztével körme- netelileg vonult le a közönség az új iskola helyére, ahol az egyházi szertartás után, Novak Károly plébános nyitotta meg a beszédek sorozatát,, vázolva azt, hogy az iskola és kulturház a keresztény Magyarország őrhe­lyei, védőbástyái az anyagi amorális és szellemi destruk­ció ellen. Az építő munka ezek­ben folyik. Dr. Bernolák Nándor volt népjó­léti miniszter nagyhatású ünnepi beszédében a népház fontosságát ismertette. A tudás nélkül — mondotta, — nem lehet boldogúlni, mert egye­dül a tudás biztosítja az ember tiszteletét és megbecsülését. Az angolok is a tudásukkal ural­kodnak az egész világon. Dr. Steinecker Ferenc közgazdasági egyetemi tanár azt fejtegette, hogy a nép legyen bizalmas a .községi elöljáróság­gal szemben, mert máskülönben megakad az egész falu fejlődése. A fent említetteken kívül az ünnepségen megjelentek: Buch- na Kálmán miniszteri s. taná­csos, Perlaky Elemér gazdasági főtanácsos, érseki jószágigazgató, dr. Walter Ernő miniszteri tit­kár, dr. Szabó Oszkár várm. h. árvaszéki elnök, dr. Lukács Gyula vm. másodföjegyző, dr. Gröber Ferenc főszolgabíró, dr. Magnin Elek szolgabiró, dr Novak Ferenc, dr. Palik Tibor és dr. Pillér Kálmán vm. al­jegyzők. A népház felavatását bankett, majd a helybeli leventék jól sikerűit műkedvelő előadása követte. Pétervására, november 20. (Az Egri Népújság munka­társától.) Szombaton délelőtt 10 órakor a pétervásárai választó kerület 43 községéből a választópolgá­rok többszáz főre menő impo­záns tömege tartott képviselő jelölési értekezletet a száz éves iakoiatorony alatt. 14300 sza­vazó polgár megbízásából a ke­rület legtávolabb eső részeiből, még Nagybátonyből ős Mscon- káról is itt voltak a nép kül­döttei. Képviselve volt ezen az értekezleten a kerület minden társadalmi rétege, úgy az egy­szerű gazdák, fóldmivasek mun­kások, mint az előkelő földbir­tokosok. Csak, hogy néhány ne­vet említsünk: ott láttuk, báró Piret Viktor és Eugén földbir­tokosokat, Ivddy Gábor földbir­tokost, a pásztói kerület nép­szerű képviselőjének a fiát, Wágner Miklós bátori földbir­tokost, Vincze Ernő nádujfalusi, Kovács matyus Károly leleszi, Zay bitó Sándor bükkszenter- zsébeii, ifjabb Vargha József recski gazdákat, valamint Fel­német, Felsötárkány, Mikőfalvo, Verpelét, Aldebrő, Feldebrő, Sírok, Párád é# sok más köz­ségnek küldöttségeit. Az iskola előtti téren fekstéllő hatalmas tömeg nagy lelkesedés­sel hallgatta Szántó bocsi József pétervásárai községi bíró szavait, aki az értekezletet megnyitva, javasolta, hogy Keglevich Gyula grófot jelöljék a pétervásárai vá­lasztókerület képviselőjének. — Gróf Keglevich Gyula 1905 óta bét ízben volt a kerület ország­gyűlési képviselője, 1914-ben pe­dig Havesvármegye főispánjává nevezte ki a király. A gróf az utóbbi időben nem vett ugyan részt az országos politikában, de a megyeházán állandó szó­szólója volt a pétervásárai ke­rület panaszainak, szőkébb ha­zájában pedig közismert jóságos szívével segítője, támogatója voií a hozzáfordulóknak, valósággal szerető édesapja a pétervásárai járás népének. A hatalmas népgyülés tomboló lelkesedéssel, egyhangúlag Keg­levich Gyula grófot kiáltotta ki a kerület képviselőjelöltjének. A jelöltet, aki ez idő alatt a parochián tartózkodott, küldött­ség kereste fel, amely meghívta az értekezletre és fölkérte a grófot a jelöltség vállalására, s programmbeszédének megtartá­sára. A programmbe8zéd. Keglevich gróf a küldöttség tagjaitól kísérve, a nép vihar­szerüen felzűgő éljenzése között jelent meg a gyűlésen és fellépve a szónoki emelvényre, többek között a következőket mondotta : — Mélyen tisztelt választó polgártársak! Örömmel értesültem, hogy az előbb itt megtartott értekezlet engem volt szives jelölni az előttünk álló képviselőválasztás alkalmából a pétervásárai kerü­let képviselőjelöltjéül. Néhány nappal ezelőtt a Keresztény Kisgazda, Földmivesés Polgári Párt budapesti központi vezető­ségétől is kaptam értesítést, mely szerint itt is engem vá­lasztottak a kormánypárt hiva­talos jelöltjének. Nagy köszö­nettel vettem a kormánypárt megtisztelő bizalmát, ezt a reám nézve megtisztelő jelölést. De én azzal nem elégedtem meg. Vártam az önök nyilatkozatát, mellyel szentesítik ezt a jelölést. Es most itt állok, önök előtt tiszta lelkiismerettel, mint kép­viselőjelölt. Az én múltam nyi­tott könyv mindenki előtt. Azt műtétje, hogy híven szolgáltam az én hazámat, az én szeretett népemet; szűkebb hazámban: vármegyémben, járásomban és községemben pedig minden ba­jukban segíteni igyekeztem pol­gártársaimon. (Harsány felkiál­tások minden oldalról: Éljen ! Úgy van!) Én az országos politikában az egységes párt híve vagyok, és vezéremnek ismerem gróf Bethlen Istvánt. Az ő neve ma egy zászló, amely alá bizalom mai gyülekezik a magyar nem­zet. Amikor a világ bennünket összetaposott, ö volt az, aki a külföld előtt megmutatta, hogy ezer éves országunkat a föld színéről eltörölni nem lehet: aki megmutatta a külföld előtt, hogy Magyarország van, és élni akar. Azelőtt ugyanis csak Ausztriát ismerte a külföld. Bír a kor­mány az állam gazdasági egyen­súlyát helyreállította, — és ez is Bethlen István gróf nevéhez fűződik, — a magángazdaság szanálásának szükségét mind­annyian érezzük. Valljuk be, hogy élünk ugyan, de betegek vagyunk. A sok adó, ami válla- inkat nyomja, már alig bírható el. A mai kormány is belátja ezt és az eddigi nagy adózárok után amelyet saját érdekében kellett elviselnie a nemzetnek, a pénzügyminiszter üdvös adó ja­vaslatokkal állott elő. E javas­latnak törvényerőre való emelke­désével adókedvezmények és adómérséklések által akar se­gíteni rajtunk a kormány. Engem a pétarvásárai járás mindkét nemzetgyűlési képvise­lőválasztás alkalmával fölkért, hogy vállaljam el a mandátumot. Én abban a politikai életben nem óhajtottam résztvenni. De ma, amikor fiatalnak és öregnek egyformán teljes erejéből ki kell vennie a részét a jobb magyar jövendőért folytatott munkában, ha önök megtisztelnek bizal­mukkal, époly fiatalos erővel és lelkesedéssel fogok dolgozni a pátervásárai kerület érdekében, mint ezelőtt. Én helybeli ember vagyok és én jobban tudom azt, mi kell a petsrváeáral kerületnek, mint azok az igen tisztelt képviselők, akik eddig a kerület mandátumát bírták. Csak hogy az adókérdésnél maradjak, mi a pátervásárai kerület polgárai nem vagyunk képesek ugyanazt az adót fizetni, amit a többi járások. Mi nem hasonlíthatjuk össze magunkat a gazdag alföldi vidékekkel. — A mi földjeink cam fizetnek, nem teremnek annyit, mint az alföldiek. Épen ezért mi már kérvényeztük is a pénzügy­miniszter űrnél, hogy más adó­kategóriát állapítson meg ré­szünkre. Feltétlenül kell, hogy az adófizetés terén ez a szegény ás gyengébb földű felvidéki la­kosság kedvezményeket kapjon. Itt van ez iskolaépítéa. Én tudom, hogy szükség van rá, hogy népünk kultúráját emeljük, de tekintse a kormány a közsé­gek szegénységet, és segélyezze ezeket a szükséges iskolák meg építésénél. Gazdasági kérdésekről szól­ván, én, a mi hegyi vidékünkön a mai erdőtörvényt nem tartom megfelelőnek. Különbséget kell tenni az önálló erdő és a mező­gazdasági kiegészítő részét ké­pező erdő között. Erdei lege­lőkre az állattenyésztés szem- pontjábőj van nagy szükségünk. Ahol legelő nincs, olt nem ja­víthatja földjét a gazda és tisz­tán műtrágyával hiába próbál­juk emelni a termést. Szociális kérdésekben szintén igen #ok a tennivaló : az elmúlt nemzetgyűlésnek egyik legfőbb hibájául rovom fel, hogy tülekedésekkel töltvén el az időt, minden népjóléti törvény késön érkezett onnan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom