Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-11-11 / 256. szám

2 EGKI NEPÜJ8AG t^iwmsma^^RamBsamoKmB A szőlősgazdák inségkölcsöne. A mai napon vettük, b meg­jegyzés nélkül adjuk az alábbi sorokat: Tekintetes Szerkesztőség ! 6. lapjuk keddi és szerdai számaiban két terjedelmes és szakszerű cikk foglalkozik azok­kal a módozatokkal, a melyek a tönk szélén álló szőlősgazdá­ink okszerű hiteligényeinek ki­elégítésével alkalmasaknak ígér­keznek e jobb sorsra érdemes társadalmi osztály talpraállitásá- ra.Legyen szabad a msgamés több gazdatársam nevében, kijelen­tem, hogy a felvetett két ter­vezet közül habozás nélkül Bayer Henrik városi tanácsnok űr tervezetéhez kívánnánk csat­lakozni, mint amelynek megva­lósítása esetén mindenesetre ol­csóbb, és föltevésünk szerint nagyobb összegű ' kölcsönhöz jutnánk. Különösen fontosnak tartom pedig annak kiemelését, hogy 10 százalékos, vagy talán még ennél is drágább pénzzel képtelen volna dolgozni a már is megviselt termelő. — Épen ezért minden további lépést mellőzendőnek tartanánk mind­addig, amíg a most Buda­pestre indított deputáoiő a kor­mány válaszával vissza nem ér­kezik. Nem akarjuk elhinni, hogy ez a válasz kedvezőtlen lehessen. Soraim közléséért hálásan va­gyok a Tekintetes Szerkesztő­ségnek Eger, 1926. nov. 10-én. (Aláírás) Az Emericana Nagykáptalanj a. Kedden esta 6 órakor tartotta meg a Foederatio Emericana a pesti Vigadó nagytermében évi Nagykáptalanját, melyen az ősz- szes corporatiők és conventek, menza- és házépítő stb. bizott­ságok beszámoltak a múlt tanév eredményeiről. Az Agria és Egedia corpora- tiókat dr. Urbán Gusztáv érseki jogakadémiai tanár, delegátus vezetésével Szabó- Jilek Béla se­nior és Szabolcsi István magis- ter joghallgatók, illetőleg Lang István megbízott, jegyzőtanfo- lyamhallgatő képviselték. A nagygyűlésen Albrecht kir. herceg, és Klebelsberg Kunő gróf kultuszminiszter nagyha­tású beszédeket mondtak, majd Sipőcz Jenő Budapest székesfő­város polgármesterét, gyönyörű szertartások közepette a corpo­rate Urbane,protektorává avatta. * A Servita harmadrend folyó hő 14-őn, vasárnap délután 5 órai kezdettel kultúrdélutánt rendez a Kath. Legényegylet díszter­mében. Kiemeltek egy elsülyedt tengeralattjárót. Egy kis fizika A műit évben egy hatalmas amerikai tengeralattjáró az S. 51. összeütközött egy gőzössel s az összeütközés következté­ben elsülyedt. A jármű nem volt mélyen a víz alatt s igy a le­génység és a tisztek túlnyomó része elmenekülhetett. Igen nagy veszteség érte az amerikai hadi­tengerészetet a tengeralattjáró elsülyedésével, mert ez a jármű teljesen modern tipusu volt, több millió dollárba került. Hosszú ideig tanácskoztak, mi­ként lehetne az elsülysdt hajót felszínre hozni. A tengeralatt­járó 80 méter mélyen feküdt, tehát aránylag könnyűnek tet­szett megoldani a kérdést. Ek­kor derült ki azonban, hogy az ilyen, aránylag csekély mélység­ből is, mily óriási feladat egy olyan súlyos tömeg kiemelése, mint a tengeralattjáró. A dolgozó búvárok mélyten- ger-páncélbuvár öltönnyel tud­tak lemenni a víz alá. Nem emelő segítségével próbálkoz­tak, hanem egy teljesen új mő- szerrel. Erre a célra acélhenge­reket konstruáltak, amelyeket vízzel megtöltve, a tenger fene­kére sülyesztetiek. A mélység­ben az acélhengerekből, azok­nak a tengeralattjáró testéhez való csatolása után, a vizet ki­szorították. A könnyűvé vált üres acél­hengerek a hajőtestet fölemel­ték. Ezeket a hengereket úgy* kellett megszerkeszteni, hogy a bennük lévő levegő az emeike dós folyamán ki tudja egyenlí­teni a nyomást. Erre automati­kus szelepek szolgáltak. Nagy nehézséget okozott a hajó ki­emelésénél az is, hogy miként láncolják a tengeralattjárót a hengerekhez. A hajó feneke alatt kellett a láncokét áthúzni, ezért tehát csatornát fúrtak a kajőtest alatt. Ezeket a csator nákat sűrített levegővel fúrták ki. Búvárok hatoltak a hajó belsejébe és ott megfelelő auto­gén-hegesztéssel és vezetékek készítésével több helyiségből kiszorították a vizet. így sike­rült a tengeralattjárót lebegő helyzetbe hozni, hogy azután elvontathassák. A 80 méter mély­ségű tengerfenékről sikerült ki­vontaiul a hajót olyan vidékre, ahol még sekélyebb a viz. Itt azután már megfelelő emelőszer­kezetek segítségével a dokkba vontatták a- tengeralattjárót. A tankos emelőt ekkor használták először. Kiderült, hogy nagyon jól alkalmazható. Az uj módszer segítségével megpróbálják a háborúban el- sülyesztett nagyobb hajók ki­emelését is. A költségeket már kiszámították és megállapították, hogy valamennyi elsülyedt aranyssállitó hajót érdemes napfényre hozni. TJjabb árvíz fenyegeti Baranyák Pécs, november 10. Az eszéki hatóságok néhány nap óta ismét riasztó híreket kapnak a Dráva baranyai sza­kaszának áradásáról. Szlavóniá­ban néhány nap óta hatalmas felhőszakadás pusziit, mely a folyókat megduzzasztotta — A Dráva déli szakasza ismét ki­öntött, úgy, hogy miként ta­vasszal, most is nagy katasztró­fától lehet tartani. A Dráva vízállása Eszéknél egy nap alatt 38 centiméterrel emelkedett. Baranya megszállt részén a gátakat egymásután törik át a folyó hullámai s a viz ismét elönti azokat a területeket, melyek tavasszal is viz alá kerültek. A községek la­kói tétlenül nézik a viz pusztí­tását, mert a védgátemaléshez semmiféle eszköz nem áll ren­delkezésükre. 300 millió font kára van Angliának a széntermelés csökkenése miatt. London, november 9. Az alsóházban a kereskedelmi miniszter egy hozzáintézeit kér­désre kijelentette, hogy a szén- termelésben beállott produkció- hiány, a munkanélküliség és a munkaosztály vásárló képessé­gének (Csökkenése miatt az an­gol államnak mint egy 250—300 millió font sterling kára van — a kereskedelmet őrí kár pedig egyenesen beláthatatlan. Kivándorolnak a bánsági svábok. Temesvárról jelenük: Biankó­vita Ferenc kanonok, a bánsági svábok vezére, nyilatkozott a svábok helyzetéről. Ebben a nyilatkozatában a következőket mondotta: A román kormány gazdasági és közigazgatási po­litikája a bánsági svábok hely­zetét teljesen tönkre tette. A bánság valaha Magyarország kánaánja volt, ma pedig majd­nem az egész terület parlagon hever. Az egykori gazdag sváb lakosság elszegényedett, földje elértéktelenedett. A helyi köz­igazgatás visszaélései és erősza­kosságai megcsufolták a svábot önérzetében. A dús Bánság az oláh uralom alatt eljutott odáig, hogy lakossága nem törődve a reávárő exisztenciális küzdel­mekkel, inkább tömegesen ván­dorol Amerikába. Amit a gazda­ságpolitika még nem végzett el, azt elvégezte a bukaresti okta­táspolitika. A 300 ezer katholikus svábnak egyetlen középiskolája sincs. Az nem vigasztaló, hogy a magyarokat is megfosztották iskoláiktól. 1926. november 11 V Eger, 1926. november 11. — Előléptetések a csendörsógnól. A kormányzó Riedl István m. kir. csendőrszázadost őrnsgygyá, — Puchy Gyula m. kir. csendőr g. h. főhadnagyot századossá léptette elő. Adományok. Az Emericana Ag­ria corporátiójának céljaira : Ridárcsik Imre pápai prelátus kanonok és Frindt Jenő érseki titkár 100—100 ezsr koronát, Tóth József ny. egyetemi könyv­tártiszt 200 ezer koronát ado­mányozott. A corporátiő vezető­sége ez úton fejezi ki köszöne­tét az adományokért. — Jilek Károly és társa a hősök szob­rára 150 ezer koronát adomá­nyozott. Az egri vízvezeték építése, ha az időjárás továbbra is kedvező marad, a jövő héten megkezdő­dik. A hónapokig tartó építke­zésnek csak áprilisra lesz vége. Hevesvármegyében megkezdődött a községi képviselötestfiletek meg­alakítása. Már Hevesvármegye minden községében megtörtént a községi képviselők megválasz­tása, és a napokban megkezdő­dött a községi képviselőtestüle­tek megalakítása is. Az Emericana vasárnapi kultur- déiutánja. Az Agria corporatio vezetőségének sikerült a vasár­nap, november 14.-én délután 6 órakor a szent Ferencrendi Oit- hou fehértermében rendezendő kulturdélután előadójául dr. Tie- fenthaler Józsefet a budai ezt. Imre Kollé gium igazgatóját meg­nyerni. A neves tudós egri be­mutatkozása elő nagy érdeklő­déssel tekint a fehérterem kul- turdélutánjainak törzsközönsége. Templommegáldás Atkáron. Folyó hó 7-én, vasárnap kedves, so­káig felejthetetlen ünnepe volt atkár községnek. E napon ál­dotta meg ünnepélyesen Dömö­tör György gyöngyöshalászi plé bános, dr. Ulviczky Ferenc at- kári lelkész és két gyöngyösi szentferencrendi szerzetes segéd­lete mellett, P. Hermann Herme- negild gyöngyösi szentferenc­rendi házfőnök jelenlétében a hí­vek áldozatkészségéből kívül be­lül teljesen újjáalakított templo­mot. Az 1858-ban épült templom fehérre meszelt falai a háború alatt készült gyertyák füstjétől egészen megbaruűltak. Az at- kári hívek az elvitt harangokat újakkal pótolták s az orgonát is évekkel ezelőtt > szintén rend­behozták. 1621 ben nagy költ­séggel lelkészlakást építettek. Az 1924. év őszén tartott nép- missió eredményének tudható be, hogy a buzgó hívek a legna­gyobb örömmel siettek adomá­nyaikkal adakozni, hogy a tem­plom külső és belső átalakulása végre megvalósítható lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom