Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-11-07 / 253. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 koron» Eger, 1026 november 7 vasárnap XLII*. óvf 253 *2 Előfizetési di) postai szállítással x egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI WAPILÄP. Főszerkesztő i Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Adósérelmek, adórazziák, adóreformok. Irta : Okolicsányi László dr. Az adókivetések és adóbehaj­tások elleni panaszok mieden előbbi mértéket meghaladva, szédületes módon felszaporodtak s olyan tömegekben jelentkez­nek, hogy a törvényhozó testü­let is és a kormány is kényte­lenek voltak ennek a jelenség­nek rendkivüléségét felismerni és orvoslására rendkívüli esz­közöket keresni. A pénzügyminiszter az adő- kivetö testületeknek és az adó- behajtó közegeknek külön uta­sításokat adott, hogy az adózó polgárokkal szemben kímélete­sebben járjanak el és külön erre a célra kirendelt közegei által megvizsgáltatja az adózók sérelmeit és orvosolni igyekszik azokat. Elismerés illeti meg a pénzügyminisztert azért, hogy különösen ott, ahol a [panaszok a legnagyobb tömegben jelent­keznek, adőrazziákat rendeztet, hogy a eaját közegeinek túl­buzgóságából és kíméletlensé­géből származó bajokat jőváte- gye. Ezzel az eljárással azonban csak egyes eseteket lehet pilla­natnyilag orvosolni, de mein le­het gyökeresen megszüntetni a bajt és nem lehet elejét venni annak, hogy a sérelmek a jövő­ben ne ismétlődjenek, mert a bajnak az oka tulajdonképen magában adórendszerünkben rejlik. Ez az adórendszer az évek hosszú során át alkotott külön­böző adótörvényeink fölhalmo­zódása következtében annyira bonyodalmassá vált, hogy senki — aki beható tanulmányokat nem végzett az adótörvények tömegében — eligazodni nem tud rajta. A fő adónemek kive­tése olyan tágítható szűkíthető szabályok szerint történik, hogy igen sok teret nyújt a kivető közegek önkényeskedésének. Igen sok esetben már abban a tu­datban vetik ki a lehető legma­gasabb fokozat szerint az adó­kat, hogy az adóalany majd megfelebbezi azt, ha sokalja és akkor igazolni fogja az adóala­pot, amelyet a kivető közegek megállapítani nem tudtak. Az adótörvények bonyodal- massága egyrészt, a kivető kö­zegeknek a minői nagyobb ered­mény eléréséra való túlbuzgó­sága másrészt, okozza a sok bajt, azt a sok zavart, amely most a rendkívüli intézkedéseket szük­ségessé tette. Fokozták ezeket a bajokat az utóbbi évek rend­kívüli gazdasági válságai, a vi­szonyoknak hónapok alatt be­állott nagy változásai is. Az 1923-ik évi vagyoni állapot és jövedelem után 1924-ben kivetett adó, még ha 1923-ban igazságos és elviselhető volt is, 1924-ben már elviselhetetlen és igazság­talan és 1925 ben már behajtha­tatlan lett. Ennek a gazdasági válságnak a következményei még igen érzékenyen mutatkoznak 1926-ban is és mutatkozni fognak még a legközelebbi egy-két év­ben is. Ezek csak akkor fognak megszűnni, amikor ismét normá­lis gazdasági viszonyok követ­kéznek be, de az adórendszer bonyolultságából származó bajok mindaddig nem fognak meg­szűnni, amíg ez az adórendszer és az adókivetés mostani módja teljesen meg nem változik. Az ideális adórendszernek olyannak kell lennie, hogy a pénz értékének gazdasági válsá­gok, háborúk és egyéb bonyo­dalmak következtében bekövet, kezd hullámzásához is könnyen tudjon alkalmazkodni és annyira egyszerű és világos legyen, hogy minden ember maga is könnyen Eger, november 6. Eger város képviselőtestülete pénteken délután egyhangú ha­tározattal döntött a vízvezeték kiépítésének munkába adása fö­lött. Régen volt ilyen impozáns közgyűlés az egri városházán. A városatyák igen nagy szám­ban vettek részt a nagyfontos­ságú ülésen. Dr. Kdlnoky István városi ta­nácsos, a vízvezetéki ügyek elő­adója ismerteti a vízvezeték megépítésére beérkezett ajánla­tokat. A városi tanács a vízmű­vek megépítésére október hő 16-iki lejárattal nyilvános írás­beli versenytárgyalást hirdetett. A beérkezett ajánlatokat a pol­gármester a jelzett napon déli 12 órakor bontotta fel a víz­vezetéki bizottság és az ajánlat­tevők jelenlétében. A beérkezett ajánlatok, amelyeket lapunk ok­tóber 17-iki számában már is­mertettünk, átszámítás végett a számvevőségnek adattak ki s ennek megtörténte után október hő28-án első ízben egy szőkébb­ki tudja számitani mennyi az adótartozása. Az adórendszernek ez az egyszerűsége és átlátszó­sága megnöveli a bizalmat az adókivetés iránt, megnyugvást teremt és ez a megnyugvás Ösz­tönző hatással van taz adó befi­zetésére. Mostanában igen sok ember azért él jogorvoslattal, mert nem tudja ellenőrizni a kivetés he­lyességét, nem lát tisztán és azt hiszi, hogy igazságtalanság tör­tént vele. Ezt a bizalmatlanságot fokozza az, hogy az adókivetö közegek munkával túl vannak terhelve s nem csoda, ha gyak­ran tévednek. A tévedés pedig mindig az adózó fél kárára tör­ténik, mert a kincstár kárára való tévedéstől a közegek egyéni felelősségük tudatában fokozott mértékben óvakodnak. Az uj rendszernek a pénzügyi közege­ket is nagymértékben tehermen­tesíteni kellene. A legtöbb ember ‘vagyoni viszonyaiban éveken át nem történik jelentékenyebb vál­tozás. Semmi szükség sincs tehát arra, hogy ezeknek adóját min­den évben újra vessék ki. Az egyszer megállapított adó három, vagy öt évig változatlan marad­hatna e csak az adózó viszonyai­ban beálló változás esetén kel­lene a kiigazításnak helyt adni. körű bizottság bírálta el, mely­nek ülésén a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium részé­ről Hoffmann Károly miniszteri tanácsos és Pazár István mint a város vízvezetéki szakértője is részt vettek. A bizottság megállapította, hogy a beérkezett 16 ajánlat kö­zül hat általános ajánlat, azaz az összes kiírt munkákra vonat­kozik, míg tíz csupán részleges. Az általános ajánlatok sorrend és összeg szerint a következők: 1. Világítási és Vímű r. t. 9,434 654.943 K. 2. Knüth Károly és Gönczi K. 9,740.026 000 „ 3. Bründl János 9,774 666.000 „ 4. Törzs és Ormai 10,062 857.280 „ 5. Beciey Antal 10 062 283.700 ,, 6. Száva Sándor 12 632.364.175 „ Ezek közül Becsey Antal aján­latát, mint amely a versenytár­gyalási hirdetménynek meg nem felelt és sok kikötéseket tartal­maz. amelynek a kalkulálása előre el sem végezhető, mert az összes kockázatokat a város kö­Az ingatlanok adója különösen állandó maradhatna s csak több évi időközökben kerülne ellen­őrző felülvizsgálat alá. A fő adónemek ilyen állandó­sága mellett igen egyszerű volna bizonyos pótadőknak és különös célokat szolgáló adóknak a meg­állapítása, mert ezek a főadőnem állandó számú százalékában ál­lapítanának msg. Nagyon fon­tos volna az, hogy amikor az adókivetés megtörténik, akkor minden adózó a kezébe kapja összes adótartozásainak jegyzé­két, amelyből megtudná, hogy az egyes adónemekben külön- külőn és összesen mennyi adót kell fizetnie a legközelebbi 3 vagy 5 évben. Az ezen kimu­tatásba esetleg becsúszott hibák rövid úton való helyesbítésére kellene módot adni a feleknek s akkor az adókivetések elleni panaszok és fellebbezések s egyúttal a pénzügyi hatóságok munkája is tetemesen megkeves- bednék. Az adősérelmek valóban gyö­keres és állandó orvoslása te­hát nem az esetenként való adó- razziák útján, hanem csakis az egész adórendszernek egyszerű­sítésével, az alapos és okos adó­reformmal volna elérhető. zönségőre hárítja, mellőzni kel­lett. Ugyancsak kiesett Törzs, Ormai és Száva ajánlata, mert végösszegük az első háromnál lényegesen magasabb. Minthogy a pályázati feltéte­lek jogot adtak a városnak arra is, hogy az általános vállalkozó ajánlataiból csak egyes munka- csopotokat fogadjon el, össze­hasonlítás tárgyává tette a bi­zottság a legolcsóbb kombiná­ciókat is. A legolcsóbb kombináció ese­tén a csőhálózat munkálataival a Városfejlesztő r. t. Budapest lett tvolna megbízandó, miután azonban ez a vállalat a házi csatlakozásokra egységárakat nem adott, sőt kísérő levelében kijelentette, hogy az árak hul­lámzása miatt ilyen munkála­tokra hosszabb időre obligóban nem hajlandó maradni, ajánla­tát mellőzni kellett. A második kombináció, meiy egyúttal a bi­zottság javaslata is volt, ■ me­lyet úgy a pénzügyi szakosztály, mint az állandó választmány is pivae« »»SO wmmtt V**94> ry-sqmimm» <**»&*&&&# «uw**. iWMIifc —»3» A Világítási és Vízmű rt. budapesti cég kapott megbízást az egri vízvezeték elkészítésére. Ä gépeket a Ganz-ggár szállítja. — Ä gépházat az egri Márkus-Testvérek építik. — 12 milliárd koronába kerül a vízvezeték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom