Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-11-03 / 249. szám
irvr^ WÉímamsmaHstfu Előfizetési díj postal szállítással > egg taöra 40.000 K, neggedévre 120.000 MBDBBBMB« wmnamma POLITI&ÄI M1PILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Négytől húszig terjedő számú képviselő jalenlé- tében tárgyalja a nemzetgyűlés a felsőházi javaslatot. Egy vagy legfeljebb két tucatnyi honatya üldögél az ország házéban, amikor a magyar alkotmány egyik ősi intézményének reformjáról, a törvényhozás módjának átalakításáról esik sző. Hiszen elvégre máskor is időnkint néptelen vala a tisztelt Ház s a képviselő urak túlnyomd része nem látszik vala alkalmasnak arra, hogy a köteles* ségtudásnak megszemélyesítője- ként örökítessék meg nemzeti történelmünkben. Legkivált az agrárius honatyák kerülték el messzire a parlamentnek a tájékát is — lázas mezei munka idején. Az agráriusok azonban las- sankint megfogyatkozának a parlament padjain, amiként elolvad a magyarság lába alatt b talaj. A mezei munka Bem sok embert von el ez ország házától — ősz derekán. Mácutt kell tehát keresni a dunaparti pompás palota elnéptelenedésének okát. Részben nem tartják fontosnak az urak a most folyó tanácskozást Elvégre a nemzetgyűlés maga is csak ideiglenes intézmény, a tervezett második kamara is a jogfolytonosság helyreállításáig kontemplált, tehát merőben átmeneti természetű intézmény lehet csupán. Múló jelentőségű közjogi kérdések pedig manapság valóban nem számíthatnak szélesebb körű érdeklődésre. A gazdasági problémák hihetőleg inkább érdekelnék nemzetünk nagyjait. Az ország népét mindenesetre inkább. Hiszen a nép eleddig is feszült figyelemmel várta: mikor fog végre áttérni a nemzetgyűlés azoknak az eszközöknek megvitatására, melyeknek segélyével a gazdasági válság komolyan enyhíthető s a magángazdaság csakugyan szanálható lészen. Ha pedig ezekre a tárgyalásokra is netalán ugyancsak gyér sorokban jelentkeznének a képviselő urak, annál népesebb volna az adóalanyok tömege, mely nap- ről-napra lélekzetfojtva lesné a parlamenti munkát. Végül, de nem legutoljára a közelgő választások izgatják mostanában a törvényhozó urakat s a bizonytalan jövő előrevetett árnyéka falhőzi a honatyák homlokát. Vajha e tekintetben is javulna már a helyzet s az általános választások időpontjának megközelítő megjelölése hozná vissza ismét azt a legalább viszonylagosan nyu- *•*«*»«» tavaim > godt atmoszférát, mely nélkü- 1 lözhetetlen előfeltétele a komoly parlamenti munkának. Hogy a gazdasági kérdések tárgyalása csakugyan olyan komolyan folyjék, mint amilyen komolyak, halálosan komolyak — a gazdasági válság reánk nehezedő s immár alig-alig elodázható kérdései. Tar. Török Kálmán prépostkanonok az egri választókerület egységespárti jelöltje. Régi parlamenti férfiúnak akar mandátumot adni Eger. Ellenjelölt egyelőre nem mutatkozik. Lapunk vasárnapi számának zárta után érkezett szerkesztőségünkhöz a hir, hogy az egy- eégespárt helyi vezetősége, az egri választókerület mandátumát Török Kálmán prépost-kanonoknak ajánlotta fel, aki a jelöltséget el is vállalta. A történtekről a pártvezetőség még szombaton az esti órákban je lentést tett a kormánynak és az egységes párt elnökségének. — Mindkét helyen nagy örömet keltett a hir, mert Török kanonok személyében, aki 1906-tól 1918-ig a gyöngyösi kerületnek volt országgyűlési képviselője, a régi parlamentnek egy nagytekintélyű és közkedvelt tagja térne vissza ez aktiv politika mezejére. Megállapíthatjuk külömben, bogy a jelölés hírét a városban íb kedvezően fogadták. Természetesen, amint már az ilyenkor történni szokott, ezúttal is kü. lömbözö más jelölések híre vetődött föl itt-ott a beszélgetések során, de a kombinációk rövidesen puszta kombinációknak bizonyultak. A lény az, hogy Török Kálmán kanonoknak ez idő szerint nincsen, s ezt a város békéje érdekében kívánjuk: nem is lesz ellenjelöltbe. Harsányi Zsolt és Kemény György Egerben. * A Gárdonyi Társaság nagygyűlése. Szombaton délután tartotta meg a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság az idei szezonban az első nyilvános felolvasó ülését, amely egyben az ősz első irodalmi eseménye volt. Az ülésnek ezenkívül külön ünnepi jelentőséget adott az is, hogy műsorán ott szerepelhetett a Társaság régi tegjának, Harsányi Zsoltnak ős a neves amerikai magyarnak, Kemény Györgynek a neve. Az ülést Breznay Imre nyitotta meg. Formás elnöki megnyitójában örömmel üdvözölte a két írót, mint a megujhodott irodalmi irányzat szellemének képviselőit. — Az üdvözlő szavak után Bárány László dr„ a Gárdonyi Társaság főtitkára terjesztette elő jelentését. Az elmúlt szezon munkásságának ismertetése után pedig elparen- tálta a Társaság három halottját : Gárdonyi édesanyját, Ré■ pássy Jánost és dr. Werner Gyulát. A főtitkár szavai után Harsányi Zsolt, az ismert budapesti író, a Vígszínházban páratlan sikert aratott «Noszthy fiű»-nak és az Operaházban legutóbb bemutatott «Háry Jánosinak ünnepelt szerzője lépett az előadói emelvényre. Az egri diákemlékek, a helkszavú, felejthetetlen reminiszcenciák meleg mosolyából, csillogó könnyeiből felépített novelláját a «Miért nem kerültem színre Amerikában* című munkáját olvasta fel és a megmegismétlődő tapsvihar, a szűnni nem akaró ováció bizonyította, hogy a rövid tizenöt-húsz perc alatt mennyire megszerette a hálás közönség a kiváló írót. Harsányi Zsolt után dr. Búzás Endrénét, mint vendég, Gárdonyi lírájának három jólválasztott darabját interpretálta. Lágy tónusú finom hangja, nagyszerűen kifejező, előadói képessége, a legnagyobb elismerés jeleit aratták. A művészies szavalatot Ke mény György felolvasása követte. Kemény György 32 évvel ezelőtt került ki Amerikába. Nevét az idegenbe szakadt magyarságért vívott nagy szellemi küzdelme tette szinte fogalommá. Irő, költő és az Amerikai Magyar Népszavának lelkes szerkesztője egy személyben. A«Vass András« című époszáért Rákosi Jenő felhívására a Petőfi Társaság kültagjává választotta. Amerikában a tudományos ős a politikai élet kérdéseivel foglalkozik. — A markáns arcú, őszülő író először a trocbeusi sorokban írt hatalmas époszát, a «Vasa Andrásit ismertette, majd részleteket is olvasott fel belőle, majd a «100 magyar ének« című ver- seskötetéből válogatott szemelvényeket, végül pedig «Egerhez« cimű alkalmi költeményét szavalta. Az istenáldotta magyar Alföld legtisztább és legzamatosabb nyelvezetében Írott munkái minden elismerést megérdemelnek. Költői tehetsége, gon- dolatgazgaeága, mondatainak bámulatos gördüiékenysége az élő magyar költők legjobbjainak sorába iktatják. Közönsége ezt megértette és méltányolta is. A gazdag programra hatodik száma Papp Irénke értekezése volt. A «Gárdonyi emberismere- rete« cím alatt előadott irodalmi tanulmánya új, eddig ismeretlen szemszögből világítja meg az «egri remetét«. A sikerült előadás nagy felkészültségre, sok munkára vall és szép eredményt hozott. A jő két őrá hosszáig tartő műsort Breznay Imre zárta be. Utána pedig a Korona éttermében gyűltek össze Eger előkelő- zégei, hol Kriston Endre püspök adott vacsorát, régi barátjának, Kemény Györgynek tiszteletére. e. m
