Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-07-13 / 155. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 Korona Eger. 1926. július 13. kedd XLXIi évf. 155 sa Előfizetési dij postai szálUtássai: egg hóra 40.000 E, neggedévre 120.000 K. nunMwnr« POLITIKAI NAPILAP. Fftüserkesxtá i úr. Óriás Nándor. Szerkesztőség» Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. ei Mohács. Az évjamelyben most vagyunk, Mohácsnak esztendeje. Szomorú és megrendítő évforduló, mikor meg kell gyújtanunk ez emlékezés fáklyáját és meg kell állanunk egy pillanatra, hogy emlékezzünk . . . A krónikák feljegyzik, hogy 1526 esős és borús nyár volt. Június épp úgy, mint most, telve volt viharokkal, felhőszakadással. Még az idő is hasonlatos volt az évforduló esztendejéhez. S a nemzet belső élete vájjon most hű tükre-e annak a korszaknak, amelyben először bukott el a történelmi nagy Magyarország gondolata a mohácsi síkon ás megnyíltak határaink egy idegen hódító fegyveres hatalma előtt? Soha generáció nem tudja jobban átérezni annak a nagy katasztrófának súlyát, ami rászakadt nemzetünkre 400 évvel ezelőtt, mint mi, akik hasonló körülmények és viszonyok között vergődünk. Ezért az egész nemzet figyelme Mohács felé fordul, ahol a magyarság szine-java egy másfél őrás kétségbeesett küzdelemben, az ország kapujának védelmében elveszett. Most ne keressük az okokat, amelyek a katasztrófát előidéztek. Nekünk nem lehet jogunk a vádra. Mert azok, akik akkor elestek, legalább megkísérelték a végzetet feltartóztatni és karddal álltak ellen. Mi ellenben eldobtuk a kardot és tétien néztük,hogyan özönli el az éhes szomszéd az ország leggazdagabb éa légtér mőkanyebb vidékeit, egy olyan hadjárat után, amelyben diadalmasan álltuk ki a próbát s a vitézségnek soha nem lankadó babérjaival Öveztük homlokunkat. Mi nem emelhetünk vádat őseink ellen, csak kegyelettel állhatunk meg emlékük előtt. És meg kell állanunk. Az első generáció vagyunk, amely ha csonkán ie, fájdalmas sebekkel borítva bár, de megemlékezhetik Mohácsról ó® meghajtja zászlóját előttük. Négy évszázad múlt el és egy generáció sem találkozott, amelynek ideje jutóit volna elzarándokolni Mohács mezejére. Négy évszázad kellett, hogy Mohács Ü jelentősége a magyar történelemben teljesen kidomborodjék. Négy évszázad, hogy ráeszméljünk: Mohácsnak tartozunk valamivel és akik ott elestek, megérdemlik legalább azt, hogy néhanapján megemlékezzünk róluk. A forduló, augusztus 29.-e, még messze van. De valahol messze már kürtszó rivalgott 400 évvel ezelőtt. Szolimán szultán hadai már gyülekeztek Konstantinápoly falai alatt, hogy meginduljanak Nándorfehérváron át Magyar- ország felé. .Most is, úgy érezzük, valahol messze, Mohács mezején, már riadőz az elhagyott sírok felett egy kürtnek szava. Hív minden magyart innen é» túl a demarkációson. Szívnek szól éa lólekbe markol. Vájjon megérti-e minden magyar? Mert benne, szavában Mohács beszól. 20,000 magyar vitéz lelke szárnyai, akik az édes • «* anyaföldben pihennek, de fel-fel riadnak álmukból csendes éjszakákon. És engesztelő áldozatokra hívnak mindenkit, mikor 400 év múltán felbúg a gyászszer szava. Mohács hív. A 20,000 magyar vitéz várja, csendes sírjában minden magyar zarándok énekét. Várja, hogy végeláthatlan menetben jöjjön mindenki Mohács mezejére. Augusztus 29.-étől még egy hőuap választ el bennünket. De legyen ez az egy hónap a nemzet vigíliája. Lassú előkészület a nagy tragédia évfordulójára, hogy mindenki, aki személyesen nem is tud elzarándokolni a vértől megszentelt mohácsi mezőre lélekben ott lehessen. Ekkor nem hiába estek el és megnyugodva fognak nem tudott sirjokban pihenni a mohácsi csata áldozatai, a magyar nagyság és dicsőióg vértanúi. Dr. Horváth Kázmér. »*.' MM» «NNW*» - -4M* vawSs® Még szüret előtt mérséklik a borfogyasztási adót. A varosak és kézségek az így elvesztett jövedelemért más úton kapnak kárpótlást. Budapestről jelentik: A magyarországi ezőlősgazdák nemrég gyűlést tartottak és küldöttség utján kérték a kormányt a borfogyasztási adó leszállítására. Értesülésünk szerint a pénzügyminiszter rövidesen érintkezésbe lép az ország városainak vezetőivel, a borfogyasztási adó csökkentésének keresztülvitele ügyében. A pénzügyminiszter azért hallgatja meg a városokat ebben a kérdésben, mert a bor- fogyasztási adó eddig tudvalevőleg a városok ős a községek jövedelme volt. Amennyiben tehát a kormány lecsökkenti a borfogyasztási adót, a városoknak és a községeknek más utón kell pőtolniok elvesztett jövedelmüket. Az adómérséklést azonban feltétlenül keresztül fogja vinni a pénzügyminiszter. Éppenezériaz érdekelt városok rövidesen közös tanácskozásra gyűlnek ösz- sze, hogy kijelöljék azokat a forrásokat, amelyek pótolni fogják az igy elvesztendő jövedelmüket. Ez a konferencia még szüret előtt megtörténik, hogy az ujbor már mérsékelt fogyasztási adóval jut a közönséghez. Vihar a Hortobágyon. Debrecenből jelentik: Pénteken délután a Hortobágyon hirtelen hatalmas vihar kerekedett, amely a jószágokat szétzavarta, úgy, hogy a pásztoroknak csak nehezen sikerült ismét összeterelni. Az orkánezerü szélvihart kiadós záporeső követte és alaposan megázíaíta a vízben amugysem s^üKölködő pusztaságot. Az aratási munkálatokat a balmazújvárosi határban megakasztotta a pénteki vihar és a nagy eső miatt egész délután szünetelt a földeken a munka. Az a vihar, amely átvonult a Hortobágyon, érintette Hajdúszoboszló és Nádudvar határát és a nádudvari határban a két órás zápor jégesővel esett. A vihar által okozott kár igen nagy. A kerületi ipariskolai rajzkiállitás megnyitása. Vasárnap délelőtt 11 órakor a tanári testület, az egri iparos társadalom és az érdeklődő közönség jelenlétében ünnepi keretek között nyitotta meg az ipariskolák kerületi rajzkiállítását Magyar Endre iparoktatási királyi főigazgató. Grónay Andor, az egri iparos- tanonciskola érdemes igazgatója az ünnepség keretében a következő szavakkal fordult Magyar Endre főigazgatóhoz: — Móltőságos királyi főigazgató úr! Heves és Borsod vár- ! megyének 9 városa, illetve köz- j «égé rendezi az itt megnyitandó I rajzkiállítást. A kiállításra 12 város jelentkezett, de három közülök ismeretien okból lemaradt. Kérem Méltóságodat, hogy iparostanoncaink munkáját ne tessék túlságos szigorral elbírálni, csak azzal a jóságos iá- 1 mogató szeretettel, amelyet méltóságodtól az iparostanoncokta- táe terén elért, s nagy sikerekkel koronázott munkájában mindig > tapasztaltunk. (Éljenzés.) Paulovits Lajos, az egri ipar- testület elnöke a testület és az iparos társadalom nevében üdvözölte a főigazgatót. Kiemelte, j hogy Egerben a mesterek és a * tanonciskola tanári kara között ; teljes a harmónia, az együtt- | munkálkodás. Arra kérte a fő- | igazgatót, hasson oda, hogy az i egri iparostanonciskola mostani szűk helyiségei minél előbb új helyibégekkel bővítessenek ki. Magyar Endre iparoktatási kir. főigazgató megköszönve az üdvözléseket, kijelentette, hogy ezek a kerületi ipariskolai rajz- kiállítások, mint előmunkálatok szolgálnak arra a nagy országos iparostanonciskolai kiállításra, melyet a kultuszminiszter nemrég elhatározott. Másik célja a kiállításnak, hogy nyilvános számadást adjon az iparostanonciskolák beiéleti munkájáról. A főigazgató ezután üdvözölve a polgármestert, az ipartestüleí, a hatóságot és intézmények képviselőit, megnyitottaek nyilvá- | nitja a kiállítást.
