Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-10-30 / 247. szám

KGiü NÉP0,5WAt 1926. október 30 gozaíába. A gyermek nem tu­dóit szerbül, tehát nem tartha­tott lépést a szerb tanulókkal ■ az önérzetes fiú annyira elkese­redett, hogy édesapja revolve­rével főbe lőtte magát. Az is­kolatörvény lehetetlen feladatok­kal terheli meg a magyar gyer­-■mt® wawaafc <&***& «mm»# íMsksí; mekeket és sokat közülök a haléiba kerget. A törvény sze­rint a 10 éves magyar gyermekek­nek, akik egy szót sem tudnak szerbül, sziávul kell tanulniok. mert másként édesapjuk elveszti ki-a hivatalát, a család pedig a kenyerét. A népjóléti miniszter feltételekhez kötötte az egri vízmű létesítését. A feltételeket teljesíti a város. Eger, 1926. október 29. Tegnapi számunkban röviden jeleztük, hogy a vármegye al­ispánjához miniszteri leirat ér­kezett az egri vízvezeték ügyé­ben. A miniszteri leiratot teljes egészében itt közöljük : 114,935/1, 1926. szám. Magyar kir. Népjóléti és Munkaügyi miniszter. Eger r. t. város vízvezetéke tárgyában az összes mellékletek visszaküldése mellett — szives tovább közlés végett, alispán urat a közetkezőkről értesítem. Eger r. t. város képviselőtes­tülete a 9545. kgy. 146/025 sz. közgyűlési határozatával kimon­dotta, hogy a városi vízvezeté­ket a város belterületén lévő langyos források bekapcsolásá­val óhajtja megvalósítani, mi­után ezen megoldással egyrészt a vízmű építési költségében lé­nyeges megtakarítás érhető el és másrészt a lakosság vízszük­séglete teljes mértékben bizto­sítható. Időközben a város központ­jában lévő fürdői hévforrások közelében a vízbeszarzős céljá­ból új s igen bővizű artézikét léteiéit, mely a hésforráso'íhoz hasonlóan 32° C. hőmérsékletű vizet szolgáltat. Tekintettel arra, hogy a felhasználni szándékolt víz magas hőmérséklete folytán közegészségügyi szempontból aggályok merültek fel, a hogy ez a víz — különösen nyári me­legben — nélkülözi az ivóvíz üdítő hatását és a dohánygyári vízvezetékből csak négy közkút áll a közöncég rendelkezésére, a vízmű létesítését a következő feltételekhez kötöm A vízmű kiépítése kapcsán a város gondoskodni tartozik ar­ról, hogy a szükséghez mérten a dohánygyári vízvezeték leg­alább további 6 közkűttal bő­vítessék ki. A dohánygyári vízvezeték ki­bővítése — annak nyári csekély vízhozamára velő tekintettel — oly módon eszközölendő, hogy az artézikét mesterségesen le­hűtött vizével együtt a 10 köz­kút legalább napi 40 köbméter hideg vizet szolgáltasson. A hütött víz kiszolgáltatására megfelelő csőhálózat, mestersé­ges hűtőberendezés és szivattyú­telep létesítendő. E követelményeknek megfa lelő terv 3 hónapon belüli jóvá hagyás végett bemutatandó és ez a munkálat az általános víz­vezeték üzembehelyezeséuek ide­jéig végrehajtandó. Budapest, 1926.október 22.-én. A miniszter helyett: Schotts «. U. államtitkár. Értesülésünk szerint Eger vá­ros a népjóléti minisztérium fel­tételeit könnyen teljesíti ás így semmi akadálya nem lesz a víz­mű kiépítéseinek. tKMWWNMW xMNMi ;**»!**>£««. «Mf. Országszerte folyik a gazdák szervezkedése. « 'msangswimanKttaMlVMimiH^^ tárgyalás az ipari kötvényhitel­ről is. Az ajánlatok többnyire 7—8 százalék közötti kamatbázison mozognak. Hevesvármegyóben megkezdődött a községi képviselők választása. A községi képviselő-testület az 1886. XXII. te. szerint min den 3 évben újjáalakűl. A tagok­nak a fele sorshúzás útján kilép a képviselőtestületből és helyük­be új tagokat választ a község. Hevesvármegyébsn most fo­lyik a községi képviselők válasz­tása, amelynek befejezése után a tisztújítás következik. Lesz-e jövőre tatarozási adókedvezmény? A tatarozási és lakőházépítési adókedvezményt statuáló 1926. XI. te. hatálya tudvalevőleg de­cember 31-én megszűnik. Ennek az adókedvezménynek köszön­hető, hogy az építési iparban az idén végre egy kis mozgás volt észlelhető és az építési szezőn- ban többezer munkáskéz jutott keresethez. A családi házak épí­tésének is ez adott örvendetes impulzust. Az idei tapasztalatok jövőre a legszebb reménnyel biztatnak, de csak úgy, ha a törvényhozás a fenti törvény hatályát az 1927. évre ia kiter­jeszti. Ellenkező esetben az emel­kedő lakbérek, tatarozás! kény­szer nélkül csak a háztulajdo- n oeoknak vállnak javára, míg az adóke tívezménnyelösszekapcsolt kényazertatarozűe, jövőre is sok' ezer embernek adna munkát. Ezért »ürgetik a pénzügyminisz­ternél az öeszes ipari érdekelt­ségek az adókedvezmény pro­longálását. a«ws.-tas仫a»2.B«»a«B»ai5Ä*ts«iCia öngyilkos lett egy tíz éves diák, mert nem járhatott magyar iskolábá. Szabadkáról jelentik : A na pókban öngyilkosságot követett el Szabadkán egy 10 éves kisfiú. A gyermek azért követte el az öngyilkosságot, mert nem jár­hatott magyar iskolába. Az egyik vajdasági lap az öngyilkosság- tággal kapcsolatban a követke­zőket írja: Azért kellett ennek a magyar tanulónak meghalni, mert az is- kolatörvóny a magyar tanuló­ifjúságot szláv iskolákba ker­geti. A 10 esztendős öngyilkos magyar szülők gyermeke volt, apja azonban állami alkalma­zott s ezért a fiúcska nem jár­hatott más osztályba, törvény szerint, mint az iskola szerb ta­2 Az Országos Mezőgazdasági Kamara ebben az évben is szá­mos akciót indított el a hitel- kérdés, a kamatuzsora, az adóz­tatási bajok, a kartellvisszaéló- sek és a gazdatársadalmat ér­deklő más nagyfontosságú kér­désekben. E mozgalmak erélyes, következetes és céltudatos mun­kásság folytán eljutottak most már odáig, hogy formát Őltse- nek és alapot szolgáltassanak a kormány megfelelő intézkedé­seire. E szükségletek legutóbb az Országos Mezőgazdasági Ka­mara igazgatóválasztmányi ülé­sén nyertek formát és haugot. Azok az előterjesztések, indít­ványok éa javaslatok, amelye­ket a Kamara kebelébe foglalt összes birtokérdekeitségefe, sőt a mezőgazdasági munkáaelem rétegei részéről is elhangzot­tak, országo« visszhangot ver­tek mér is. Mindenfelé mozog­nak, szervezkednek a gazdák és e mozgalmak intenzitása már minden gazdaszervezkedésben ott érezhető. Nagy múltú gazda- társadalmi szervezetünk, az Ó. M. G. E. egész tekintélyével csat­lakozott ahhoz, hogy a gazda­mozgalmak visszhangját tovább erősítse az illetékesek füle és jőszándéka felé. Az az alapvető munkásság, ami az Országos Mezőgazdasági Kamera célkitűzéseiben útnak indult, a többek közt napirendre tűzte as aránytalan és igazság­talan mezőgazdasági adók ügyé­nek rendezését. A pénzügymi niszter már is igán komoly ígé­retet tett arra. a gazdatársa­dalmi szervek előtt, hogy a föld­adó leszállítását mérlegelni fog­ja. Ugyanilyen .siker kíséri a kamarai mozgalmat ama burkolt adóztatásokkal szemben, ame­lyek a hitel- és kamatuzsorások, valamint kartelszerveskedések berkeiből leselkednek a gazda­társadalomra, bogy elszedjék tő­le hasznának jelentékeny részét. E bartelltámadásiok elleni véde­kezés legfrissebb diadala az a rendelet, amelyet a pénzügymi­nisztérium a petroleum és ben­zin árának leszorítása érdeké­ben nemrég közreadott. Most ke­rül sorra a védekezés é« szer­vezkedés mikéntjének megtalá­lása, a szénuzsora, a textiluzsora és a szerszámuzsora bontakozó kísérletezéseivel szemben. Hatalmas országos szervezke­dés van folyamatban, amely vé­delme alá fogja fogni az ország össze* fogyasztóit éö ha ez si­kerrel jár, az nem csak a gaz­dák sikere lesz, hanem minden­kié, aki küzdelemmel taríja fenn magát a mostani gazdasági ne­hézségek közepette. A gazda­mozgalom irányítói nem az ipar, vagy kereskedelem szervezke­dése ellen fordulnak, mert annak meg van a létjogosultsága, ami­dőn a termelés biztosításáról van szó. De eltörlecdö és állami fel­ügyelettel visszaszorítandó ak­kor, amidőn csupán egye* kere­seti águk helyzeti előnyét akarja mások rovására túlontúl bizto­sítani. Magyarország mint gazdasági közvetítő Nyugat-Európa és Jugoszlávia között. A belgrádi magyar kereskedelmi ügyvivő cikke egy jugoszláv lapban. Belgrádból jelentik. Dr. Szilágyi belgrádi magyar kereskedelmi ügyvivő a Novoity- ban cikket írt, amelybon kiemel­te a magyar gtzdaaági körök­nek azt a készséget, hogy Ju­goszláviával szoros összekötte­tésbe lépjenek, és hangsúlyozta, hogy Magyarország mint gaz­dasági közvetítő akar működni Jugoszlávia é* Nyugat között. A Politika mai vezércikkében foglalkozik e*zel a nyilatkozat­tal és azt írja, hogy Jugoszlávia is a legjobb gazdasági viszonyt óhajtja Magyarországgal de nem fogadja el Magyarország köz­vetítő szerepét gazdasági ügyek­ben, mert Jugoszlávia önállóan és közvetítő nélkül akar össze­köttetésben állni a nyugati ha­talmakkal, különösen pedig a

Next

/
Oldalképek
Tartalom