Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-10-28 / 245. szám
2 írttól 1926. október 28 MBamu^asaasmeam 1 BHHBD it... .‘.'/SIS Egri polgárok ünnepe a zirci kolostorban. Eger város képviselőtestületének küldöttsége bensőséges ünnepség között nyűjtotta át Werner Adolf tír. zirci apátnak Eger város díszpolgári oklevelét. Zirc, 1926. október 27. Az Egri Népújság szerkesztője annak idején felkérte dr. Kálnoky István városi tanácsost, bogy a zirci útról részletes beszámolót Írjon lapunknak. A tanácsos az alábbiakban közli beszámolóját: Október hó 23.-án zuhogó esőben a 8 óra 20 perces vonattal indult el Eger város küldöttsége a'; polgármester vezetése alatt, hogy a magyarországi cisztercita rend apátjának dr. Werner Adolfnak, a zirci monostor falai között átadja, a díszpolgárrá történt megválasztásáról szőlő oklevelet. Az Egerből induló küldöttség ben, a polgármesteren kívül Braun Károly főjegyző, dr. Kálnoky István, és dr. Simonyi Nándor tanácsnokok, dr. Jankó- vies Dezső főügyész, Kakuk Jenő főszámvevö, dr. Petro Kálmán ős dr. Barsy István ügyvédek, Bárány Géza a Város- fejlesztő R. T. igazgatója és Leopold Rezső siketnéma intézeti igazgató vettek réezt, akikhez Budapesten Ringelhann Bála villanygyári műszaki főtanácsos ás Wind Géza az egri Építőipar Rt. igazgatója is csatlakoztak. Az egri rendházat Küzdi Aurél alperjel képviselte. A küldöttség magával vitte a város diszhajdúját Szállód Jánost is. A Máv. igazgatóságának előzékenysége, a Budapesten keresztül utazó küldöttség tagjai réuzőre kát külön szakaszt tartott fenn. A délután 5 órakor Kádárta állomásra érkező küldöttséget, az apái ur körültekintő figyelméből egész autókolonia várta, amelyen a szakadó esőtől alaposan felázott ui ellenére is rövid 3/4 óra alatt érkeztek be Zircre a küldöttség tagjai. A pár percnyi időközökben berobogő gépkocsikból kiszálló küldöttségi tagokát a monostor lépcsőcsarnokában, a rend tagjainak élén Szentes Aiizelm, a zirci rendház galambösz hajú perjele fogadta bájos szereteíre- méltósággal, s kalauzolta fel a hatalmas méretű rendház első emeletére. A iópcsőház első emeletén folyosóján szeretetreméltó mosolyával, fején a lila kapuceummal, hirtelen feltűnik a legkedvesebb házigazda, aki örömtől sugárzó arccal szorított kezet a küldöttség minden tagjával. Este 8 órakor, a rendtagok ■zükebb körében, az apátsági ebédlőben barátságos vacsora. Az asztalion a házigazda, jobbra tőle Trak Géza polgármester, balján Braun Károly főjegyző. Vacsora közben felemelkedik a zirci apái a a meleg szeretet rs Eger város közönsége iránt érzett mély rokonszenv hangján üdvözli a küldöttség tagjait, akiknek nevében pár keresetlen szóval a polgármester köszöni a?eg a szives fogadtatást. A vacsora után a társaság egy csésze teára a társalgóba vonul át. 10 órakor az apát tur visszavonul, míg a küldöttség tagjait még sokáig együtt tartja dr. Kolb Cyprian nagyeBztergái plébános, előkelő technikájú zongorajátéka. Az ünnep napja vasárnap. A küldöttség tagjait reggeli álmukból az apátsági templomban megtartott istentiszteletre menetelő cserkészek éles kürtszava ébreszti fel. A délelőtt fóliíz órakor dr. Markovics Bálint a zirci esperes plébánosa által celebrált szentmisén résztvesz az egri küldöttség. Utána az apátság épületét a hatalmas könyvtárat, a gazdag múzeumot s a milliárdokat érő szinte felbecsülhetetlen értékű hatalmas gobelint tekintjük meg. A hatalmas méretű rendhás óriási termeinek és értékes berendezéseinek szomlélgetése közben érkezik Fekete Rémig apátsági jegyző, aki. tudatja, hogy az apát ur a küldöttsége* délelőtt 11 órakor fogadja. A polgármester beszéde. Az ünneplő fc-ketéba öltözött küldöttséget, követve a zirci rendbáz összes tagjai álial, délelőtt ll órakor vezeti a polgármester dr. Werner Adolf zirci apát felé. A fogadó ajtaja bazárul s Trak Géza polgármester elfogődott hangon fog bele mé- lyenjáró beszédébe : Méhőeágos és főtisztelendő Apát Űr ! Eger város polgárságának nevében k megbízásából áll ím Méltóságod előtt e küldöttség, reánk nézve megtisztelő misziő- val. A megbecsülések s szeretetnek e látható signumát u díszpolgári oklevelet Méltóságodnak kívánságához képest itt, Zironek történelmi hagyományokkal megszentelt monostorában adjuk át. E monostornak történelmi levegőjű falai között lelkűnkben szinte felelevenedaek a nagy cisztercita rendnek ezer éves nemzeti történelmünkbe beolvadó élete és munkássága. Lelki felemelkedett* «éggel hódolunk Zironek apátura előtt s e hódolatunkban bei,ne van az illusztris rend iránt érzett mindeu tiszteletünk s nagyrabecsülésünk. Lelkünk hazafias érzésének mélyéből, ez ünnepélyes percben a magyarok hatalmae és igazságos Istenéhez innen tör fel: érje meg a kegyetlenül meg- CíOukitott s igazialanul letiport ma kicsiny nemzet, hogy e templomban, hol imádsággal kezdtük mai ünnepségünket, — mielőbb zúgjanak fel a történelmi Magyarország feltámadásának Te Dsum zsolozsmái. Ezzel a reménységgel telve nyújtom át Méltóságodnak szeretetünk okmányát kérve, hogy hasonló érzésekkel fogadja. A jóságos Isten sokáig éltesse ! A polgármester szavai után harsány >óljen« hangzik fel, amelynek elültével meghatóit hangon hangzik fel dr. Werner Adolf zirci apát válasza. Mélyen Tisztelt Uraim! Hálás szívvel köszönöm azokat a meleg szavakat, amelyekkel a polgármester ur őnagy eága a díszpolgári oklevelet átadni szíves volt. Lelkem visszás érzések hatása alatt áll. Mert a díszpolgárig nagy kitüntetés, a legnagyobb jutalom, amelyet egy város adhat. Ezzel szokták kitüntetni a városok a nagy államférfiakat, vagy más olyan kiváló egyéniségeket, akik a halának vagy az illető városnak nagy szolgálatokat tettek s akiktől még a város fejlődése és haladása érdekében sokat várnak. Ha erre gondolok, míg mélyen megindít, meghat eiérzékenyít, fölemel Eger város kitüntetése, eddig a fény, amely ezen kitüntetésből felém árad, még jobban kiemeli az én igénytelen volto mat s aggodalmakat kelt lelkemben. — Hogyan érdemeltem meg én, ez egyszerű szerzetes, a magyar kultúrának egy szerény munkása ezt a kitüntetést ? Hiszen én mint azerzetes-tsnár csak kötelességem tettem; neveltem és tanítottam a gondjaimra bízott ifjúságot, szerettem az iskolát és hűséges polgára voltam Eger városának. Ez még nem érdem, csak kötelesség volt v jutalmamat már megkaptam érte ielkmmeretem nyugodtságában s abban az örömben, amelyet éreztem kötelességem teljesítésében. Még nagyobb nyugtalanság fog el, ha'arra gondolok, hogyan és mivel tudom majd leróni hálámat és tartozásomat Eger vá- jósával szemben? Én úgy érzem, hogy itt csak egy gondolat nyugtathat meg engem: az, hogy Eger városa az én kitüntetésemmel a Ciszterci Rendet akarta megtisztelni. Igen, így megnyugszik az én nyugtelsn lelkem, mert a Ciszterci Rend valóban megazolgáUa Eger városának kitüntetését. Már a XIII. században ott működtek a Franciaországból betelepedett ciszterciek Eger környékén, a Trium fontium de Bsél apátság szerzetesei. Nagy hatásssal voltak Eger környékének gazdasági fejlődésére, az egri szőlők beültetése és a bortermelés is nagyon sokat köszön nekik. A XVIII. században pedig a pásztói ciszterciek átveszik az egri gimnáziumot, amelyben immár kevés hiján 150 esztendő óta nevelik és tanítják a magyar ifjúságot. Az a munka, amelyet máefőlszázad óta vég*z a ciszterci rend Eger városában, valóban rászolgált Eger elismerésére. Hogy azonban a város ezt a munkát méltányolta, az annak a kultúra érzékére vall, amely a magyar Athént mindig jellemezte, de egyúttal azt is mutatja, hogy Eger átérzi a magyar ifjúság nevelésének fontosságát is jól tudja, hogy a nemzetet felemelni csak akkor lehet, a magyar föl- támadást csak akkor remélhetjük, ha testben és lélekben erős, gerinces, mélyen vallásos és erö$en nemzeti érzésű, önfeláldozásra és szenvedésekre kész, a nehézségektől vissza nem riadó, minden akadályon áttörni tudó generációt sikerül fölnevelnünk a magyar Jövő szá mára. Ebből a munkából a Rend ki akarja venni a rászól és úgy gondolom, hogy én is a magyar Ciszterci Rend is így tudja leróni hálánkat Eger városa iráni. Ilyen értelemben hálás szívvel elfogadom a kitüntetést s mikor megköszönöm, hogy elfáradtak ide és elhozták nekem a díszpolgári oklavelet, Ígérem, hogy a magyar ciszterci Rend, amíg rábízza ifjúságának nevelését, a nemzeti hagyományokhoz híven, keresztény és nemzeti irányban fogja nevelni a jobb jövő reményét: a magyar ifjúságot. Isten minket úgy segéljen! A válasz elhangzása után barátságos beszélgetés. Elragadtatással szemlélgatjük az apáti lakosztály ízléses berendezését, amelynek minden egyes darabja egy-egy műremek. A díszpolgári oklevél kézről-kézre jár. A családias jellegű melegtó- nu*u háaünnepség után dőli egy órakor ünnepi ebédhez ülünk. Az ebéden az apát úron és a küldöttség tagjain kívül, a rendház tágjai közül dr. Szentes An- zelm a zirci rendbáz perjele,
