Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-10-27 / 244. szám

KGKI NEPOJSAü 1926. október 27 politikát kell vinni, ha a kitű­zött célt el akarjuk érni. A kér­dés megoldását pedig már jog­gal követelhetik az érdekelt köt­vénytulajdonosok, hiszen a pénz­ügyminiszter felesleget mutat a költségvetésben, a korona sta­bil és a gazdasági élet hatalmas léptekkel halad a konszolidáció felé. Foglal« óznak tehát az ille­tékes körök ezzel a kérdéssel és az állam, ha egyebet nem tesz kezdje meg a hadi kölcsö­nök kamatszolgáltatását. A ka­matszolgáltatás megindítása mél­tányos és jogos, a bamatszolgál- tatfts emelése pedig értéket, vá­sárló erőt biztosítana a törvé­nyeknek. — Dr. Paczner szerint a költségvetés fölöslege 72 mil­lió pengő, míg a nosztrifikált 9 és fél milliárd aranykorona ér­tékű kötvénynek kamata csak 60 millió pengőt tesz ki, tehát míg a kamatfizetések után is maradna 12 millió pengő feles­leg. Célszerűnek tartja azt a megoldást is, hogy az egyenes adókat hadi kölcgönkötvétvény- nyel lehessen fizetni. — Sok tehát a megoldási mód, melyek közül a legjobbat a kötvény­tulajdonosok szervezkedésével lehet csak kiválasztani és ki­sürgetni. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I» Mi újság? — Magyarországról ez idő­szerűit naponta 240 vsggon bú­za megy Olaszországba. — Tihany mellett az útépítő munkások a mohácsi vész előtti időkből származó aranypénz le­letre bukkantak. — Rabindranath Tagore a világhírű hindu költő ma este Bécaből Bud3peetre érkezett. — A Budapesti főkapitányság rendeletet készül kiadni a leg­modernebb tánc, az úgynevezett »charleston« ellen. Leszakadt egy rozoga ház hosszú, oszlopos folyosója. A Mecskei-u. 2. szám alatti ház, amelyb.m Koncz Károly műszaki tanácsos és Kiss István ny. tanfelügyelő lakik családjával együit, csaknem sze­rencsétlenségnek lett a színhe­lye. A háztulajdonos évek óta semmi javítást nem eszközölt az épületen, amely ma már csak szükségből felel meg lakóház­nak. Este, ha a lakók eloltják a villanyt, a háztetőn bevilágíta­nak a csillagok és esős időben a szobiban levő lavór teljesen megtelik vízzel. A napokban megkezdődött őszi esőzések any- nyira megrongálták ezt a házat, bogy ma hajnalban az egész, bosszú, oszlopos folyosó óriási robajjal leszakadt és magával rántotta a tető nagyrészét is. Szerencsére az ijedtségen kivűl a lakóknak semmi bajuk nem történt. Vigyünk virágot a hősök sírjára. A gyászünnepély programmja a Hősök temetőjében. A hősök temetőjében gyász- ünnepélyt rendez november 1.-én az egri helyőrség, mert minden év májusában a nemzet, novem­berében pedig a honvédség ál­doz a háborúban elesett hősök emlékének. Az ünnepség pro­gramújában, mely délután 3 órakor kezdődik ős amelyre ér­deklődőket szívesen lát a ren­dezőség, a katonzzenekar, Frindt Jenő érseki titkár ünnepi be­széde és imája, majd a sírok megkoszorúzása szerepelnek. Itt emlitjük meg, hogy a hősök te­metőjében ebben az évben 50 új kőkeresztet állíttatott fel a hősök temetőjének gondnoksága. És a hősök még szaporodni fognak az örök béke lakhelyén, mert, ha valamelyik rokkantról kiderül, hogy a világháborúban szerzett betegségébe halt bele, azt is ide fogják temetni. A hősök temetője, hol 896 vi­maorim ­téz katona piheni a harcok fá­radalmait, halottak napján ne maradjon virág és gyertyafény néikűl I Az alvó regiment megérdemli, hogy azon az estén az ő sírjuk ragyogjon legfényesebben és hogy az ő sírjukat takarja a legtöbb virág A hozzátartozók valahol mesz- eze élnek, és nem tudnak gon­doskodni ezekről a sírokról. Eger város lelkes, hazafias gon- dolkozású közönségére vár te­hát az a feladat, hogy mint az elmúlt években, az idén is mől- tőképen feldíszítse a hősi sí­rokat. Aki virágot, gyertyát, vagy pénzt akar adni erre a célra, az leadhatja bármelyik laktanyá­nál, a temetőnél, vagy a hősi temető gondnokságánál, Vásár- tőr-u. 16. sz. alatt. ífpff- v,sw*í4 -HMtM Borzalmas tűzvész Besenyőtelken, Czakó Bertalan olajmotorra berendezett malma porrá égett. — A kár egymilliárd korona. — A tűzoltóság bátor munkája meg­mentette a gépházat. — A község nemesszlvü lakói ingyen mun­kával, egyik rokona pedig nagyobb pénzösszeggel ujrafelépítik a tűzvész által teljesen koldusbotra juttatott Czakó Bertalan malmát Követendő keresztényi példa. (Az Egri Népújság tudósítója Írja:) Besenyőtelek község lakóit f. hő 22-én éjjel 11 órakor a dü­höngő szélviharban rémes ha- rang-iiongás és tüzollő kürt riogó szava ugrasztottá ki békés ágya­ikból. A sötét éjszakát vészes tűz- fény világította be s a megriadt lakosok rémülten tudakolták egymástól a tűz helyét. Czakó Bertalan olajmotorra be­rendezett malma égett A helyszínen termett önkéntes tűzoltók megfeszített munkája — hosszú órák küzdelme után — eredménnyel járt. A malommal összeápült gépházat és az uj olajsutu berendezést, melyeknek csak a tetőzete égett le, bár erős szélvihar volt s a tűz gócpontjában megközeiithe- tétlenül feküdt és időnként fel­fel robbant kilenc hordó nyers olaj — megmenteni sikerült. Elismerés illeti meg az önkén­tes tűzoltók emberfeletti mun­káját, melyből kivette részét — a vészfőayra 1 órakor megér­kező — dormándi önkéntes tűz­oltó csapat is. A malom magé, — mely való­színű rövidzárlat következtében belülről gyuladt ki — hamuvá égett. A kár egymilliárd koronára tehető. Ezt sulyosbbitja az a magyar könnyelműség, hogy biztosítás hiányában ebből mi sem térül I meg. Tegnap a vidék legjobban ■ prosperáló, viruló, irigyelt malma j ma hamu és üszög ... a tulaj- : donos a jő módból — koldus botra jutott. — Ez-a a magyar végzet? . . . Egy hosszú -élet szorgalmas munkájának gyü­mölcse, máról-holnapra füst ős hamuvá válik!? . . . Van-e, ki a kétségbeesettnek csak egy jő szót is adjon, vagy hagyja, hogy az eddig hitbuzgő, Istenét káromolja!? . . . Hová fordul­jon a sorstól üujtott, talán em­beri érzőazivek rejtett húrjait keresse esdő szavával? Van-e ez önző rideg világban szána­lom, vagy minden kiveszett az emberek sivár leikéből! ? Van!! ! E sorok Írója előtt Czakó László tetemes pénzösszeget ajánlott fel a malom felépítéséhez, az összes építő iparosok ingyen munkájukat, a gazda közönség pedig ingyen fuvarral biztosí­totta az elesettet. Megérdemlik a szegény sorsú iparosok, hogy nevük — példa- adásként — nyomdafestéket lás­son ; névszsrint ezek: Agócs Máté, Agócs Mihály, Agócs Mik­lós, Bossik Barnabás, Csathó Albert, Kriston János s., Mate- kovics Emil, Mlinkó E. János, Ruttkay János, Szabó István h., Szabó János sz., Szakái Márton, Tóth Pál, Tuza Vincze és Vízi János. * Embertársam, hiszed-e ezek után, hogy van mindenható ir­galmas Isten ? Hiszed-e, hogy lesz iörhetetlen négy Magyar- ország? . . . Amely nemzetnek ily önzetlen fiai vannak, az nem veszhet el soha . . . soha! ! S B. — Eger. 1926. október 27. ­Egyik alföldi kis faluban ismertem egy öreg koldust. A Tisza partján lakott sárból és fűzfából összetákolt vityiilőjában. A görbe gunyhőn volt egy háromszögletű nyílás s ez volt kénytelen az ajtó, ablak és kémény együttes szerepét be­tölteni. Ez a hajlék kójlaknak egyáltalán nem volt nevezhető, benne a koncentrált nyomor ül­dögélt a dohos szalma fölött. Csak, mikor koldusúijára in­dult vackából az öreg, akkor láttuk, hogy nem is olyan sze­gény ember őkeltae, ilyenkor ugyanis mindent mwgára agga­tott, amije csak volt. Nem éppen hiúságból tehette, hogy kincseit fitogtassa, inkább tán, mert félt, hogy távollétében ellopják azo­kat. Különben ki tudja?! Lógott rajta egy ócska, ron­gyos szűr, egy rossz tepsi, egy fából faragott ivőbegre, nehány oarab .rozsdás, folttal telepaskolt főzőedény, egy régi karikás os­tor, különböző drótok, egy pi­szokkal galvanizált kis teknő, egy horpadt veder, az öregaek vállán átvetve egy pár, már a falusi kondástól is lavetett, antik csizma, fején pedig egymás fö­lött három-négy lyukas kalap. Lehet, hogy még más is csün­gött róla, de mosolygós, gyer­mekkori emlékezetemben csupán ezek maradtak meg. A vén koldus azonban maga volt az ólő gyanú és bizalmat­lanság s a vagyonát féltő és szaporító Shylock. * Az emberek bőrükön belül gyakran sok szegénységnek rej­tik otthonát s komikussá vál­nak, mikor a társas életben en­nek: tartalmával próbálnak dí­szelegni. S nagyon sok boltban kese­reg belül az üresség, tűig a ki­rakatban cifrán hencegnek a portékák. Es sokszor bizony csak az arány a különbség ... Kádár József. Új tanár az érseki jogakadé­mián. Az egri érsek a jogaka­démián üresedésben levő ke­reskedelmi és váltójogi tan­székre pályázó kilenc izakfér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom