Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-10-26 / 243. szám
Ára, 2000, asánrip 3000 fcoron» Eger, 1826. október 26 kedd XLIÍ t evf 243 sz j*w»aa>»a^TOaBii^iMBWCTiiaHaaBBBMBaw»Wtt«awMiiMiwliMii»i>ai raassiarasm. Előfizetési díj postai szállítással: *gg dóra 40.000 E, neggedévre 120.000 K. | mmium - ^ 'gvg.v^ac^fr/ ssr i S?SWfflK POLITIKAI NAPILAP. rűsaerkesssté Bt. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomds. Telefonszám: 11. BXKBSiSE! Ä kelletlen Elzász. A 70-es évek óla a revanche eszméje élt a francia népben. A sedéni fegyverletétel, a párisi béke, a bismarcki nőmet birodalom, a milliárdos hadisarc, mit Franciaország a németeknek fizetett — fájó sebek voltak Gallia testén. A keserűség és a fájdalom esztendeiben a visszatolás eszméje szolgált a vigasztalásul, volt a ezamaritánusi olaj a sebre, reményhorgony a vészes hullámok közepeit. Alsece-Losaine— Elzász-Lothsringia, Strassburg. Metz, a gazdag vasérctelep, az eleven, lüktető kulturc állandóan szerepeltek as agiiacio repertoárján. Visszaszerezni a drága kincset, megbosszulni a múltat, letörölni gyalázatát, a francia tanítók, a patrióták, a klubok, a katonák, a diplomaták, a tőkések irredentizmusa vala. Poincaré szövetkezve Izvoíszky orosz volt nagykövettel a re- vanchotói fütve helyezte el a világháború aknáit, indította útnak a világháború rémét, a melynek ködéből higomolyodott Elzáez-Lothariugia — újból mint francia provincia. A háborúban Franciaorazág lett a győztes, ő diktálta a bé- kepontokat Ver^aillssban, Trianonban. — Eizász-Lothariagiát visszakövetelte, —meg is kapta. Megszállotta a Rajnát. Üzembe helyezte a Ruhr menti bányákat De a négy arányú akción nem volt Isten áldása. Fehér és szi- j nes csapatai sok milliárdos céltalan kiadás után visszavonultak. Az óriási hadsereg tartás- díja hozzájárult a büszke nép vagyoni romlásához, amit siettetett a bányaművek felette drága üzembsntartása. A franciák hátrálőt fúvattak, a Rajnát feladták, a bányákat visszaadták igazi gazdáiknak. De megmaradt Elzász Lotharin- gia — a francia revanche izgatásának egykori gyűanyaga. A jó elzásziak, loiharingiak valahogy nem siettek a hódító franciák nyakába borulni. Váltig hajtogatták ugyan a fancia katonák az atyafiságot, a rokonságot, a jó szomszédságot, mit a piszkos poroszok 1870-ben elrontottak — a felszabadított új alattvalók ezájtátva hallgatták a hivő, zengő dythirambuszokat. Azóta elmúlt 7 év és a franciával nem tud megférni a hálátlan elzászi. A La Croix egyik száma leadja a provincia sérelmeit, azoknak sokban igazat ád. Sérelmeik: 1.) A franciák a francia nyelvet erőszakolják az iskolában, az adminisztrációban. Az elzászi nem beszél franciául, mert nem tud. Az ő uyelve inkább némát, mint francia. (Patois a neve.) A tanulók franciául nem tudnak még, a németet meg nem beszélhetik, tehát tudatlanok mari dnak. Újságos nem olvashatnak, ügyeiket nem intézhetik. Ha bíróság elé kerül a provincia polgára, védekezni nem tud ; nem érti, miért marasztalták el. Nemde botrányos dolog ? Ennél még nagyobb Kérelem : 2) A kormányzat a régi hivaBudapest, október 25. Á nemzetgyűlés mai ülésén Túri Béla szólalt fel a felsőházi javaslat vitáján. Túri Béla' kijelentette. hogy a felsőház nem lehet folytatása a főrendiháznak, mert az fei sem oszlott. A javaslattal semmit sem érünk el, csak azt, hogy az ideiglenes alkotmány keretein belül a kétkamarás rendszerre térünk át. Nem is annyira folytonosságról kell beszélni,mint inkább a Magyar Budapest, október 25. Az egri főegyházmegya papságának és világi híveinek körében bizonyára élénk örömet fog kelteni a hír, hogy a nagv- múltű egyházmegye lelkészkedŐ papzágának három kiváló tagja magas kitüntetésben részesült. Illetékes helyről közük velünk, tsinokokat állásaikból kimozdította, uj tisztviselőkéi alkalmazott. Sok ember kenyér nélkül maradt, pedig az előzők kipróbált, tehetséges tisztviselők voltak, kik értették dolgukat. Az újak közepe« tehetségen alőliak. »így támadják hagyományainkat a franciák« mondják az uj honpolgárok. De van még egy harmadik jogos panasz 3) Elzász-Lotha- ringia ígéretet kapott, hogy sérelmeit orvosolni fogják. El is küldötte követeit a parlamentbe, de ott süket fülekre találtak, sőt iskoláit el akarja világiaiítani a francia hatalom. Nem csoda, ha Németország felé kacsingat az áicsatolt tartomány népe és Heimatbundba egyesülve küzd jogaiért, melyeket a La Croix is elismert. Dr. Csepela Lajos. ■■ ■ «»«>?!■ ■ «wert Szent Korona Alkotmányáról. A Szent-Korona alkotmánya azt jelenti, hogy a törvényhozás a király nélkül csonka. A Szent Korona Alkotmánya • elvén esett «sérelmet, a megakadt j jogfolytonosságot, kireparálni > csak a király éa az országgyűlés együttműködésével lehet. Nem áll tehát azoknak állítása, akik azt mondják, hogy a felsőház megalakításával a jogfolytonosságot is helyreállítják. hogy az egri érsek Baráczius József makiári esperes plébánost és Meyer Béla tb. kanonok Diósgyőr-vasgyári esperes plébánost a címzetes préposti, dr. Csepela Lajos kápolnai esperes- plebánost pedig a tiszteletbeli kanoaoki méltóságra emelte. Baráczius prépost, mint főleg j a lelkipásztorkodástan terén tevékenyen működő egyházi szakíró, országszerte ismeretes, ■ mint ilyennek a katekizmusról szőlő háromkötetes munkája a hitoktatással foglalkozó papságnak valósággal nélkülözhetetlen kézikönyvévé vált. Egyházközségének közszeretetben állő lelkipásztora, a vármegyei közéletnek egyik önzetlen és kiváló ta- kintélynek örvendő vezető egyénisége, akinek tudását és szív- jóságát messze földön ismerik. Meyer Béla prépost az egri főrgyházmegye egyik legexponáltabb egyházközségének élén fejt ki áldásos tevékenységet: a szociáldemokrata izgatásnak kitett nagyszámú vasgyári munkásság lelki vezetését intézi cál- ! tudatos eráiyességgel és böica ! tapintattal, s kitűnő tevékenysé- | ge eredményeként a hitélet és a i nemzeti eszméhez való rsgasz- I kodás a mostoha viszonyok da- | cára ia folyíon-foly vásí erősödik 1 a missiős terüietszásaba menő hatalmas munkástelepen. Az űj prépostot rokoni szálak is fűzik Egerhez. Dr. Csepela Lajos a föegyhóz- megya egyik sokoldalúan képzett, j kiváló tetterejű, lelkes agílitáiú papja, ízig-vérig kereszténysi o- ciálista meggyőződésű férfiú, aki a nemes értelemben vett keresztény politikai irányzatnak egyik bátorszavú és országszerte ismert, jelestoílú|harcosa. Ez utóbbi minőségében időnként lapunkat is felkeresi tartalmas írásaival, minthogy minden eszközt, utat és módot megragad egyháza és hazája ügyónak odaadó szolgálatára. Neki különös melegséggel is szól az Egri Népújság üdvözlete, mely a sokezernyi olvasóközönség nevében is őszinte örömmel köszönti a főegyházmegye három kiválóságát, díszes új méltóságukban. Polgári iskolai igazgatóból — joggyakornok. A Hivatalos Lapban olvassuk: A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Kliegl Lajos jog- és államtudor, polgári fiú- és leányiskolái igazgatót a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe jog gyakornokká nevezte ki. Túri Béla a Magyar Szent Korona Alkotmányáról. A felsöház megalakításával meg nem all helyre a jogfolytonosság. Kitüntetések az egri főegyházmegyében. Baráczius József és í.ieyer Béla prépostok. — Dr. Csepela Lajos tb. kanonok.
