Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-10-20 / 238. szám
kigyógyítani, hogy főbelövi magát Hát ez gyógyítanak talán gyógyítás, még pedig alapos! Ez a vízvezeték teljesen a polgárok bőrére megy. Hipnotikus álomban voltak azok, akik ezt a dolgot a városházán megssza> vazták, de borzasztó lesz a felébredés ebből az álomból. A vízvezeték ellátására szánt meleg víz az orvosi vélemény szerint kemény, magas hőfokú és vastartalmú. A vízdíjtervezet szerint az a 400 ház viseli a költséget, mely a belvárosban ven, s mely az első övezethez tartozik. Ez nem helyeselhető. Viselje mindenki a terheket adója arányában. Fizesse meg mindenki a vizet, aki fogyasztja de a városi tisztviselő sem legyen kivétel. Fizessen mindenki a fejétől kezdve az utolső emberig a fogyasztás mértéke szerint. Ezeket akartam elmondani ás azt ajánlom, hogy a város inkább építse ki fürdőit, melyekből jövedelmet várhat, a vízvezetékkel pedig, nem is tudom. mit csináljon. Ha azonban valaki mégis tönkre akarja tenni Eger városát, ám tegye. Én nem szavazom meg. Trak Géza, Eger város polgár- mestere szólalt fel ezután. Hangsúlyozza, hogy Dutkay Pál bizottsági tagnak tiszteletreméltó aggodalmait respektálja és ezekből nem is vonhatja le senki azt a következtetést, mintha az egri székesfőaáptslan meg akarná akadályozni a vízvezeték építését. A múlt hibája hárította reánk ennek a nagy és terhes feladatnak a megoldását. Mert, ha a véroa képviselőtestülete annak idején belátta volna e kérdés fontosságát, megcsináltuk volna bekében a vízvezetéket, a ma volna vizünk és nem volna adósságunk sem. Maga a vízvezeték 21 milliárd koronába kerül. Öt-hat milliárd korona költséget irányoznak elő a házi csatlakozások kiépítésére. A kölcsön terhes voltára megjegyezte a polgármester, hogy ennél kedvezőbb feltételek mellett ma kölcsönt felvenni nem lehet. A víz középkeménységű, 18 fokos, tehát jő ivóvíz. A vízvezeték építését egyébként nem Eger város tanácsa ráncigálta elő, hanem a haladás, a fejlődés, s a közvélemény követeli. Mi ezt a kérdést a nepirendről levenni nem tudjuk, még ha akar juk sem. Ne méitőztssisék tőlem kívánni — mondotta emelt hangon Trak Géza — hogy a közvéleménnyel szemben a vízvezeték építésétől elálljak, illetve arra a mindenesetre jóakaratű középen haladó álláspontra helyezkedjem, hogy hagyjuk ezt a kérdést jobb időkre. Nem mondom én, hogy Eger egészségtelen. Az ezonban tény, hogy a városnak ma a vízellátása rossz. Eérem a törvényhatósági bizottságot, hogy mellőzve az előadónak és zz állandó választ mányitok javaslatát, teljes egészében hagyja jóvá Eger váró» képviselőtestületének határozatát. Annál in inkább, mert mi már a pályázatokat felbontottuk, a ezek a pályázatok o határozat szerint adattak be, annak a kikötésünknek elfogadásával, bogy a munkálatoknál csak egri emberek alkalmazhatók. Dr. Szigeti Pálcaáuyi földbirtokos közbeszól: Ez lehetetlen ! Ez nonszensz! Trak Géza : A közbeszóló urnák kijelentésére csak ennyit válaszolok, hogy Eger városnak autonómiája van és ez az autonómia nemcsak külső forma, hanem belső tartalommal is bír. Tóth-Csepregi András kéri a város határozatának jóváhagyását. Künn a Cifrahóstyán ina békanyálas vizet isznak az em berek. Szociális szempontok is követelik a vízvezeték építését. Munka kell a szegény népnek, hogy ne sdjunk tarét kommunista agiiáciőnak. Tóbiás József műszaki tanácsos, az államépitészeti hivatal fönöke hangsúlyozza, hogy nem szabad bennhagyni a határozatban az egri munkások Kizárólagos alkalmazását előíró részt. Ezzel nem lehet megkötni a vállalkozó kezét, mert az ilyen határozatnak következményei katasztrofálisak lehetnek, felfokozhatják a napszámot s általában a munkabért. A vízvezetéki évekre való beosztás igazrágtalhii. A vízdíjak- nöl nem lehet tekintetbe venni a csatornázási. Legigazságosabb, ha vízmérő órásat használunk. Dr. Lipcsey Péter: A vármegye a községek fölött szükséges atyáskodását mindig hívan és jól teljesítette. Egy intelligens város képviselőtestületének a határozatát azonban, ha csak lehetséges volt, mindig jóváhagyta. Babocsay Sándor : Merni any- nyi, mim haladni. Kéri jóváhagyni érdemben a város határozatát. Ringelhann Béla bizottsági tag elmondja, bogy a városházára százával járnak munkát kérni a földmívoaek és panaszkodnak, hogy ha nem ad munkát a váró», nem birják ki a telet, de még az őszt sem. Kéri jóváhagyni a város haiározatát, nehogy késlekedést szenvedjenek a munkálatok. A víz lehűtésével kapcsolatban a határozat ellen felhozott érvekre kijelenti, hogy az előadó nem volt tisztában azzal, hogy mit jelent ez. Dr. Szigeti Pál rövid felszólalásban érvelt a kizárólag egri munkások alkalmazása ellen. Isaák Gyula főispán ezután 1 -zárta a vitát és szavazásra tetta fel a kérdést. Húsz bizottsági tag az állandóválasztmány javaslata mellett szavazott, huszonhárom tag, tehát a többség, azonban Trak Géza polgármesternek indítványát fogadta el és jóváhagyta a város határozatát minden változtatás nélkül. * fig«!» Az Önkéntes Tűzoltó Testület zászlószentelés Átány községbenTudósítónk jelenti : Hevesvár- megya Átány községének díszes ünnepségben volt része a napokban. Az átányi Önkéntes Tűzoltó Testület részére Mezey Gyuláné szép hímzésű aelyem- zászlőt adományozott, amely egyleti zászlónak és egy versenyen elnyert vándordíj zászlónak zészlószentelési, illetve beiktatási kettős ünnepét ünnepelte Átány község közönsége. Az ünnepség az átényi ref. templomban vette kezdetét, hol Mészáros Lajos lelkész Isten áldását kérte a zászlóra, majd a díszes közönség a községháza tanácstermébe vonult, ahol az Önkéntes Tűzoltó Egylet Mezey Gyula parancsnok elnöklete alatt tartotta meg díszközgyűlését. A gyűlés megnyitáia u;án Mari- novich Imre dr. b. államtitkár, az Országos Tűzoltó Szövetség aleinöke emelkedett szólifeara. Meleg közvetlenséggel ismertette a zászló jelentőségét. Utána Breznay Isire vármegyei tűzrendészeit felügyelő, Dobóczky Dezső rumzetgyűiéíi képviselő éa dr. Roncs ik Jenő debreceni tűzoltó főparancsnok szónokolta k. A díszes ünnepségen megjelentek: Mezey Gy.-ná zászlőa-ya, Pozderné Breznay O., dr. Nagy Páterné, Kumer Jőzsefnó, Puky Miklőenó, dr. Gerberth Oítőné, Marinovich Imre, vitéz Tömös- váry János főszolgabíró, Szve- titska Antal dr. tb. főszolgabíró, Mészáros Lajos ref. lelkész, dr Pillér Kálmán és dr. Palik Tibor vármegyei aljegyzők, dr. Roncsik Jenő debreceni és Zom- bory József sátoraljaújhelyi hivatásos tűzoltó ÍCp íranosnokok. Dr. Alföldi Béla, Práff Nándor, Köhler István, Pestvarmegye tűzrendészed felügyelője, Goum- berth. Iván, Andó Sámuel, Apáthy Sándor főjegyzők, Kusner József, Török Látzlő ós Bakos Endre jegyzők, dr. Nagy Péter, Bazsó Tivadar, dr. Petrik Jenő tűzoltó parancsnok, dr, Derekassy Dezső debreceni főorvos, Barabás Béla dr. körorvos, dr. Gerberth Ottó gyógyszerész, Puky Miklós, Puky István, Mocsáry Dániel, Semján Bandi földbirtokosok és még ezeken felül igen tok vidéki tűzoltó testület képviselői. Műkedvelő előadáson egy falusi óvodában. A karácsondi állami ovoda gyermekeerege ez elmúlt vasárnap este a »Karácsondi harangok* c. alkalmi színjátékot adta elő, a beszerzendő karácnondi harangok javára. A szereplők mind apró, ujságpapírcsákón, rongyos ruhájú, tiszta szivű, áldozatra kész magyer gyerekek voltak. Kőnoy tükröződött a szemekben, amikor a Színen a keresztrafeszíteit Magyarország lelke mesélte el érette el- húnyt hőseinek történetét. Igazi átérz黫el játszottak az apró gyerekek, és csak néha-néha akadt meg a beszéd fonala, amikor egy-egy meghatőbb jelenet következett. Ilyenkor a közönség soraiból felcsendült a rendező biztató hangja: Tábi Ferkó folytasd! A kis Ferkó nem folytatta. Ki tudja hol, ki tudja merre kalandozott angyalokkal, és négylábú görögdinnyékkel játszadozó lelke . . . Ferkó csak sírt és a megilletődésnek a hangján sűrűn hulltak szeméből a könnyek. Rajnóki Mari állt a háta mögött. Mari, vedd át a Ferkó szerepét! Hangzott tovább a rendezés, ás minden, a rendes mederben haladt tovább, mintha misem történt volna. Megjelentek a színen a különböző testi fogy a tko- zésú emberek, egyik a szemüvegét, másik a mankóját, a harmadik utolsó falat kenyerét tette la a harang javára. A szereplőkből tovább folyt a sző, a pirojfetrcú Marik, Piroskák, Jancúk és Ferkők szövögették tovább a mesét, míg meg nem telt teljesen a persely. Este, mikor a csengetyűsző jelezte, hogy vége az előadásnak, és az ablakon betáncolt a kis terembe holdsugár kisasz- szony, minden ember lelke örült, és Képzeletében már hallotta megkondulni az igazi karácsondi harangokat, amelyeknek a beszerzésére fordították a sikerült előadás bevételét. (b.) b fi Katasztrofálisan esnek az erdélyi borárak. Aradról jelentik: Erdélyben a boráruk napról-napra esnek. A szőlőbirtokosok anyagi válságát azonban nemcsupán az árak lemorzsolódása okozza, hu- nem a rossz termés is. A hires aradhegyaljai hegyvidék szőlőbirtokosai jórétzt tönkre-mentak, mert nagyon csekély és arányig gyengém inőségü a termés. Az idén kevesebb, mint a múlt évineK fele a termő». A bor ára még sem emelkedett, hanem csökkent, igy például az asztali bor nyolc és fél leiről hat leire esett. Az árak még tovább zuhannak, mert olcsó bort nem vásárolnak. 1926. október 20 hiGJEti NÉPÚJSÁG
