Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-07-11 / 154. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 Koron* Eger, 1926. július 11. vasárnap XLTIí évf. 154 m. Előfizetési dij postai szállítással» egs hóra «0.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI ÜIPILÄP. Főszerkesztőt I)r. Őriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Meg kell egyezni a magyarságnak a királykérdésben. A magyarság sok-sok problémája között ez az a kérdés, melyben a komoly érvelés, test' véri érzülettel való meggyőzés által valóban kívánatos lenne egy közös álláspontra helyezkedni. Gondoljuk el mennyi meg- békülés történne, mennyi energia szabadulna fel és mennyire közelebb volnánk nemzetünk öncélusága felé tett utunkban, ha ebben a kérdésben egységesek lennénk. A magyar náp királyhüsége mindig különbözött más nemzetek királyhüeégőtől. Temperamentumos, *zangvinikus nép vagyunk, önkéntelenül tudatában vagyunk, hogy kell lennie felettünk az isteni hatalmon kívül egy emberi hatalomnak, mely fékez, melyhez a mocsok nem ér fel, mely párttusákban nyugalmat jelent, melyben a nemzet legutolsója is atyját láthatja. Köztársasági mozgalomnak ez a nemzet sohasem volt érlelő talaja. Ha a mai idők szemüvegével és elfogulatlanságával nézzük a múltat, minden ezerviliz- mus nélkül állapíthatjuk meg, hogy nemzetünk a történelem folyamán nem szenvedet többet a Habsburg királyoktól, mint más nemzet a saját fajilag is nemzeti dinasztiájától. A madeirái szomorú király- tradédia óta a múló évek perspektívájában az indulatok még- enyhülésében is sok mindent másként látnak a szemek és másképp, nyugodtabban értékel a józan magyar ész. A királyválasztások előtt pedig mind súlyosabb problémák tornyosulnak. Vájjon egy »holt idegen* uralkodó család sarja minő szivet és akaratot hoz magával. Vájjon ismeri-e küzdelmeinket, van-e valami ami közös történetével ás a mi nemzetünk történetével? Valóban nehéz a királyt választani akaróknak. Pedig a szent magyar korona nem árverés tárgya. Avagy trónkövetelőként lépne fel a Habsburg család egy máskülönben egyénileg tiszteletreOMaflUBK&iaaK! méltó tagja. Nem tételezzük fel, hogy a Habsburg családban akadna valaki, aki feltámadna a törvények és a Házi Törvények által is egyedül törvényesnek deklarált örökös ellen. Ezekkel a törekvésekkel szemben ott van a Törvény, mely nélkül a nemzeti élet szörnyű bizonytalanságoknak lenne kijévé. Itt minden ellentét eloszlik, emberinél nagyobb hatalom: a nemzetek és királyi családok sorsát intéző Isten és a mindnyájunkat kötelező ősi Törvény előtt hajlik meg a vitatkozó, elégedetlenkedő ember. Nem a pártviszályt leginkább legmegnyugtatóbb megoldás-e ez ? Sokan a Habsburg-ház szellemétől féltik a magyar aspirá ciókat. A Házi Törvények közé tartozik II. Ferdinand 1621-ben kelt végrendelete, mely az 1722. i országgyűléssel közölt házi »örvények között volt. Ebben II. Ferdinánd figyelmezteti utódait, hogy a trónt nem saját hasznukra, vagy világi 'pompa végett, hanem Isten dicsőségére, a rábízott országok és alattvalók java érdekében nyerték; hogy ennélfogva azokat szabadságaikban és jogaikban meghagyják, egyformán és jól kormányozzák és az igazságszolgáltatásra gondot viseljenek. A titkos levéltárakban talált és azóta a sajtóban is közölt királyi utasításokat és nádori leveleket ugyanez az emelkedett szellem sugalta. Meg kell tehát egyeznünk. Testvéri szeretettel be akarjuk láttatni, hogy más megoldás nines, jogszerint nem is lehet. Nem rágódunk a múltakon — mert a pesszimizmus öl. Mi nem látunk ellentétet a Kormányzó Urnák tett eskü és Őfelsége II. Ottó király iránt érzett hűség között! Ne mondja azt senki, hogy nem kell a királykérdést bolygatni. Kell róla beszélnünk, de a testvéri bizalom hangján, Ap- ponyi Albert gróf és Károlyi | József gróf modorában, hogy j mikorra eljön az idő, csak egy • tábor legyen itt, a nemzet. Mert jaj lenne, ha most hall- [ gatnánk s akkor kezdenénk a | pártoskodást. Addig kell megegyezni. K. K. J. Eger város sürgeti az állami és középitkezések megkezdését. Hét milliárdos kölcsönt ajánlott fel a városnak egy angol pénz- ‘ csoport. — Két emeletes szálloda a Korona helyén. — A műn- j kanélküliség és a súlyos gazdasági helyzet enyhítésére nagy szűk- ; ség van az építkezések gyors megkezdésére. Eger, július 10. A rósz nyár a gazdák pénztárcáját soványra lapította, a nép nagy tömegeinek helyzetét pedig egyenesen kétségbeejtővé tette. Az esős időjárás a maga pusztításaival szociális bajainkat megsokszorozta. Ilyen körülmények között most már igazán sürgősebb mint valaha, a beruházási programra kapcsán tervezett állami építkezések mi előbbi megkezdése. Ez év eleje óta beszélünk arról, hogy Egerben postapalota, pénzügyi palota', uj iskolák stb. épülnek, mindezideig azonban még csak halvány kezdetét sem látjuk ezeknek az építkezéseknek. Értesülésünk szerint Trak Géza polgármester hétfőn Budapestre utazik és illetékes helyen sürgetni fogja az építkezések megkezdését. Hir szerint legha- marább sor körül a polg. állami iskola felépítésére, melynek a tör- vényhás mögött ad telket a város. A postapalota építésére szintén van kilátás, míg a pénzügyi palota felépítése 2 évi halasztást szenved. A vármegye által tervezett siketnéma intézet felépítésére a Korona és a Jegyzö- iniernátus közötti telken csak azután kerül sor, amikor a vármegye a 9 milliárdos beruházási kölcsönt megkapja. Arról is értesülünk, hogy Eger városhoz az utóbbi napok alatt újabb kölcsőnajánlatok érkeztek, egy angol pénzcsoport hétmilliárdos kölcsönt kinál a Városfejlesztőnek 9 százalék kamat mellett, 100 százalékos pénzt, minden bekebelezés nélkül, pusztán a város garanciájára. Ebből az összegből, ha létre jönne a megegyezés, a Korona helyén egy kétemeletes modern nagy szállodát is felépítene a város a Városfejlesztő terveinek végrehajtása mellett. A fentiekből látható, hogy van itt építkezési terv bőven, de a város közönsége a közgazdasági életnek érdeke azt kívánja, hogy a sok terv közül csak egy is megvalósuljon végre> s különösen az állami építkezések közül valamelyikét sürgősen megkezdjék. * »£»£££££££»£££ £££££££££» Dr. Temesváry István az egri járás új tiszti orvosa. Eger, julius 10. Hevesvármegye főiepánj* dr. Ternesaáry Istvánt nevezte ki a megüresedett egri járási tisztiorvosi állásra. Az új járási tisztiorvos ma délben tette le a hivatali esküt Hevesi Gusztáv vármegyei főjegyző, alispánhelyettes előtt. Dr. Temesváry István 1889. április 8 án született az erdélyi Szamosujváron. Tanulmányait a szamossujvári állami főgimnáziumban, a kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem orvosi fakultásán, az egri érseki jogliceu- moD, a ozegedi tudományegyetem, a wieni volt c*. és kir. katonaorvod alkalmazó iskolában, a kolozsvári trschomaorvosi-, a a budapesti tisztiorvosi-, a balatonfüredi és más orvosi továbbképző tánfolyamokon, a párisi orvosakadémián s különböző külföldi szaktanfolyamokon végezte. Orvosi oklevelet 1912, október 12 én nyert Kolozsvárott. A törvényszéki orvostani tanszék mellett kinevezett gyakornok, majd Wienben c*. és kir. főorvos, ahonnan a budapesti volt 16-os helyőrségi kórházhoz vezénylik, mint osztály orvosfőnököt. Az általános mozgósításkor hadbavonult a budapesti volt cs. és kir. 82. gyaloghadosztállyal. Mint ezredorvos a volt cs. és kir.
