Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-10-14 / 233. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 korona, Eger, 1926. október 14. csütörtök. XLIIt évf 233 sü. W Előfizetési di) postai szállítással: egg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI MPILÄP, Főszerkesztő! Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Licenra, Kiadóhivatal; Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Rablógazdálkodás. Amikor a magyar munkásság az egész nemzettel egyetemben súlyos napokat él s úgyszólván minden garasát a fogához verve takarékoskodik, hogy legszük­ségesebb napi szükségletét biz­tosíthassa, a magyarországi szo­ciáldemokrata párt egyetlen gesztussal 54 milliót dobott ki a munkások keresetéből erőszak­kal összeharácsolt pártadóból, hogy az angol bányász-munká­sok sztrájkját segítse. Ezt a sztrájkot tudvalévőleg Moszkvá­ból irányítják s abban a pilla­latban, amikor a magyarországi szociáldemokrata párt könnyel­műen 54 milliót fordít erre a célra, ugyanazt a célt szolgálja, melyet az orosz kommunisták. Ugylátszik, hogy szocialistáink­nak szakszervezeti kincstára duzzad a pénztől, mert máskép Dem tudjuk elképzelni, hogy egy olyan sztrájkot finanszírozzon, amelyik nem érdeke magának a munkásságnak sem. Már régóta feszegették maguk a megsarcolt munkások is, hogy azokat a súlyos pártadókat, me­lyeket tőlük könyörtelenül be­szednek vezéreik, milyen célra fordítják? Az elszámolás min­dig elmaradt s amint ez a je­lenlegi eset is bizonyítja, nem ok nélkül, mert bizonyára nem hagynák «zó nélkül és nem tűr­nék csendes meghunyászkodás- sal a munkások, ha az elszámo­lási listában olyan feltüntetett összegek is szerepelnének, mint például az angol bányászsztrájk finanszírozása. Tette pedig ezt a szociálde­mokrata párt akkor, amikor itt­hon tele torokkal üvölti a mun­kanélküliséget és súlyos milliár- dokat követel a fővárostól a munkátlanok segélyezésére. — Egyik oldalon lazítani a töme­geket, a másik oldalon bősége­sen küldözni külföldre a mun­kásoktól elvett pénzt, megenged­hetetlen dolog, mert szedjen ám tagdijat a szociálisták szakszer­vezete, az ellen a munkásság sem tiltakozik, ha tudja, hogy nehezen megkeresett pénzének a közös munkáscél érdekében leadózott hányada az ő saját jólétét szolgálja. Ezzel a tekin­télyes összeggel azonban a szo­ciáldemokrata párt vezetősége nem a hazai munkásság jobb sorsát igyekszik elősegíteni, ha­nem Moszkva szekerét tolva, táp­lálja azt a sztrájkmozgalmat, amelynek véguálküli elnyujtása teljesen a kommunista politika céljait szolgálja. Ez a sztrájk pedig ártalmára van minden egyetemes munkázérdeknek is. Szociáldemokratáink mégis jó­nak látták a magyar munkás­ság nehezen keresett béréből elvont tekintélyes összeggel se­gíteni ezt a sztrájkmozgalmat, amikor ezt az 54 millió koronát a munkásság igazi segélyezésére itthon is el lehetett volna he­lyezni. Nem lehet megengedni, hogy ilyen minden nemzeti és munkásérdektól távoláliő moz­galmat magyar verejték árán keresett pénzzel is segítsenek s most már nemcsak a munkás­ság, de az egész magyar társa­Eger, október 12. Dr. Temesváry István h. vár­megyei tiszti főorvos Heves­vármegye közegésségügyi álla­potáról az alábbi jelentést tette ma délelőtt a közigazgatási bizottságnak: — Hevesvárcaegye közegészség- ügyi állapota az 1926. év szep­tember havában kielégítő volt. Járvány nem mutatkozott, a he­veny fertőző megbetegedések közül: hasihagymáz 70, hörk- hurut 20, diphteria 15, vörheny 7, kanyaró 3 és vérhas 4 eset­ben fordult elő. A 109 eset kö­zül 3 volt halálos kimenetelű. Más betegségek közül a légző­szervek és az emésztő csatorna könnyű lefolyású megbetegedé­sei fordultak elő. Az összes iskolák a nyári ta­tarozások után megvizsgáltat­tak. Az iskolás gyermekek kő­telező szemvizsgálatai eszközöl­tettek. Jelentem, hogy a vsa. t. főorvos kezdeményezéséből az évnegyedenként rendszeresített első tisztiorvosi értekezletet j szeptember hó 14-én megtartot­dalom követelőén emeli fel sza­vát, hogy számoljon végre el a magyarországi szociáldemokrata párt azokról az összegekről, amelyekhez a magyar munkás­ság garasai útján jut. Napfény­re kell végre kerülni mindannak a titkos és általuk nagyon rezer- váltan kezelt dolognak, amelyik pontos kimutatást adhat arról, hogy a kommunista eszme cél­jait miként szolgálja az a mun­kástársadalom, amelyik lelkileg és szándékaiban távol áll a bol- sevizmus téveszméitől, de vezé­reinek terrorja s ezek titkos összeköttetései útján mégis ide­gen eszmék érdekében rója le kónyezeradőját. Ez ellen a szak­szervezeti politika ellen okkal lázadnak a magyar munkások s teljes joggal követelheti az egész magyar társadalom, hogy tessék végre elszámolni a magyar munkásság pénzével. M S. tűk, amelyen Eger és Gyöngyös r. t. városok ügyvezető orvosai és valamennyi tiszti orvosi részt- vett. A tiszti orvosi értekezlet célja az, hogy a városi és járási tisz­tiorvosok vármegyénk közegés- Bégügyi viszonyainak intenzi­vebb fejlesztése, illetve a folyó közegásségügyek alapos meg­beszélése végett az egésségügyi közigazgatásba egyöntetűséget vigyenek be és minden a mai kor szellemének megfelelően az orvosi tudomány fejlődésével lépést tartva, tehessék meg elő­terjesztésüket. A tiszti orvosi értekezlet egyik legfontosabb pontja az utóbbi négy év (1920—24.) hivatalos adatok statisztikájából összeállí­tott és »Magyarország halálo­zási és természetes szaporodási viszonyainak* c. alatt megjelent közlemény volt, amely hivata­los összesített kimutatás egye­nesen szomorú a vármegye két városára, Eger és Gyöngyösre nézve pedig csaknem katasztro­fális. E közlemény szerint ugyanis »Hevesvármegye halálozása jó­val felülmúlja az ország átla­gos halálozási arányszámát. A csecsemőhalandóság, a fer­tőző halálozás ős a gümőkőr halálozás, főleg e három vizs­gált tényező magaB halálozási indexei már részben magyará­zatát szolgáltatják, a megye nagy összhalálozácának. Az él- veszületési arányszám kedvező viselkedése mellett annál szem­betűnőbb a kirívóan nagy csecsemőha­landóság, amelyet az abszolút számok vizsgálata alapján a legfonto­sabb halálozási komponensnek kell minősítenünk. Minden negyedik újszülött elhal, mielőtt az egy éves kort elérné. Meggondolást igényel az is, hogy az ösz- sz68 halálesetek közül minden harmadik egy kisdedé. Az első és legfontosabb tenni­való — ős pedig falun os váro­son egyaránt — az erélyes anya és csecsemővédelem organizá- lása volna. Ezt célozzák a f. é. ősz ős tél folyamán megtartani rendelt felvilágosító propaganda előadások. A fertőző betegsé­gek statisztikája is azt mutatja, hogy a megye egye« községei­ben még igen sok a tennivalónk, a közegásségügy emelésének ér­dekében a két városon kívül, főleg a gyöngyösi és hevesi já­rásban*. A jövőben minden harmadik hőnap keddjén lesz a tisztiorvo­si értekezlet, mi által hisszük és reméljük, hogy ez a közegé«- ségügyi állapotokra feltétlenül kihatással lesz és ezeknek mi­előbbi javulásáról számolhat be majd a vármegye tiszti főorvosa. Dutkay Pál prelátus-kanonok a gyermekek halálozási arány­számának csökkentésére aján­lotta, hogy az anyákat is kény­szerítsék megfelelő eszközökkel csecsemőik gondozására és ahol lelkiismeretlenséget tapasztal­nak, ott lépjenek fel a hatósá­gok. Ne csak csecsemőgondozők, de az anyák is törődjenek a ki­csinyekkel és ne adjanak a csöpp Bégeknek éretlen gyümölcsöket, | vagy ártalmas ételeket. (He- 1 lyeslés.) Hevesmegyében minden negyedik újszülött elhal, mielőtt az egyéves kort elérné! Minden harmadik halott egy kisded. — Dutkay Pál: »Kénysze­ríteni kell az anyákat is, hogy ne hanyagolják el csecsemőik gondozását«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom