Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-10-13 / 232. szám
2 mm NÉPÚJSÁG MMHIBMMHNHiMBBaMIMHSMMMaiMMBni E vízmennyiségnek a fogyasztó csapjához való szállítása a számítás szerint 2369 millió koronába korül. Egy hektoliter víznek előállítási költsége tehát egységára 2369/7 340 K. Legyen az első körzetben egy öt szobából, konyha, fürdő-szoba és klozetből álló lakás. Ennek évi alapvízdíja a tervezet ezerint 2 800.000 korona. Ez Ez ötszeg fenti egységárral elosztva ad évi 8235 Hl. vizet. Esik egy napra 22 Hl. Ezzel a mennyiséggel bárki feltétlenül kijöhet, a kertjét is öntözheti. Ha a víméró ennél nagyobb fogyasztást jelez, azt mint túlfogyasztást meg kell fizetni. Legyen az első körzetben egy két sáoba konyhából álló lakás. Fizet érte a tulajdonos évi 700 ezer koronát. Ezért kap fenti alapon 700,000/340 2.058 Hl. vizet. Esik egy napra 5.5 Hl. Ha túlfogyasztása lesz, a vízmérő alapján felszámolja a vízmű. Á második körzetben ugyan ezért a két szoba konyhából állő lakásért csak évi 175 ezer koronát fizet a tulajdonos, de ezért csak 175,000/349 515 Hl. vizet kép. Esik egy napra 1-4 Hl. Miután ebben a körzetben szennyvíz-csatorna nem épül s így klozet és fürdő-szoba nem létesíthető, a praeleminált víz- mennyiség elegendő lesz. Ha azonban nem volna elegendő, módjában van a fogyasztónak a bülönbözetet vízmérőóra szerint igénybe venni és külön megfizetni. Mint e példákból látható, vízdíjat ténylegesen mindenki egyformán fizeti abban az esetben, ha a lakása ezerint számított minimális mennyiséget elfő gyasztje. A gyakorlat e téren azt bizonyltja, hogy el is fogy a látszólag sok víz, mert ha azt hordani nem kell, de a csapnál koszén kapja a közönség a fogyasztás is nagyobb. Olvastam valahol, hogy egy ország intelligenciájának mértékéül annak papírfogyasztását lehet tekinteni. E tétel sokszorozva áll a vízre. Mennél intelligensebb valaki, aránylag annál több vizet fogyaszt nemcsak személyében, de háztartásában is. Látszólagos igazságtalanság csak a felvett vízminimum nagyságában van. vízmű üzemének első pár éve után leszünk csak abban a helyzetben, hogy a helyi gyakorlati tapasztalatok és üzemi eredmények után az alapdíjakat, tehát a felvett minimális vízmennyiségeket változtatni tudjuk. Ez évi záró- számadások és statisztikák fogják megmutatni, hogy nem lehet-e egyes lakások vízminimumát, tehát alapdíját csökkenteni. Erre a kilátás meg van. mert a pénzviszonyok most is látható javulása, lehetővé fogja tenni, jobb feltételű s esetleg hosszabb lejáratú kölcsön felvételével a mai visszafizetését s ez esetben magától adódik a vízdíjak leszállítása. De egyébként is legyen meggyőződve a város közönsége, hogy nem célja a város vezetőségének, hogy abból az üzemből lukrativ vállalatot csináljon, mert ez egésségügyi intézmény, amelynek bevételei csak a kiadások fedezésére fordíthatók, de a városnak jövedelmet húzni belőle nem szabad. Eg-ir, 1926. október 12. Ringalhann Béla oki. gépészmérnök. Subik Károly typulthai címzetes apát. a vizdijat megállapítani.» Amikor azt a kérdést tettem fel, mit fog ő fogyasztani, azt válaszolta : »Van egy jó vizű kutam, a háttartásom szükségletének az megfelel, az ivóvizet pedig továbbra is a dohánygyári vezetékből hordom.« Ezek az igazolásai a fenti tételeimnek. Egyesíteni kell tehát a bekapcsolási kényszert, bizonyos vízmennyiség elfogyasztásával. A vízvezeték bekapcsolásakor minden ház vízmérőórát kap, mely negyedévenként le fog olvastatni. A vizdijat, mint mindenütt, itt is a háztulajdonos fogja fizetni, aki ezért a felemelt házbérben teljes recompanzáciőt kap. Ez a recompenzáciő kétféle, 1. A népjóléti miniszter által engedélyezendő felemelt közüzemi pótlék, amelynek engedélyezését a város kérni fogja s amelyet az adott speciális esetre ez általános lakásbér rendelettől eitéröleg, magasabb összegben szokott engedélyezni a miniszter. Ezenkívül 2. Eger városnak magasabb lakbérosztályba való sorozása, amelyet most már a biztos siker kilátásával kér a város. E régen vajúdó kérelem a vízvezetékkel ott függ össze, hogy ez elbírálásnál a meglevő vízvezeték éa csatornázás súlyosan tekintetbe jövö tényező. Itt tehát a város tisztviselő lakói is megtalálják a fedezetet a vízdij fizetésére. A vizdijak tehát két tételből adódnak össze. 1. Minimális vízfogyasztás. Ezt az általány összegek, alap- vizdijak szabályozzák s úgy állapítják meg, mint az alábbi példákból látni fogjuk, hogy a takarékom fogyasztó egész szükségletét bőven fedezi. 2. Túlfogyasztás, amely a felszerelt vízmérőóra alapján megállapítható s amely külön megtérítendő a vízműnek. Gyakorlati példákkal fogom igazolni azt, hogy a minimális vízmennyiség feltétlenül és bőven elég a szükséglet fedezésére, tehát kimutatom, e ennek alapján bárki kiszámíthatja, hogy évenként, sőt naponként mennyi vizet kap az általány összegért. Aki e vízmennyiséggel be nem éri, tehát vagy hasznosan többet fogyaszt, vagy pocsékol, ezért a vízműnek fizetni fog. E példákat kifogom dolgozni úgy az első, mint a második körzetre s ezzel bebizonyítom, hogy e rendszerrel a város mindenkinek egyenlő mértékkel mér. A kiindulási pont ma a jövedelmezőségi számítás, a következő években az előző évi záró- számadás A jövedelmezőségi számítás feltétele: Elfogyaszt a város közönsége évi 700 ezer köbméter, tehát 7 millió hektoliter vizet. A Nemzeti Újság október 12. i j számában a következő örömhírt olvassuk : Szmrecsányi Lajos egri érsek Subik Károly c. kanonok, érseki irodaígazgatőt typulthai címzetes apáttá nevezte ki. Az érseki irodaigazgatő példás papi életével, egyéni kiválóságával méltán szolgált rá a szép kitüntetésre, amely széles körökben kelteti: általános megelégedést és örömet. A fővárosi lap nyomán ma délben Egerben is gyorsén elterjedt Subik Károly kinevezésének híre és városszerte osztatlan őrömet okozott. Az uj apát életrajza. Subik Károly 1888-ban a po- zeonymegyei Magyar diószegen született. Középiskoláit Nyitrdn, majd Egerben, thaolőgiai tanulmányait az érseki lyceumban végezte. 1911-ban szentelték pappá, Kerecsenden 3 évig káplánkodott. 1913-ban már Egerben hitoktató karkáplác. A Katholikua Legényegyletben, az iparosíanoncinter- náius vezetője. Azóta szive az iparos ifjúsághoz nőtt és -régóta elnöke az Iparos Ifjúsági Egyesületnek. 1914-ben a mozgósításkor őt is táborba szólítja a haza. Mint a dicsőséges 10. honvédgyalogezred tábori lelkésze, majd a 39. hovédhadosziály tábori plébánosa hősi hírnevet szerzett nevének. Három évig egyhuzamban az ésaaki fronton látjuk. Öt harctéri kitüntetése között a Ferenc Jóssef-rend lovagkeresztje, sigr,um láudia a kardokkal, mutatják, hogy honvédjeivel állandóan az első vonalban küzdött. Az 1917—18. tanévben a Szt. József iniernátus prefektusa és érseki aljegyző lett. 1920 ban pápai kamarássá, majd 1925. elején tb. kanonokká, 1925. végén pedig érseki irodaigazgatóvá neveztetik ki s mint e nagy kiterjedésű főegyházmegye kormányzásában főpásztorának első tanácsosa, minden alkalmat felhasznál arra is, hogy az érseki székváros fejlődését egész odaadással szolgálja. Páratlan ügybuzgalmának és megalkuvást nem ismerő elvhűségének méltó elismeréseképpen jutnak most osztályrészéül a főpapi jelvények, s akik az új apátot közelebbről ismerik, semmi kétséget nem táplálnak az iránt, hogy főpapi keresztje alatt is mélységesen szociális érzülettel fog dobogni a szive. Az Egri úrasszonyok Mária-kongregációjúnak műsoros estje. Az oly sok hangversenyt látott Kaszinó dísztermében hétfőn esti fél 9 Órára egybegyűltek városunk műpáríolői és zenekedvelői, élvezni azt a jótékony- célú műsoros estét, amelyet az egri kongrsganista hölgyek, élükön őzv. Puchlin Lajosnéval, fáradtságot, munkát nem kiméivé, sz egyetemi hallgstőnők menzája javára rendeztek.A sikerült hangversenyen ott láttuk Eger társadalmi előkelőségeit. A karzaton pedig az Angolkisasszonyok növendékei helyezkedtek el. A gazdag és változatos műsor első száma a Katholikus Legény- egylet Dalkörének balatoni nótái voltak, melyet a tömör és nagy hanganyaggal dicsekedhető férfikórus, Meiszner Imre főszékesegyházi karnagy precíz vezetése melleit, dicséretre méltó eredménnyel adott elő. Az énekszám után Hidy Gyű- lay Mária hegedűművésznö és zongorista kísérője, Hidy Lász- lőné léptek a szépen feldíszített emelvényre. Paganini «Praelu- dium»-a és Weniawsky «Legends»-] a szerepeltek élvezete» műsorán. Pompázó, díszes játékstílusa, színező ereje-tehetségé- nek olyan felcsillanásai, melyek többet ígérnek, mint amennyit adtak. A harmadik szám Kipper Károly Jézuatársasági atya oeszéde volt a modern leánytipusokről. Beszéde talán nem is volt formális beszéd, hanem egy sokát olvasott, de még többet tapasztalt, szemlélődő, az életet nyitott szemmel járó ember agyának szellemi szikrái, nagyszerű meglátásai. A garzon és a tudós leányon alakjainak kiválóan jellemző megrajzolásával, s az igazi, helyes leányideál alakjának meg- elevenítésóvel a hallgatóság meleg mosolyát, de még forróbb tapsviharát vívta ki. 1926. október 13
