Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-10-12 / 231. szám

Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. október 12 kedd. XLIH évf. 231 sz Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLIT1E.IU NÄP1LAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor Szerkesztőség: Eger, Licenm, Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Ä földreform és az uj földesurak. Az Országos Földbirtokon* dező Bizottság a múlt hónapban hivatalosan is lezárta öteazten- dös működőié eredményeit, ame­lyek hatalmas számokat csopor­tosító statisztikában jutnak kife­jezésre. Ezzel az alkalommal csak néhány adatot ragadunk ki a rendkívül érdekes, általános kimutatásból. És pedig: 378,602 uj törpe- és kisbirtok alakult és 879,098 katasztrális holdat vet­tek el megváltás utján a régi birtokosoktól, hogy az uj kis- földesurak közel négyszázezernyi kategóriáját megteremthessék. őszinte sajnálattal állapítjuk meg, hogy az OFB, vagy akár más arra hivatott szerv mind­eddig adóé maradt az uj törpe- éa kisbirtokosok termelési sta­tisztikájával, pedig ezt tartanék a legérdekesebbnek ős a iegta* nulságosabbnak. A helyzet ugyanis az, hogy az uj földesurak ma rettenete­sebben panaszkodnak, mint ami­kor »nincstelenek« voltak! A magyar termőföldnek mintegy tizszázalékát juttatták uj és két­ségtelenül dologtevő kezekre, — azonban mégis és hivatalos sta­tisztika nélkül is tudjuk, hogy az uj kisgazdaságok földjének nagy része úgyszólván teljesen műveletlen — immár évek óta. Nincsen vetőmag, eszköz, iga­vonó- és tenyészállat, mert nem történt meg a telekkönyvi ren­delkezés általános befejezése s az uj gazdák nem tudnak köl­csönt kapni, hogy beruházkod- hassanak, — ezért azután sok­sok helyen még csak hozzá sem tudtak nyúlni a birtokocakához, amely azután a legsiralmaiabb állapotban hever parlagon. Az előző birtokosok pedig? Talán bele is nyugodtak már a megváltásba, csak abba nem tudnak belenyugodni, hogy még mindig nem kapták meg a tény­leges >megváltást< az egészben vagy részben elvett földjükért. Még az sincs kellően tisztázva, hogy miként és hogyan kellene megkapniok elvben megítélt pén­züket. Nem egy uj tulajdonos jelentette ki, amikor a fizetést meg kellett volna kezdenie, hogy 3 nem fizet, hiszen — nem is az övé a föld. . . A megváltást el­szenvedett >alany< utánajárt a dolognak és érthetetlenül álla­pította meg, hogy a tőle elvett föld nem azé, — akié! Ha tehát a földreform meg­valósulásának első öt esztendei mérlegét meg akarnők csinálni, akkor hármaskönyvelést kellene ehhez vezetnünk és pedig: aki­nek volt — nincs; akiknek ad­ták — azoknak sincs: a terme­lést váró ország pedig a remé­nyeiben lett általánosan — nincs­telen. A gazdatársadalom a legna­gyobb türelemmel vár továbbra Budapest, október 11. Az országos kath. nagygyűlés, melyen Egerből i# igen eokan vettek részt, vasárnap délelőtt rendkívül impozáns méretek kö­zött folyt le a Vigadó nagyter­mében. A földszinti díszpáholy­ban foglalt helyet a püspöki kar. A főpapok között a kaího- likus egyháznak több kimagasló világi reprezentánsa foglalt he­lyet, élőn gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszterrel. A magyar Himnusz eléneklése után, mélységes ün­nepi csend támadt a fényes te­remben, amelyet a katholikus magyarság színe-java töltött meg zsúfolásig ez alkalomból. Gróf Zichy János, az Orszá­gos Katholikus Szövetség el­nöke nyitottameg a nagygyűlést. — Itt állunk, töretlenek, egy­ségesek, erőiek vagyunk, élni és jogainkat érvényesíteni akarjuk. Meg kell itt mondanunk nyíl­tan : dacára az uralkodó ke­resztény irányzatnak, a magyar- országi katholicizmus sem ki­felé, sem befelé nem rendelke­zik azokkal a jogokkal, ame­lyek tekintélyének, számarányá­nak és történelmi hivatottságá- nak megfelelnének. Fájőan kell megállapítanunk, hogy nem le­het köztünk apostoli királyunk is, csak azt szeretné tudni,hogy mit várhat akármilyen végső eredményben is? Van-e kilátás arra és mikor, meg hogyan, hogy a megváltást elszenvedet­tek pénzükhöz jussanak? Van-e kilátás arra, vájjon előbb vagy utóbb boldogok lehetnek-e fele- másjogu földjükön az uj, de nagyrészt még csak névleges kisbirtokosok? Van-e kilátás és mikorára, hogy a rendszeres termeléstől immár öt esztendeje elvont közel egymillió hold föld újból termővé tétessék? Végül: van-e kilátás arra, hogy a föld­reform valóban a föld reformja legyen ? éa nem lehet oly bensőséges a viszony köztünk ős az állam kö­zött, mint ahogy szeretnénk. Számarányunk szerint nem ér­vényesülhetünk úgy, ahogy a keresztény irányzat alatt kellene érvényesülnünk. Ez pedig a ma­gyar állam szempontjából élet­kérdés, mert tudnia kell minden­kinek, hogy ezt az országot Szent István alapozta meg és a szent koronát a pápa ajándé­kozta az országnak. Tudnunk kell, hogy király­ságban élünk és hogy apos­toli királyunk van. (Hosz- szantartó éljenzés.) Az államunk vallása mindig a katholikus volt. Tudnia kell min­denkinek, hogy az állam szem­pontjából a katolicizmus a leg- I értékesebb hitfelekezet, mert leg- : több konzervatív erőt tartalmaz. Bármilyen irányzatú kormány­zatnak elsősorban velünk, kato­likusokkal kell számolnia. Ezért kötelességünk, hogy szükség esetén előtérbe tolakodjunk. Nincs a világon intézmény, amely alkalmasabb volna az állam fun­damentumául, mint a katholikus egyház. A szabad kutatás ki­zárásával a legnagyobb tekin­télyt és fegyelmet a mi vallá­sunk reprezentálja. Minden más állami szervezet, lehet liberális, mm. Az országos katholikus nagygyűlés. Zichy János gróf megnyitó beszédében a katholikusságnak követeli Magyarországon az irányitó szerepet. — Cesare Orsenigo pápai nuncius magyar nyelven mondott beszédet a nagygyűlésen. de meginog és összedől, mert nem tartalmazza azokat az erő­ket, amelyek a konzervativiz­musbői fakadnak. Joggal köve­telhetjük tehát az államtól ér­vényesülésünket. Nem elégehe­tünk meg egyházunk formai ér­vényesülésével. Az összes katho- likusség részére követetelnünk kell az érvényesülést az egész vonalon. A keresztény irányzat nem válhat lepellé, amely alatt megszűnik a katholicizmus államalkotó élete. A destrukció elleni harcban együtt kell haladnunk az egyéb felekezetekkel, az irányitó szerepet azonban magunknak követeljük. Gyáva az, aki ereje és törté- . nelmi elhivatottsága tudatában * nem lép a porondra. Legyünk j szabadelvűek a közös megértés í gondolatában, de a szupremácia kérdésében legyünk intrazi- gensek. Ezután Cesare Orsenigo pá- i pai nuncius állt föl szólásra. : Tombold lelkesedést keltett a j haligatóságban, amikor a nuncius magysr nyelven szólalt meg: Mélyen tisztelt közgyűlés! Ezután pápa őszentsége üd­vözletét tolmácsolta hosszabb magyar nyelvű beszédben, ame­lyet papirosról olvasott föl. * Az elnök indítványára ezután üdvözlő sürgönyt küldött a nagy­gyűlés Rómába, Lequeitióba, a mexikói katolikusoknak és Horthy kormányzónak. Gerevich Tibor és Túri Béla Assisi Szent Ferencről tartottak beszédeket. Prohászka Ottokár székesfe­hérvári püspök arról beszélt, hogy az ország talpraállítása után vissza keli állítani a szel­lemi harmóniát is. A szociálde­mokraták által vezetett aposztá- ziával szemben már nem oly súlyos a veszedelem. A hitetlen­ség kilőtte már minden puska­porát. Fölborultak a marxisták, végére jár az uralmuk, nem látom, hogy | a kereszténység ellen uj vesze- | delmet támaszthatnának. Ezt a ' tudatot kell győzelmesen körfii- ! hordoznunk a világban. Ennél I nagyobb veszedelmek: az indi- j ferentizmus, a közömbösség és

Next

/
Oldalképek
Tartalom