Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-09-30 / 221. szám

2 EGRI NEFUJÖAG Tűnjön el a „Cognac“ felírás! Köztudomású, — ha ugyan mindenki tudná, — hogy a bor­nak lepárlásával s némi Ízesítő anyag hozzáadása és bizonyos ideig hordóban való ászkolásá- val nyert szeszes italt nevezzük «Cognac»-nak. Egyébként pedig Cognac egy franciaországi város, ahol a bort már évszázadon át a többek közt le is párolják s ma már e világhírre szert tett szeszesital a készítő hely után, borpárlat felírás helyett egyszerűen csak «Cognac» néven ismert. Nekünk ia van egy italunk a világhírű »Tokaji«, fellelhető mindenütt. Nem is terem annyi, amennyi forgalomban van. S azt mondhatnánk, kérdezhet­nénk, hogy vájjon a Cognac-nak nevezett »valami« is mind Cog- nac-e ? S éppen ezért, ha akár Fran­ciaország, akár pedig Magyar- ország védelmére kelt az ő vi­lágmárkájának, nincs miért rajta megütközni. Nincs pedig annál is inkább, mert a Cognac-nak nevezett szeszes ital eredete legtöbb esetben távol áll a bortól. A Cogaac becsületes magyar neve borpárlat, tessék azt ek­ként megnevezni, de ekkor el is várható, hogy az tényleg borból párolt legyen. Október l.-étől férfiasán szint kell vallani, volt háromhónapi átmeneti idő en­gedve a címkék átírására avagy uj vignetták készíttetésére, Akik nem vették, avagy semmibe vonni vélik a miniszteri rendel­kezést s még ezek után is vecil- lálnak, meggyűlhet a bajok a királyi borászati kerületi felügye­lőségekkel b majdan a bírságo­lások, tnég pedig eléggé súlyos bírságolásokkal úgyis kénysze­rítik őket az egyenes útra. A bortermelő birtokosság csak örülhet a dolgok ekkénti rende­zésének, mert legyenek a fran­ciák csak büszkék az ő Cognac- jukra. Konyakot tudunk ini is előállítani esetleg talán külön­bet és jobbat is, de tokajit nem terem a föld sehol máshol. Es sajna, ha szomorú időben köz­löm is ezeket a szőlőtermelő gaz­datársakkal, de ne feledjék, hogy e rendelet betartásával a bor egyik melléktermőkének védel­mét segítjük elp s végeredmény­ben ennek kihatása van a bor értékesítésére is. Október l.-étől továbbra is szabad Cognac-ot árulni, de bi­zonyítani kell annak franciaor* Bzági származottságát akár úgy, hogy a vámszalaggal, «bande- rolla!» kell leragasztani, vagy akként, hogy szembetűnően a »Magyarországon töltetett pa­lackba« felírással kell ellátni. E zárójegyet készfizetés mel­lett a vámhivatalnál kell be­szerezni b a pénzügyi közeg felügyelete alatt felragasztani. Az eredeti származást igazol­ható iratokat természetesen gon­dosan meg kell őrizni, mert könnyen szomorú következmé­nyekkel járhat. A Cognao elnevezésű magyar- országi szeszeaital címkéjére pe­dig nevén nevezve a gyereket, Írjuk oda, hogy «Borpárlat«. Ha pedig szerelmesek vagyunk a régi névbe, akkor magyarosan írjuk azt ekként: »Konyak*. A törvény ezt rendeli. Hogy e figyelmeztetővel unal­más és hosszadalmas ne legysk az érdekelteknek figyelmébe a- jánlom az 1926. évi juniua 17.-i 32244/1926. F.M. számú rendele­tet, mit ha nem tennének s a mulasztásuk miatt a hatóságok- gal gyűlne meg a bajuk, magu­kat vádolják. A pénzt olvasottan fillérhiány­mentesen veszik el tőlünk, tehát méltán elvárhatjuk, hogy azt kapjunk érte, amit venni kény­szerültünk. Mert néhanapján or­vosi rendeletre vásároljuk e nem épen olcsó szeszes italt. iablonszky György Ä debreceni m. k. szőlészeti és borászati kerület vezetője. Kibékültek a különös egri házasság szereplői. Az elmúlt héten, mint jelen­tettük, különös házasságkötés­nek színhelye- volt Eger városa. B. I. hevesi földbirtokos leány ugyanis váratlanűl visszaküldte jegy-gyűrűjét vőlegényének, U. Gy. huszárkapitánynak és más­nap már meg is esküdött Eger­ben dr. H. F. zalamegyei föld­birtokossal. A csalódott első vőlegény az esküvő napján lelövéssel fenye­gette az új vőlegényt. Az izgal­mas esküvő, mely alkalommal a ferencesek templomában hangos botrányt is okozott felindulásá­ban a huszártiszt, sokáig szó­beszéd tárgya volt Egerben. Mint újabban értesülünk, sem­miféle dráasai fordulat nem vár­ható tovább a különös házasság ügyében. Menyasszony, volt vő­legény ős uj vőlegény ugyanis kölcsönösen kibékültek egymás­sal Budapesten. Hisz elvégre mindhárman unokatestvérek vol­tak. Ismét mozgolódnak Egerben a nemzetközi szocialisták. Tisztujfíás a Gyenes-féle vendéglőben. Három téli tanfolyamon akarják «továbbképezni» az egri munkásokat Amikor a világ minden táján leleplezik a szociáldemokráciát és amikor a magyar munkás tömegek ia egymásután ábrán- dulnak ki a »világmegváltó« vö­rös tanokból és a magyarorszá­gi szociáldemokrata tábor egyik legnagyobb erőssége, a salgó­tarjáni bányászok is kitépték magukat a vörös szakszervezet ölelö karjaiból, Egerben, csodák csodájára, ezervezkedni, moz­golódni kezdenek az »elvtársak«. Mintha bizony a mi tisztes vá­rosunkban visszafelé döcögne az idő szekere. A vörös lobo- gőeok egri egyesülete, mintha csak itt az 1918 éa 1919-en évek minden gyalázata és minden vé­res emléke feledésbe merült volna már, gyűléseket tartanak, téli továbbképző tanfolyamokat terveznek a magyar munkások számára. Meglepődve értesülünk, róla, hogy ugyanakkor, mikor világgá kürtölik a szociáldemokraták, hogy ők el vannak nyomva, hogy itt nincs közszabadság, hogy fehér terror van, itt vígan gyű- léseznek az »elvtársak«; sőt egye­sületük vasárnap a Gyenes-féle vendéglőben tisztújító közgyű­lést tartott, Siller Jáno* kőmű­ves elnöklete alatt. Természetesen a régi kipróbált vezetőséget újból megválasztot­ták. Siller «elnök-olvtárs» az egri munkásság gazdasági helyzeté­ről beszólt, a budapesti központ kiküldöttje, Krausz Mór, pedig a nemzetközi szolidaritás erősí- i tésáre a munkásság világhely- ! zetéi próbálta iimertetni. Ezután felvetették az eszmét, hogy a télen három tanfolyamot állíta­nak fel a munkásság tovább képzésére. Nem tudjuk egyelőre, hogy milyen tanfolyamokat terveznek az elvtársak, da sejtjük. Ószin­tén sajnáljuk azonban azouat a derék magyar munkástestvé­reinket, akik elfelejtve a közel­múlt borzalmait, ismét a vörös táborhoz csatlakoznak és ezáltal elvesznek a hazára nézve, vi­szont mégsem nyernek semmit, csak a szakszervezetek főúri fényűzésben élő vezetői nyernek velük. Fájó csodálkozással kell látnunk, hogy mikor mindenütt bomlik a vörös front, Egeiben 81 ember akadt, köztük vagy 16 valóságos, csizmás, földmívelő magyar ember is, aki résztvett ezen a gyűlésen, amelyről a ta­pasztaltak és felejteni nem tudók tudják, hogy ez a csendes kezdet hová akar vezetni. Mi újság? — Bácsbe szökött Fényes László sűrűn folytat tárgyalá­sokat Garbai Sándorral és a halálra ítélt, de a szovjet által kicserélt Kéri Pállal. — Párisból jelentik: Chartreas mellett egy katonai repülőgép a levegőben kigyulladt ős lezu­hant. Egy tiszt, egy altiszt ée egy utas a lángokba veszett. — Triesztben katasztrőfális felhőszakadás volt. Egy méter magas víz borította el a vasúti töltéseket. Tegnap a vonatok nem is indulhattak a trieszti állomásról. Brindisiben ugyan­csak nagy őgiháborű volt és a várost kétméter magas árvíz öntötte el. — A Chicagói Tribuna jelen­tése szerint a walesi herceg a spanyol királyi pár leányát szán­dékozik feleségűi venni. — Parisból jelentik: Dionban 14 nappal ezelőit hamis 500 iírás, tegnap pedig hamis 100 lírás bankjegyeket fedeztek fel. — A pénzhamisító banda, mely kőt négerből ős egy olaszból áll, elmenekült. 1926. szeptember 30 — Athénből jelentik: Kondilisz görög miniszterelnök lemondott. Elpusztította az orkán Yeracruzt is. Veracruz, szeptember 29. A városon ma orkáu söpört végig. Kicsavarta a fákat és el- sülyesztette a kikötőben lévő hajókat. A kér és az áldozatok számát még nem lehetett meg­állapítani. Gyenge szűr etjük volt a németeknek is. A »ReichspouU jelentése sze­rint az időjárás mostohasága miatt a német bortermelőknek is rossz esztendejük volt. A szü­reteiéire került kevés mennyiség minőségileg sem vetekszik az előző évek termésével. Pfalzban a korai fajták szüretje már meg­volt. Itt logelteuként (40 liter) 340—390 ezer korona a must ára. Tehát ez literenkőt 8500— 9500 koronás ár, amit csak vi­lágmárkákra lehet érteni. Na­gyobb forgalom csak az 924-es és 925-ös évfolyamú borokban van. Ezeknek az ára minőség ős termelőhely szerint 1.020 ezer 2.550 ezer korona között mozog. A nehéz rajnai borok ára 160 ezer koronán kezdődik. Ez a fonti mustárak alig kétszerese, de még igy is sokkal kedvezőbb helyzetet mutat a magyar bor­piac helyzeténél. És a németek azért mégis gyenge évről pa­naszkodnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom