Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-09-24 / 216. szám
Ára 2000. vasárnap 3000 koron». Eger, 1926. szeptember 24 póntek XLXÍí évf 216 sz t némbmi Előfizetési di) postai szállítással > egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI MÄPILÄP, Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. I Ismeretlen szomszédság. Vájjon hány egri járt már Noszvaj környőkőn, mert hallót- tam már olyan egri polgárokról, akik ugyan 24 év óta laknak a városban, de azért még egyszer sem voltak a várban sem. Hány egri ismeri a Noszvaj környéki erdők gazdag flóráját? A vidék természeti szépségét éa kincseit? Hányán ismerik az ottani népet, amely megtartotta évszázados érintetlenségét? Ki ismeri jó néhány száz éves kis templomát, amelynek stílusa és formái az Árpádok idejébe látszanak visszanyúlni? Ha átfeapaszko- dunk három párhuzamos domb- soron, hirtelen magunk alatt látjuk egy virágos völgyben a községet s amikor nézegetjük azokat a köveket, amelyekből az ottani házak épültek, hirtelen az az érzésűnk tárnád, hogy nem az Eged körül kell keresni a vulkánt, amelynek hamujából az Eger környéki tufadombok összeállónak, hanem a noezvaji dombok körül. A dombok alakjai ugyan már ugyan nem emlékeztetnek vulkánra, de a feltalálható tufa kőzetek mindig keményebb fajtájuak, amíg egészen üvegsalak szerkezetű és kinézésű h már lávának minősíthető kőzetekre nem akadunk, mint a tokaji kopaszhegy környékén. A legkitűnőbb homok és fenyőkövebet találjuk ezen a vidéken, innen kerülhettek ki azok a vörös homokkövek, amelyekből az egri szt. János székesegyház épült. A kölni és a reinm székesegyházakkal nagyságban vetekedő, ezt. Jánosról elnevezett székesegyház eltűnt ugyan a föld színéről, de a vár falában megmaradt nehány idomköve, ■ ezeket nem fogja sem a szél, sem a fagy, sem a napsugár. A Magyarországon oly ritka, kitűnő, időt álló épitő-kö- vak mindenféle fajtái hevernek szinte kiaknázatlanul a uoszvaji dombokban. Mintha mérhetetlen távolban volna tőlünk oly keveset tudunk erről a vidékről. Néhai Gallassy István fenyőligete a Szárazvölgy- ben, 1300 h. erdeje a Cserestetőn, palabányatetőn, Nagyverő- köoldalon, az Avastetőn és a Szedreslápán egyike a legjobb karban tartott és a legszebb é* a legváltozatosabb fa-félékkel diszelkedő erdőknek. Gallassy László István árváinak gyámja és Magaaházy János fővadász több turista utat épített az erdőn keresztül, körülbelül 6 km. hosszúságban az utak mentén található forrásokat kikövezték és butákká képezték ki, a legrégibb a Bükkaljai kút. Utána épültek a Bükkoldalkut, a Szarvaikul, a Sikut, amely fölött egy hatalmas 250 éves tölgy terpeszkedik. Az Ágoston-kut 1891 - ben épült, az Ietvánkut 1901-ben, a Lászlókul 1902-ben, a vadászházhoz a palabányatetőn 1 km. hosszú jő cserkészül visz föl, a vízlevezetősre és az utak járhatóvá tételére 3 fcocsihíd épült sz erdőben, melynek buja tenyészete szinte elkápráztatja a koLillafüred szeptember 22. Az az eszme, amelyet Siposs Géza gyáros, az Északmagysr- országi Automobil Club igazgatója lapunk hasábjain elsőként felvetett, rövid pár hónap alatt már testet is ölt. Az óriási jelentőségű útvonal, amely a nagy arányokban fejlődő automobilizmus méltánylásaképen már a jövő évben elkészül, az illetékes fórumok előtt olyan nagy fontosságúnak tűnt fel, bogy nem késlekedtek s a terv maholnap megvalósul. Pfeiffer Gyula, miniszteri tanácsos, Osterlamm Ernő, erdő- igazgatő, és Malmos Andor műszaki főtanácsos annakidején azonnal beható tanulmány tárgyává tették az ideát, melynek Miskolc részéről egyik leglelkesebb támogatója Hodobay dr. polgármester lett s amelyről a fővárosi lapok is írtak. Siposs Gézának lapunkban megjelent cikke után az egriek részéről Okoliesányi Imre aliipán, Trak pár és vízíelen magyar erdőkhöz szokott szemet. Gallassy László nem vont szöges drótkerítést erdeje közé, hanem szívesen lát minden igaz, fát és állatot kímélő természetbarátot. Nem messze észak-keletre látszik a vadregőnyes Hoor-völgy bejárata, amelynek meredek lejtőin a barlangokban az ősember egész telepekben tanyászott. Minden zug a természet egy-egy gyöngye, minden rög alól ősi kultúrák emlékeit áshatjuk ki, minden hegy kincseket rejteget és mégis ismeretlenebb előttünk, mint Kalifornia aranybányái vagy Délafrika gyémántmezői. Hol vagy Bükk- és Mátra-ka- lauz, amely föltárná, mindazt a mi a miénk és mégis olyan mintha máris a cseheké volna. Dr. Pálosi Ervin. Gáza polgármester és Tóbiás József műszaki főtanácsos, a Hevesm*gyei Államőpitészeti Hivatal vezetője voltak azok, akik a leggyorsabban fogták fel ennek az útnak Egerre vonatkoztatható nagy jelentőségét e az »Egri Népújság« szerkesztőségének állandó ezirányú publicisztikai tevékenységével egyidejűleg úgy a városi, mint a megyei gyűléseken rámutattak arra, hogy ez az az alkalom, amikor Eger ismét bekerülhet a mind élénkebb nemzetközi útvonalba s elfoglalhatja régi tekintélyes helyét. Az intenzív munka eredmé- nyeképen Sámy miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztérium útügyi osztályának vezetője ma értekezletre és előzetes bejárásra hívta össze az erdőkincstár vezetőit, a földművelésügyi minisztériumot, Borsod és Heves vármegyéket, Eger és Miskolc városát és az Északma- gyarorszégi Automobil Club képviselőit. Reggel 9 órakor kezdődött a megbeszélés, amelyen a fent felsoroltakon kívül megje- lentek&Hcs Sándor, műszaki főtanácsos, Miskolc, Ringelhann Béla, dr. Lukács Gyula, Il-od főjegyző, Éger, és az Északmagyarországi Automobil Club részéről dr. Buc- halla Sándor, rendőrkapitány és Siposs Géza igazgató. Az út nagy jelentőségét dokumentálva eljött az értekezletre a minden szépért és modernért lelkesedő s nagy szociális érzékkel birő Mikszáth Kálmán dr. miskolci főispán is. Az út terveinek bemutatása és afeletti tanácskozás után a 20 tagból állő bizottság gyalog ment fel a 8 kilométernyire fekvő Répáshutára. Megállapították, hogy az útvonal létesíthető, arra j úgy a közlekedés megkönnyítése, mint fakitermelés szempontjából szükség van 8 hogy azt Répáshután keresztül a legrövidebben Felsötárkányon át vezetik Egerbe. A második út- vonal a Hámori tótól kiindulva a Jávorkúton és Szentiéleken át ereszkedik le Dédes felé és kapcsolódik bele az Eger— gömöri vonalba. Az új utak felhasználásával egy majdnem 70 kilométer hosszú körpálya is létesül, amely versenyzésre any- nyira alkalmas lesz, hegy ilyen ideális és változatos hegyi ver- senyvon&l párját fogja ritkítani Európában. A bizottság ezután visszatért Lillafüredre n jegyzőkönyvbe foglalta a megszemlélés eredményeit. Leszögezte azt a nagyon örvendetes tényt, hogy a különböző minisztériumok, az erdőkincstár és a jtörvényhatőságok, amelyek között Miskolc mutatta a legkövetendöbb példát, mintegy 15 milliárd koronát kon- templálnak erre a célra egyesíteni. Kifejezték abbeli reményüket, hogy Hevesvármegye és különösen Eger városa, saját jól felfogott érdekében most végre megtudja győzni a közönségét arról, hogy mennél nagyobb áldozatot hoz ezúttal, annál jobb lesz a jövőben a befektetés eredménye. Jőlesett látni azt a lelkes han- dulatot, amely az egész bizottságot a közért való fáradozása közben áthatotta, s különösen jólesett látni azt, mennyire mo-4 '<MWW sMM•»Oe»««*»»». 4MMM» 9» Meglesz az Eger—Miskolc közötti közvetlen út a Bakkön át. — Az egri Népújság cikksorozatának sikere. — Miskolc- Budapest között 50 kilométerrel rövidül meg az út. — Gyönyörű hegyipálya a rengetegen keresztül. — Óriási idegenforgalom várható.
