Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-09-16 / 209. szám

SGBJ NBPDJHAG 1926. szeptember 16 Menetrendi változások szeptember 16.-től a Hevesmegyét érdeklő vasutakon. delkezik, oldalán van a jog és az igazság, vagyis azok az erők, amelyeket ideig-őráig meg lehet talán bénítani, de amelyek érvé­nyesülését megakadályozni nem lehetséges. A magyarságnak az a feladata a cseh köztársaságon belül min­denekelőtt, hogy ezt az országot, amely egy uj Ausztria annak minden bűnével, de erényei nél­kül, a nemzeti állam mai for- májából igyekezzék átalakitani. A magyarság célja a valőságnak: a nemzetiségi államnak megva­lósítása, tehát az, hogy a tőtok és ruthének lakta terület terü­leti autonómiát nyeljen és ezen belül nyerjen kulturális nemzeti autonómiát a magyarság. Mindez igen szép dolog, de mig a cseh kormány gyeplőjét Benesék tartják, sajnos csak az álmok világába tartozik. Dehát néha az álmok is beteljesednek és élő valósággá válnak ! ügy legyen! Egynegyed évezreden át az egész világot elláthatná Magyarország aluminiumérccel. A háború előtt Franciaország bauxit bányái elégítették ki a világ aluminium ^szükségletét. Háború után aztán nagy kutató munka indult meg minden ál­lamban újabb aluminium telepek föltárására. A magyar kormány is kutattatott és kiderült, hogy Oionkamsgyarországou van a világ leggazdagabb bauxit te­lepe. Azóta a kitermelés is meg­indult. Azonban aluminium fel­dolgozó ipartelepek nélkül ma is csak nyersanyag exportra szorítkozunk. A dunántúli bauxit telepek körülbelül 250 .millió tonna alu­minium ércet tartalmaznak. A világ aluminium szükséglete évi 1 millió tonna. A magyar bauxit telepek tehát negyedévezreden át fedeznék az egész világ alu­minium szükségletét. A mai ter­melési üzem azonban csak évi 350,000 tonna kapacitással bir. Nemzetgazdasági szempontból addig, mig aluminium készáru­gyártelepeink nem lesznek, nem indokolt a termelés fokozása. Egyik nagy szénbánya válla­latunk a Bauxit R. t.-gal épen most tervezi egy aluminium- gyár felállítását, Addig továbbra is a külföldi, főleg a németor­szági gyárak veszik fel az ol­csó magyar nyersanyagot és a készárut aztán drága pénzen importálják. A magyarországi aluminium fogyasztás egyéb­ként még meglehetősen kevés, mindössze évi 100 tonna. Az egri gyógyszertárak közül ezen a héten Preszler Ármin (Széchenyi- utcai) és dr. Hibay György (Piac­téri) üzlete tart éjszakai szolgálatot. Eger, szeptember 15. A M.Á.V. egri állomásfőnöké­től nyert értesülésünk alapján a közönség tájékoztatása céljá­ból közöljük a környékező vonalakon beálló menetrendi módosításokat: Folyó hő 16.-től a Füzesabony —Egri vonalon eddig 13 óra 30 perckor induló 9125 sz. vo­nat megszűnik és helyette a 9123 sz. vonat közlekedik, mely Egerből 14 óra 30 perckor in­Prágai távirat szerint a »Ruda Pravo* jelenti, hogg Gajda nyugalmazott tábornokot, a volt cseh vezérkari főnököt még ezen a héten lefokozzák. Gajdát azért fogják ezzel a büntetéssel sújtani, mert va­lótlan személyi adatokat jegy­zett be minősítési táblázatába és a kettős házasság bűntettét követte el. Csúnyább, piszkosabb és meg­döbbentőbb botránya még alig volt a világtörténelemnek mint a Csehországban most kipattant Gajda-botrány. Egy nemzetközi kalandor, aki valamikor tán káp lár volt az osztrák ármádiában, s kalandos vére Albániába, Mon­tenegróba. Szerbiába kergette, itt érte valahol a világháború, Románián keresztül Oroszor­szágba kerül és az eredeti ne­vén Rudolf Heidl gyorsan át- vedlik Radula Gajdává ás fel csap cseh patriótának, akit szí­vesen látnak szegény muszkák, mert az osztrák-magyar rabszol­gaság alól fel akarván szabadí­tani «cseh testvéreit*, légióba gyűjti, toborozza a ház a áruló és esküszegő hadifoglyokat, a cseheket, akik az osztrák-magyar- német front lövészárkaiből nem egyszer teljes zenekarokkal és az azóta világszerte ismert cseh üdvözlési móddal, magasra fel­emelt karokkal, masíroztak át az oroszokhoz. Heidl Rudolf alias Radula Gajda a káplári két csillagot egy kis hazugság­gal megaranyozva &zt mondja az oroszoknak, hogy főhadnagy volt az osztrák-magyar hadse­regben. Máikor pedig orvosnak is kiadta magát. így történt, hogy az oroszországi cseh légió 2. számú ezredének tisztjei 1917- ben panaszt emeltek egy tiszt ellen, akit sorozatos csalással vádoltak és pedig azzal, hogy hamis nevet visel, hamisan ál Htja, hogy magasabb művelt­sége van és hol tisztnek, hol orvosnak adja ki magát. dúl ős Füzesabonyba 15 óra 12 perckor érkezik. Az Eger—putnoki vonalon az Egerből hajnalban 2 órakor in­duló 9230- és az Egerbe 16 óra 60 peckor érkező 9225 sz. vonat közlekedése október 31.-ével nem szűnik meg, hanem az továbbra is közlekedni fog, Kister enye—Kisújszállás kö­zött a 8922. ős 8931 sz. vegyes vonatok szeptember hő 15.-ike után is folytatólag közlekednek. Ezzel az üggyel foglalkoznia kellett volna az ezredbiróságnak. Az illető tiszt azonban kibújt az alól. És itt kezdődik Heidl Rudolf karrierje. Az események kedveznek neki. Az 1917-ben kitört Kerenszky forradalom za­varait rendkívül ügyesen hasz­nálja ki saját előnyeire, Az egész cseh légió egyszerre azon veszi észre magát, hogy Radula Gajda lett a parancsnoka és a Kerenszky-halál-légiőnak az ol­dalán az ekkor már talán őr­nagyi sarzsit viselő cseh káplár hősi elszántsággal, kegyetlen szigorral űzi rohamra a hadi- fogolytáborokból rekruiálódott cseh légiókat a magyar, osztrák és német gépfegyverek gyilkos tüze ellen. Szegény csehek, áldhatták sorsukat: hiába sétáltak át fel­emelt kezekkel annak idején az oroszokhoz, hiába hitték, hogy épen, egészségben megúszták a világháborút, Íme a végén az osztrák és magyar katonák go­lyói oltották ki féltett életüket csak azért, hogy az ö vérük árán Gajda neve mint «hős és rettenthetetlen« fővezéré kerül­jön bele a saeghamisíiott világ­történelembe. Mert Gajda vagy Heidl meghamisította a világ- történelmet és ennek a iörténe- lemhamisításnak köszönheti lé­tét a mai Cseh Szlovákia. A legsötétebb orosz forrada­lom, a kommunizmus, már ez­redesi rengban találja a kalan­dor káplárt. Ki nevezte ki ? Senki sem tudja. Bizonyára az a szűkebb fegyveres társaság, mely az oroszországi' cseh ár­mádia néven Penzától egészen a Sárga tengerig végigrabolta annak az orosz nemzetnek földjét, mely e gyü- levész népségnek menedéket nyújtott és fegyvert adott a kezébe. A nyugatról kelet felé vonuló cseh csapatok a kommunisták üldözése címén minden aranyat, minden cukrot, élelmiszert és egyéb értéket magukkal vittek. Máig is átkozza őket az orosz lakosság. Közben azt hiresztel- tők a nyugati államokban vi­lággá a ravasz Gajdáék, hogy a Távolkeleten felfegyverzett német és magyar seregekre buk­kantak, amelyek haza akartak vonulni a szövetséges franciák, olaszok, angolok ellen, de a vi­téz c*eh légió diadalmas ütkö­zetekben leverte és lefegyve­rezte őket. Az igazság ugyan csak annyi volt, hogy néhány száz fegyvertelen vörösgárdista magyar és osztrák hadifogoly garázdálkodott ezen a vidéken, akik puskalövés nélkül futottak a csehek éktelen lövöldözése elől. Ez azonban elég volt arra, hogy francia, angol, olasz, sőt ameri­kai pénzt zsarolhassanak ki nyu­gatról Gajdáék. A kapott és lo­pott pénzen, felszerelésen azután nagyszerűen megosztoztak a szi­bériai csehek. Bővében minden anyagiaknak lakomát lakoma után, orgiát orgia után rendez­tek az éhező orosz nép szeme- láttára. Egész vonatokat töltőt tek meg a szerencsétlen orosz leányok, akiket a cseh katonák házasság Ígéretével magukhoz csábítottak. Némelyik csehnek egész háreme volt. Az anyagi jálésben és erkölcsi romlottság­ban élő csehek az ártatlan ma­gyar hadifoglyokon követtek el gyalázatos vérengzéseket. Jaj volt annak, aki előttük magyar­nak mondotta magát. Kolcsak admirális, a katonai erényekkel és a lángoló haza­szeretettel telített lelkű orosz hadvezér Szibériából kiinduló csapataival egészen más ered­ményeket, biztos nagy győzelmet őrt volna el a vörösök fölött, ha nem lett volna cseh segítsége, mely a legválságoaabb pillanat­ban kiürítette a frontot, Kolcsak hátába engedve a kommunista sereget, amelynek később Irkuckban pénzért és az elra­bolt értékek elszállításának biz­tosítása fejében eladták az ad­mirálist és egész kormányát. Vladivosz tokban csak egy cél lebegett Gajda és a legionisták előtt : Hajóra ülni és eltűnni mielőbb az Oroszország belsejéből hozott javakkal. Annyi ideje azonban mégíe volt még Gajdénak, hogy teljes tábornoki díszben, fehér lovon, napóleoni pózban lefestette ma­gát egy hadifogoly magyar fes­tőművésszel, aki bizonyára un­dorral vette kezébe az ecsetet egy kalandor hiúságának kielé­gítésére. A világháború, legnagyobb szélhámosa. A volt cseh generalisszimuszt leleplezték. — Gajda tábornok, a szibériai fővezér, a prágai vezérkari főnök, ez a volt droguista segéd, csalással, hazugsággal és szélhámoskodások sorozatával nyerte el a cseh marsallbotot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom