Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-08-27 / 193. szám
EGRI NÉPÚJSÁG Nők is beiratkozhatnak a budapesti Tudományegyetem orvoskarára. Budapest, augusztus 26. Egy kultuszminisztert rendelet szerint nők is beiratkozhatnak a budapesti Tudományegyetem orvoskarára. Az erre vonatkozó kérvények augusztus 31-ig adhatók be. A Dunába szaladt egy belügyminiszteri osztálytanácsos leánya, mert szülei nem engedték ahhoz feleségül, akit szeret. Budapestről jelenti tudósítónk: Ma délelőtt Bartha László egy barátjával caolnakon jött Újpestről Pestre. A pesti partnál észrevették, hogy egy elegánsan öltözött leány ruhástői ment a Dunába. Már csak a feje látszott ki a vízből, amikor a leány kiáltozni kezdett: »Segítség ! Megfulladok /« Bartha László és társa kimentették a fuldoklót, aki elmondotta, hogy egy belügyminiszteri osztálytanácsosnak a leánya és azért akart öngyilkos lenni, mert szülei nem akarják ahhoz engedni feleségül, akit szeret. HBBBseacs A megszállott Bácskában 1500 házat döntött romba az árvíz. Szabadkáról jelentik: A megszállott Bácska területén másfélezer házat döntött romba az árvíz. Hivatalos becslés szerint 43 millió dinárba kerül az árvízkárok helyreállítása. aMesBBa8H«aas3HM#(S®saís»8isaB Az orosz emigrációnak eldorádója lett Szerbia. Mig Szerbiában szakadatlanul dúlnak a pártharcok és a nemzeti kisebbségek riadtan megné- mulva már jóformán életjelt sem mernek adni magukról, az orosz emigráció valósággal ^diadalt ül a szerbeknél. Az emigráció még hivatalos bevallása szerint is 80 millió dinárjába kerül az országnak és valósággal állam az államban. Orosz munkanélkülit keresve sem lehet találni Szerbiában, az emigráltak egytől- egyig elhelyezkedtek jól a szerb állami hivatalokban. Mig Szerbiában mindössze 3 magyar és 2 német gimnázium teng-leng valahogyan, addig a szerb állam 12 orosz középiskolát tart fenn. Radicsők igen hatásosan használják fal a szerb kormány ellen azt a tényt, hogy a szegény nyomorult árvízkárosultaknak felsegélyezésére pénzt nem juttattak, mert nem volt már miből, amikor mindent az oroszokba tömtek. Hát hiába, Szerbia még mindig hálás az Atyuskának, ha mindjárt azt saját népe a leghitványabb módon agyon is verte! A képviselőtestület elé, azután pedig a vármegye közgyűlése elé kell terjeszteni jóváhagyás végett Eger város vízvezetéki tervezetét Eger, augusztus 26. Mint ismeretes, Eger város jóváhagyás végett a minisztériumhoz terjesztette fel a vízvezetéki bizottság által elfogadott vízvezetéki tervet. Most a városhoz leirat érkezett azzal az utasítással, hogy a vízvezeték tervezetét előbb a képviselőtestület elé, ennek elfogadása után pedig Hevasvármegye törvényhatósági bizottsága elé terjessze jóváhagyás végett. így tehát a vízvezeték munkálatai ismét késedelmet szenvednek. Késedelmet szenvednek pedig olyan időben, amikor már a legsürgősebb volna e munkálatok megkezdése, hogy a munka nélkül álló egri népnek valami foglalkozást nyújtsunk. Ha már az állami munkálatok, építkezések, nem igen indulnak meg az őszön, legalább a vízvezetéki munka kezdődjön meg, hogy ne álljon tétlenül, ne maradjon kenyér nélkül Eger város lakosságának egy tekintélyes része. Mindent kövessen el a város, hogy a hátralévő formalitásoknak eleget téve, a legrövidebb időn belül megkezdődjön a munka, .«estfwf.- .--m+ Fényes délben megszurkálták a rendőrt az egri állomáson a verekedő legények. A summások búzájának kiosztása közben támadt a verekedés. — Csak a kerékpáron kivonult nagyobb számú rendőrcsapat tudta megfékezni a húsz garázda legényt. Eger, augusztus 26. Tegnap délben érkezett meg az egri állomásra a sutnmás munkások búzája, a nyári munka bére. A kiosztás azonban nem a legsimábban folyt le. Veszekedés támadt, melybe köteles ségéhez híven beleavatkozott az ügyeletes rendőr-Örszem is. Galléron ragadta az összetűzésnek kezdeményezőjét. « vitte a kapitányság felé. A húsz legényből álló csepat erre pillanatok alatt körülfogta a rendőrt és ütlegelni kezdte, ó kardját használta, közben társa érkezett segítségére. A verekedés általánossá lett, a kezekben megvillantak a kések. — Az egyik legény, Bessenyei Ágoston, a rendőr karját késével meg is sebesítötte. Ezalatt telefonon értesítették a kapitányságot is, honnan több rendőr kerékpáron sietett a verekedés megakadályozására. A fenyegető rendórkardok előtt végre megadták magukat a garázda legények, akiket az őrszobára kisértek. A kihallgatások ez ügyben ma egész délelőtt folytak a rendőrségen. A sarló és kalapács gazdasági harca Szovjetoroszországbau. A szovjet a beszervezett ipari munkástömegek kedvéért az iparban foglalkoztatott tömegeket a földmivelő osztállyal szemben nagy előnyökben részesítette. A más termelési ágak rovására injekciókkal tuhtáplált, de ellenértéket az amerikázás miatt nem nyújtó államipar most kezdi megbosszulni magát. A terhet árakban és adókban megint a földművesek nyakába akarják varrni a moszkvai nemzetköziek. A statisztika világos számadatai mindennél jobban elárulják ezt. 1912 b3n 5 5 font ! rozslisztért vehetett a földmű- i velő 1 méter gyapot szövetet, j most ugyanezért 1007 foat rozs árát kell odaadni. A háztartási cikkek árában a múlt és jelen között 27 : 5'2 arányú az eltolódás. A sóért 100 százalékkal több termel- vónyt kell adni, mint 1912-ben. Az adósróf működéséről az adónak az 1923—24. évi 557 millió ciervonecről 1925—26. évi 965 millió cservoriecre emelkedése nyújt képat. Pedig a cservonec. állítólagos értéke ezalatt alig változott. A birtokfelosztás sem elégíti ki az orosz földművelőket. A birtokolok közül 326 százalék ki?-, 499 százalék közép, 17 százalék nagybirtokos. (A földbirtokot mindjárt a kommun elején kénytelen volt a szovjet fölszabadítani a kőzbirtokláe elől, mert a földművelők minden terrorral dacolva, csak saját földjükön voltak hajlandók dolgozni). A 32 százalék kisbirtokos azonban az össztermő földnek csak 117 százalékát, a jószág- állománynak pedig csak 19.1 százalékát birjs. Az ukrajnai parasztok 40 százalékának lova nincs. Az orosz földművelők összeségének 90 százaléka egy vontató állattal, vagy egygyel sem rendelkezik. A háború miatt 6*5 millió deszjatin föld maradt műveletlenül, a szovjetgazdálkodás ezt a számot 2130 millióra emelte. A »Sveaska Dagbladet« tudósítója, akinek a cikkéből a fenti adatokat vettük, azt írja, hogy a munkásosztállyal együtt a földmüvesosztály is maga tehetetlen nyomorban van és mind mélyebbre sülyed. A francia forradalomban a direktórium korszakát lehetne Oroszország mai helyzetéhez hasonlítani. Ez pedig az a pillanat, amikor a nemzet vezetésére hivatott középosztály öntudatra ébred és magához ragadja a hatalmat. Óriási hőség Párisban és Spanyolországban. Paris, augusztus 26. Párisban szerdán óriási hőség uralkodott. Árnyékban is 40 fokot mutatott a hőmérő. Spanyol- országban ugyancsak nagy for- rőság van. Itt 45 Calziua fok a hőmérséklet árnyékban. Párisi jelentések szerint ez a hőhullám egész Európára ki fog terjedni. A Magyar Meteorológiai Intézetben erre vonatkozóan kijelentették, bogy a hírí fenntartással kell fogadni. e»sBB»sasí^a»aaaa»ssss»B»Bí9 A postatarifát is felemelik az oláhok. Bukarestből jelentik: Az oláhok a vasúti tarifával együtt a postai díjszabást is felemelik. Egy közönséges levél portója 4 leu lesz. Háromszázmillió a vizdijhátralék Miskolcon egy fél év alatt. Miskolcról jelentik : A vizmü üzemi bizottságának szerdán délután törtöt! ülésén Pazar litván vizmüigazgatő bemutatta a vizmüigazgaíőeag 1925. évi és 1926. fél évi zárszámadásait amit a bizottság egyhangúlag elfogadott. A zárszámadásokból kitűnik, hogy 1925. végén 377 millió korona, 1926. első felében 354 millió korona volt a vizdij - hátralék. Ugyancsak jelentős összegű hátralék volt a házi csatlakozások építési költségeinek megtérítésénél is. Ebből 1925-ben 426 millió koronával, 2926. első felében 334 millió ko- ronávai voltak hátralékban a háztulajdonosok. A csőhálózat fenntartásának költsége 1925-ben 1.400 milliót, 1926 első felében 531 millió koronát emésztett fel s ezenkívül a főayomócsó műit évi javításainak költsége 680 millió koronát tett ki. A befolyó vizdijakat ebben az esztendőben 1.579 millióra kontempíálják s ebből eddig beruházásokra 407 millió koronát fordítottak. A viz megzavarodása a az ebből következő kevesebb vízfogyasztás az áramszükségletet is csökkentette a igy 214 milliót fizettek áramért. 1926. augusztus 27.
