Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-08-26 / 192. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 koron«. Eger, 1926. augusztus 26 csütörtök XLIIi óvf 192 sz Egri Tlépujjág Előfizetési díj postai szállítással: egy hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NIPILÄP. Főszerkesztőt Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Mezőgazdaságunk pangásának okai. i. Pár esztendő őta a gazdát kővár, zsírtól csepegő, pörge- kalapos, csizmás, magyarsujtásos bácsi reprezentálja. A vicclapok István gazdája hü tükre a vá­rosi társadalom tudatában élő földesnek. Nem is tudja a városi ember, a kereskedő, iparos el­képzelni az őstermelőt másképen, mint aki jólétben él, örömre virrad, nyugszik, álmában is boldogságról álmodik. Igaz ! volt idő a háború idején, amikor a gazda adóssága sze­rencsét jelentett, devalvált ban­kókkal fizethette arany tartozá­sát. Búzáját, állatját, ha részben el is rekvirőlták, mindig maradt valami, amit jól értékesíthetett. Bár nyomasztó volt a véradó, mit a harctnezöjén lerótt, a pénz­beli adót, a terményárak roha­mos emelkedésével a lájbli zseb­ből szórta ki. így formálódott ki a gondolat: a jólét csak a falun van, ott is csak a falusi gazdák portáin. Amióta a háború okozta hi­ányokat az őstermelő államok pótolják, amióta a teli raktárak biztosítják a jövő évi termést, amióta védő-vámokkal védekez­nek az import ellen szomszédaink, azóta a falusi gazda homlokára ráült a gond borúja, ingujjával gyakrabban törölgeti izzadt ar­cát, laposabbá vált a bugyellárisa is, mert olcsóbb lett a búza, a hízott állat, a gyümölcs, a bort még nem is kérték. Erre az alakulásra a piacról élők azt mondják : hála Isten ! csakhogy beütött az olcsősági hullám. A hála Istent a termelő földmíves is elmondaná, ha a búzával,borral, állattal egyszerre olcsóbbodott volna a ruha, a vászon, a kalap, a nadrág, a cipő, csizma stb. De nem ügy történt. Az ipari cikkek fent hordják az orrukat, lenézik a gazdálkodókat, tartják magukat a magas polcon. Méregbe is gurul miatta a lesaj­nált falusi őstermelő. Nem győzi az iramot az iparral, de meg az adószedők vastagou fogó szám­jegyeit se érti és ami a legfőbb, nem győzi a sok porciót. így állván a helyzet, kutatni kell a veszedelmes baj okát, fokát. Bajunk egyik forrása a vám. Csehország, Németország, Ausz­tria, ahová búzát, lisztet szok­tunk kivinni, védi a saját őster­melőjét, a termelő gabonáját, állatát, borát, hogy eladhassa otthon, belföldön jő áron, ne szo­rítsa le a csehszlovák parasztot, gazdát a magyar búza, állat, bor. így Csehszlovákia 1 q búzára 30—60 szokolig terjedő mozgó- védvámot vet ki. Ez annyit je­lent, hogy minden mázsa után a cseh vevő 30—60 terjedő vám­dijat fizet. Mikor fizessen 30, 40, 50 vagy 60-at, azt a csehszlovák kormány állapítja meg. Tehát akkor és úgy elzárja elölünk az utat, ahogyan neki tetszik. Ter­mészetesen ezt a magas tarifát a mi búzánk nem birja. Ellenben Románia tudja búzáját Cseh­szlovákiába szállítani,[mert vám­ja 4 szokollal alacsonyabb a mienknél. Ausztria, JSveicz, Olaszország importja is a magyar búzában csökken. Ezek az országok ré­szint egyre többet termelnek, részint argentínai búzát hoznak be. Olaszország uj abban már kopár területeket vesz művelés alá. Az Appennini hegység ol­dalai hamarosan búzatáblákká alakulnak át. Az olasz földmíves műtrágyát használ, amit a sza­porodó műtrágyagyárak olcsón bocsátanak rendelkezésére. Míg búzánk alacsony valutájú, addig az ipari cikkekért magas lihany, augusztus 25. A magyar tudományos világ reprezentánsainak részvétele mellett ma délelőtt országos ün­nepség keretében történt meg a tihanyi Élettani Intézet alapkő- letétele. Klebelsberg Kunő gróf kultuszminiszter az alapkőleté­tel alkalmából nagyhatású be­szédet mondott, melyben kifej­tette, hogy a tihanyi biológiai intézet, melynek építéséhez most fognak hozzá, balatoni akvári­árat fizetünk. Mindenki tudja. De miért van így, nem mindenki előtt ismeretes. Itt is a védvámok döntik el az ügyet. Iparunk egykor Nagy- magyarország szükségleteit szol­gálta. Ma a magyar nagy ipar Csonkamagyarországban túlter­mel, hogy produktumait elhe­lyezhesse, gondja van reá, hogy idßgen árú be ne jöjjön. Védő­vámokkal védekezik. Nagy iparunk a Kereskedelmi Bank és a Hitelbank érdek­szférájába esik. E két mammut- pénzcsoport tartja kezében ösz- szes ipari vállalatainkat. Weisz Fülöp, Kohner, Birő Pál, Sci- tovszky Tibor a fődirigensek. Weisz Fülöp vejcit jól értékesíti a vámtérgyalásoknál — az agrár érdekek rovására. Ipari kon- cessiők nélkül — a külföld nem engedi be lisztünket, búzánkat, borunkat. Ezért ád el a gazda olcsón és vásárol drágán. Van még két szempont! Az egyik nincs megszervezve : a gabonaértékesítés, ősszel a a malomkoncern, a Hitelbank olcsón összevásárolják a búzát, tavasszal felhajtják az árát, ami­kor a gazda készlete kifogyott, talán rá van utalva maga is a vételre. A másik szempont a magas adó, mit a gazda már alig bír elviselni. Mindkettő annyira fontos, kü­lön cikkben foglalkozunk velők. Dr. Csepela Lajos. umből, tudományos kutató inté­zetből és tanári továbbképző intézetből fog állni. A tihanyi lesz az első rendszeres termé­szettudományi ismeretterjesztő intézet Magyarországon. Közép­iskoláink tanárainak nyári üdü­lésére is szolgál az intézet és internátusa. Május hő elejétől október végéig turnusonként bebívják a természettudomány­szakos tanárokat, akik tudásu­kat itt felfrissíthetik tovább ké­pezhetik. A balatoni akvárium a víz mélyében rejtőző életet tárja majd a nézők szemei elé. Mert élet, rendkívül érdekes, színes, mozgalmas élet van a Balaton vizében, amit nem lehet meg­látni fürdés vagy csőnakézás közben. Az akvárium az idegen- forgalmat is fogja emelni. Mert nem élég az idegen forgalom emelésére, idegen túristák hívo- gatására a Balaton környék ter­mészeti szépsége és néhány jő szálloda. így Tihany a nemzeti újjáépítés szolgálatába áliítja a természet szépségeit is. A kultuszminiszter után Hó- mann Bálint, az Országos Ma­gyar Gyüjteményegyetem alel- nöke és a Nemzeti Múzeum fő­igazgatója üdvözli az új tudo­mányos intézet felállítását 8 nagy örömét fejezi ki efölött, mart a tudomány évtizedek őta mostoha gyermeke volt a magyar állam­nak. A legnagyobb svéd újság Arne Borg vereségéről. Budapestről jelenti tudósítónk: A legnagyobb svéd újság, az Idrotts Bladed legújabb száma megérkezett. A lap ökölnyi be­tűkkel közli, hogy Arne Borgot legyőzték Budapesten, de ugyan­csak ilyen óriási betűkkel hozzá­teszi, hogy ennek a Császár- fürdő forróvize az oka. A Kerenszki-kormány egyik volt tagja lett Trotzkij utóda. Moszkva, augusztus 25. Trotzkij legutóbb a legfelső engedélyező bizottság elnöke volt és nemrég szabadságolták. Utóda Skobilev lett, aki a Ke- renszki-kormánynak volt tagja. Rendőrök és fascisták verekedése Prágában. Prága, augusztus 25. Tegnap itt nagy fascista gyű­lés volt, melyen komoly össze­ütközésre került a dolog a rend­őrség és a fascisták között. A rendőrök kénytelenek voltak fegyvereiket használni. Több embert letartóztattak. q—8IMOSSS a enWS* __ ^ ^ A tihanyi élettani intézet alapkőletétele. Balatoni akvárium, tudományos kutató intézet és tanári tovább­képző. — »Tihany a természet szépségeit a nemzeti újjáépítés szolgálatába állítja.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom