Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-08-22 / 189. szám

Ára 20 00, vasárnap 3000 korán®, Eger, 1926. augusztus 22. vasárnap XLIXí evf 189 sz Előfizetési. díj postai szállítással» egg hóra «0.000 K, neggedévre 120.000 K, POLITIKAI MPILiP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségt Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi ngomda. Telefonszám: 11. Leventék, rugalmas járású, tüzes tekintetű, fehérruhás, saetollas leventék kedves rajai lepték el ma reg­gelre ősi városunk ódon utcáit. Hevesvármegye színmagyar ifjú­ságának színe virága ez a több ezer főnyi fiatal sereg. A magyar szem gyönyörködik, megnyug­szik látásukon, az idegen, az ellenséges szem megretten tőlük, A gúzsba kötött, pusztulásra ítélt Magyarországnak remény­ségei, a szebb éa boldogabb ma­gyar jövendő ígéretei ezek a könnyed léptű, edzett, fegyelme­zett, jő magyar fiúk. Nincsen katonaságunk, nincs puskánk, nincs ágyunk éa mégis? félnek tőlünk a trianoni határköveken tűi letelepedett éa az ezeréves magyarföldön jogtalanúi gazdálkodó, sőt ga­rázdálkodó szomszédok. Félnek, mert tudják, hogy van magyar ököl, van magyar levente&ereg és egyezer, ha üt az óra, minden magyar férfitorok azt fogja ki­áltani : »Nincsen puskánk, nin­csen ágyunk ? Nern baj, van az ellenségnek !» És felrobbanthatják az utolsó marók puskaporunkat, megsem­misíthetik gyárainkat, összetör­hetik a legutolsó magyar repülő­gépet, mint tették, nyugton szórt sohsom aihatnak a betolako­dónak a Kárpátok, a Tátra, vagy az erdélyi bércek tövében, a Bánát és Bánság síkjain. Mert van egy szent, egy nagy, egy ősi magyar erő, mely a halottak pihenő csontjai fölött, a romok fölött, Phönix-snadárként új életre kél és mint ezer éven át, nem ismer, nem tűr most sem és sohasem más urat Attila és: Ár­pád vérrel váltott földjén, mint a magyart. Ez a feltámadó, ver­hetetlen, győzhetetlen, ősi ma­gyar erő feszül acélos, kemény sorokba a levente-csapatokban. Mintha a lengyel síkságok, a galíciai dombok, az olasz, az oláh, a azerb, a francia csata­tereknek, a világégés valameny- nyi nagy csatahelye ma­gyar halottainak százezrei kel­nének vitézi, fiatal, új életre bennök! Fehér ruhás easíollas leven­ték ! Lelketsk szomjúságát érez­zük lángoló szemetekből, piros, ifjú, hamvas, pelyhező arcotok­ról. Ugyanaz a szomjúság tölt el benneteket is, ami bennün­ket: a régi, nagy, független Magyarország. Fehérruhás, sastollas, magyar fiúk ! Fürdessétek fogékony lel­teteket Dobó városának, a nagy magynr püspökök és érsekek Eger, augusztus 21. Csütörtökön este 10 óra fáj ban fejeződött be az egri kir. törvényszéken a hatvani milli­árdos poatarablás bűnpere. A délután 4 órakor kezdődő perbeszédeket az esküdtszéki teremben igen nagy számú kö­zönség hallgatta végig. Igen \ nagy hatást váltott ki a hallga­tóság körében is dr. Cserba Béla kir. ügyész nagyszerűen feiépiteti vádbeszéde. A vádbeszéd. Dr. Cserba kir. ügyász többek közöst ezeket mondotta vádbe­szédében. — Tekintetes Királyi Törvény­szék ! — 1924 junius 1.-ről 2.-ára virradóra rendkívül nagy meg­lepetés, négy megdöbbenés érte Hatvan község lakosságát. A községházától alig száz lépés­nyire a község szivében fekvő emeletes házban elhelyezett pos­tahivatal ajtaját feltörték és on­nan egy pénzes csomagot, mely 2400 darab nagyalakú 25 ezer koronás és 9400 darab százezer koronás államjegyet, tehát ösz- szesen egymilliárd korona kész­pénzt tartalmazott, ellopták. A postalopást már reggel 7*6-kor észrevették. Az udvaron és a kertben fém* fürészre és hs:mis kulcsokra akadtak. A széles mederben megindult nyomozás és vizsgá­városának szépségeiben, törté­nelmi dicsőségében, mely ezen a két napon át keblére ölel ben­neteket. Fehérruhás, sastollas legények! Látástokra bátrabban remény­kedve dobban a magyar szív, titeket büszke szeretettel simo­gat meg üdvözlő szavunk, s ha lat során tűvé tettek mindent a tettes után, de eredmény nem jelentkezett. Csupán azt lehetett megállapítani, hogy a bűncse­lekmény szálat Egerbe nyúlnak és hogy a tettes nagyon szak­értő ember lehet. — Eredmény, sajnálatos ered­mény, csak az volt, hogy a hat­vani járásban az állami tisztvi­selők százai ebben a hónapban hosszú ideig kenyér nélkül ma­! radtak. De egy még sajnálaio- ; sabb, még gyászosabb következ- | méoye is voii a postaiopásuak. j Dönsz György, a hatvani posta­hivatal főnöke, 2i évi szolgálata gyümölcseként, meg nem érde­melt sorsban részesült. Megren­dülve Istenbe vetett hitében, érezvén, hogy kettétört karri­erje, a vagyoni felelősség tuda­tában, felbomlott az idegzete es a 2. számú postahivatalban, a hatvani állomás helyiségében szolgálati revolverével főbelőtte magát. Sajnos, ez nem volt elég. Alig egy hónap telt el, ss az apát egyik fia is követte a íírba. Nem bírta elviselni apja halála feletti fájdalmát éa társainak szavait, akik az iskolában ilyen kérdésekkel kínozták a kisfiút: »Ha nem a te apád a tolvaj, akkor miért lett öngyilkos ?* — Két esztendő telik el a hat­vani postalopás óta. A tettest sehoDem találják. Egerben ez­alatt, ahová a bűncselekmény rólatok ír, hősi énekbe kezd, ódát akar írni a magyar toll. Mert ti vagytok a magyar jö­vendő. Mert ti vagytok a ma­gyar Reménység. Mert ti vagy­tok az új ezredév Fundamen­tuma. Kőzetekben a magyar Sors. Vigyázzatok reá! | szálai nyúlnak, egy kis gépla­katos, egyszerre arsnyszárnyű lepkévé leez. Císéplőgápat csép­lőgépre halmoz. Modern házat rendez be. Asszonyának 10 mil­liós bundát vesz. Autót vásárol. Büszkén éli világát a lopott kin­csen. Ámde közeleg feléje a ne­mezt®. Mindent elkövet ugyan, hagy a gyanút elhárítsa, igyek­szik túladni a nagyalakú huszon­ötezer koronásokon éa rengeteg százezfirkoronásokon, de a a hir­telen meggazdagodás szomszé­daiban is felkölti az irigységet. Egyik kémnek tartja, a másik félig tréfásan azt mondja, hogy talán pézverdéje van. — Fülébe jut a mesés gaz­dagság híre Székesfehérvárott lakó bátyjának, Krausz István­nak is. Menten Egerbe jön. Ta­lálkozik öccsével, faggatni kezdi sokáig, gyanúi is fog, míg vég­re az öccs, bízva a vér szavában, bevallja tettét éa 30 milliót ad neki. — Az isteni igazságszolgálta­tás azonban nem éri be ennyi­vel. Az ártatlasaúl kiontott vér falhat az égig. A testvérek közt harag és veszekedés kezdődik. A bátya napról-napra újabb és újabb pénzt kér, míg végre az öccs a kérést megtagadja. így következik el 1926 junius 16. napja, amikor Krausz István megjelenik a rendőrségen éa Debreczeni Dezső rendőrkapitány előtt felfedi a hatvani postalopás rejtélyéi. (K. A.) ©ÍMW. .-»#*>*•••»••<>«' «S&OKWWS»0»»WWW» tSRM» ítélet a hatvani milliárdos postarablás bűnperében. Krausz Lászlót 6 évi f egy házra ítélte és egymilliárd korona kártérítésnek 15 nap alatti megfizetésére kötelezte a bíróság. — Krausz István 8, Krausz Lászlóné 6 hónapi börtönt kapott. — Dr. Cserba Béla kir. ügyész vád­beszéde alatt könnyezett a hallgatóság. — Rz Ítéletet úgy a kir. ügyész, mint a vádlottak és védőik megfelebbezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom