Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-08-10 / 179. szám

2 EGK! NÉPÚJSÁG 1926. augusztus 10 Kereskedők jogosulatlan iparűzése. Az 1922. évi XII. t.-c. (ipar törvőnynoveila (47. §-a szigorúan megvonja a kereskedelem és a termelő munka munkakörének határát, amidőn kimondja, hogy a kereskedő kereskedelmi szak­mára szőlő iparigazolványa alap­ján az üzletkörébe tartozó áruk elkészítésére megrendeléseket ve­het át, az általa eladott áruk átala­kítását, javítását elvállalhatja és ebből a célból mértéket is vehet, de a megrendelt áru elkészíté­sét illetőleg az áru átalakítását és javítását, amennyiben ezek­nek a munkálatoknak végzése, valamely képesítéshez kötött ipar munkakörébe tartozik, csak az illető munka végzésére jogo­sult iparossal végeztetheti. Da­cára ezen szigorú rendelkezés­nek a szakmabeli iparosok ré széröl sűrűn emeltetnek pana­szok egyes kereskedőknek az idézett törvényszakaszba ütköző jogosulatlan iparűzése ellen, amelynek az iparosság oly mó­don vél gátat vetni, hogy ezen kihágásokra nézve megállapított büntetési tételek megszigorítá­sát kéri. A kereskedelemügyi miniszter űr egy ilyen irányú előterjesz­tésből kifolyólag szükségtelennek találta a büntetés szigorítását, miután a fentidézett törvényben megállapított büntetés alkalma­zása megfelelő eszköz arra, hogy a jogosulatlanul ipart űző ke­reskedőt a kihágás elkövetésétől visszatartsa. Azt a kereskedőt ugyanis, aki kereskedelmi szak­mára szőlő iparigazoiványa alap­ján az üzletkörébe tartozó áruk elkészítésére megrendelést vett át, vagy az általa eladott áruk átalakítását, javítását elvállalta és az említett munkák elvégzését, bér az kőpesításhez kötött ipar munkakörébe tartozik, nem arra jogosult iparossal végezteti el, ha ezen munkát maga végzi el, az 1922. évi XII. t. c. 127. §-ában meg­állapított súlyosabb büntetéssel kell büntetni, mert cselekményé­vel nemcsak az idézett törvény 47. §-ában foglalt kötelezettlé­get sérti meg, hanem egyizers- mint az illető képesítéshez kötött ipart jogosulatlanul gyakorolja is. Abban az esetben ellenben, ha az illető munkát nem maga végzi, hanem olyan egyénnel vé­gezteti el, aki a kérdéses ipar gyakorlására nem jogosult, a kereskedő csak a 47. §-ba üt­köző kihágás miatt büntetendő, a jogosulatlan iparűzés miatt azonban a szóban levő munká­kat jogosulatlanul végző harma­dik személyt kell büntetni. * A legolcsóbb tátravidóki gyógy­hely Stoószgyógyfürdő. Szana- tőriális ősszár 40 k. MOVE olimpiász Veszprémben. A kormányzó, József tőherceg és Vass József miniszterelnök az ifjúság között. Veszprém, augusztus 9. A Veszprém közvetlen szom­szédságában lévő Jutáson lélek­emelő ünnepségek keretében játszódott le vasárnap a jutási altisztnevelő iskola zászlőszen- telése. Ez alkalomból fényes kí­sérettel érkezett Jutásra délelőtt 10 órakor a Turán-vonaton Horthy Miklós kormányzó, akit a vármegye és Veszprém város nevében Magyar Károly főispán üdvözölt. Ugyancsak ekkor ér­kezett meg az ünnepségre Jó­zsef kir. herceg. Kürthareogás jelezte az ünnepség kezdetét. Rótt Nándor megyés püspök tábori misét mondott, mely után a zásziőszentelés következett. Jutásról Veszprémbe utazott a kormányzó és kísérete a Mo- ve-olimpiász megnyitására. Itt Fása József minisztereinökhelyet- tes m. kir. népjóléti miniszter köszöntötte az államfőt, aki az üdvözlés után azonnal a sport­pályára hajtatott. A sportpálya bejáratánál a Move cserkész- és sport-csapatai álltak sorfalat. Itt Vitéz Zsilinszky Endre üdvözöl­te a kormányzót. Az üdvözlés végén a Move csspatok három­szoros «Huj! huj! hajrá!« kiál­tása reszkettette meg a levegőt. Horthy Miklós kormányzó megilletődött szavakkal vála­szolt az üdvözlésre : A múlt év­ben Cegléden, most itt, különös megelégedéssel látja a magyar ifjúság fejlődését. A nemzet büszke lehet fiainak a sportban már eddig is elért eredményeire úgy itthon, mint a külföldön elért sportdiadalokra. A kormányzó, József főherceg és az előkelő vendégek nagy érdeklődéssel figyelték a ver­seny lefolyását. Veszprém, augusztus 9. Vasárnap délelőtt kezdődött meg Veszprémben a Move nagy sporthete. Ez alkalomból a vár­megyeház nagytermében a Move országos nagygyűlést rendezett, melyen Vass József miniszter- elnökhelyettes többek között a következő beszédet mondotta: — Azért jöttem, hogy a ma­gyar ifjúságot üdvözöljem. Ellen­ségeink gyűlölettel gondolnak a Movéban tömörülő magyar ifjakra, mert azt képzelik, hogy ennek az örve alatt fegyveres csapatokat képezünk ki ellenük. Ne féljenek Trianon őrei. A Move nem fegyveres alakulat, nem katonai intézmény. Move latinűl: indíts. És én ezzel a latin szóval mondom nektek fiúk : Move, in­dítsátok meg a magyar társa­dalom újjászületését! I A „tigris“ levelet irt Amerikának. A francia önérzet tiltakozik az adósság megfizetése ellen. Páris, augusztus 9. Clemenceau lapjában Coolidge amerikai köztársasági elnökhöz nyílt levelet intézett, melyben Franciaország háborús adóssá­gának visszafizetéséről, s a wa­shingtoni egyezményről írva élesen kikel a fizetés eilen. Fran­ciaország, úgymond, mely min­den pénzét és vérét a háború mélységeibe dobié, nem érdemli ezt meg volt szövetségeseitől. Clemenceau önérzetesen tiltako­zik az adósság visszafizetése ellen és azzal végzi levelét, hogy »Franciaország nem eladó még barátainak sem.* A francia sajtó bőven kom­mentálja Clemenceau levelét ée nagy várakozással tekint annak eredménye elé. Oroszországban. hűl VOftm m ,*»•>/-■ Katonai forradalom Sztálint megölték, Zinovjevet elfogták a forradalmárok. Koppenhága, augusztus 8. Szentpétervárban és Krou stadtban Trotzkij vezetése alatt kitört a katonai forradalom. A felkelők Sztálint agyonlőtték, az állami és középületeket meg­szállották. Trotzkij elfogatta Zi­novjevet. Stockholmból is hírek érkeznek az orosz ellenforrada­lom kitöréséről, melyeket Ber­linbe érkező szovjetjelentősek hivatalosan cáfolnak. Révaii je­lentés szerint a népbiztosok ta­nácsát igen nyugtalanítja az a szellem, mely a vörös hadsereg soraiban uralkodik. Moszkvában több mint ezer katonát letar­tóztattak. Moszkva, augusztus 9. (Orosz Távirati Iroda ) A szov­jetországban állítólag kitört za­vargásokról, Ukrajnában, Kron- stadtban és Leningradban kitört katonai forradalomról a külföldi sajtóban terjesztett hírek telje­sen alaptalanok és merő kita­lálások. * Tankönyvek. Az összes iskolák­ban és tanintézetekben az 1926/27. tan­évben használatos tankönyvekre elő­jegyzéseket már most elfogad az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyv- kereskedése. A nyári vasúti kedvezmények kiterjesztése a Budapest—Mis­kolc, illetve Gyöngyös és Eger viszonylatokban. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara arra kérte a MÁV. igazgatóságát, hogy a nyári idénytartamára életbe léptetett 60°/o-os menattéri kedvezményt, melyet egyes nagyobb városok és fürdőhelyek közötti viszony­latban vasár- és ünnepnapokra engedélyezett, terjessze ki Buda­pest—Miskolc, Budapest—Gyön­gyös és Budapest—Eger közti viszonylatokra is, különös tekin­tettel arra a centrális helyzetre, amelyet e városok a Bükk és Mátra vidék idegenforgalma szem­pontjából elfoglalnak. A MÁV. igazgatósága most közölte a Kamarával, hogy az újonnan életbeléptetett kedvezmények egyelőre csak a kísérlet jellegé­vel bírnak ■ ezért ezidén csak korlátolt számú viszonylatokban hozattak be, ds a Kamara kí­vánságát a jövőre nézve nyil­vántartásba vette. Ezer éves szőlőtőke. Nemrég adtak hirt az újságok arról a pécsi szőlőtőkéről, amely 85 éves élettartalmával a »leg­öregebb magyar szőlőtőke« de­kórumát kivívta magának. A »Wiener Stimmen«-ben most egy olyan szőlőtőkéről olvasunk, amely sokszorosan fölülmúlja ezt a rekordot. Tabland alpesi falucskában él ugyanis egy sző­lőtőke, amely hivatalos följegy­zések szerint egy évezredes múlt­ra tekinthet vissza. A falucska szélén egy fal tövében húzódik végig, ahol korára való tekm- tafciel megtűrik es egyben min­den idegennek megmutatják, mint a helyiség legnagyobb ne­vezetességét. A szőlőtő közvet­lenül a gyökérnél egy méter kerületű. Termőképessége azon­ban lassan, de fokozatosan csök­ken. A legutóbbi évek termésé­ből számított átlag évi termés már csak egy hektoliter. Borjúkkal »bögette ki« lakásukból. Debrecenből-jelentik : Waid- mann Géza debreceni husiparos különös módját eszelte ki annak, hogy lakóitól megszabaduljon. Nemrég megvásárolt egy debre­ceni házat, felmondott összes lakóinak, de elvesztette a lakás- porokét. — A következő napon a ház udvarára istállót építte­tett és a levágásra szánt borju­kat helyezte el ott. — Ezek éj­jel nappal bőgtek. A lakők ter­mészetesen igen sokat szenved­tek a borjűbőgóstől, mert a ház- tulajdonos egyre több és több borjut helyezett el az istállóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom