Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-08-08 / 178. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Kaposvár tisztviselői létszámát sokallja a belügyminiszter. Kaposvárról jelentik: A belügyminiszter, válaszolva a Kaposvár képviselőtestületi közgyűlés feliratára közli, hogy sokallja a városnál, a vezető tiszt- viielők létszámát. Apasztani kell a létszámot olyképpen, hogy a helyettes polgármesteri állást meg kell szüntetni é* a négy tanácsnoki állást háromra csökkenteni, valamint az egyik köz- igazgatási tanácsnoki állást is át kell szervezni árvaszéki ülnöki állásra. Közli még a várossal, hogy ezentúl az ideiglenes állások betöltésénél is az ő hozzájárulására van szükség. A leirat értelmében sürgősen el kell készíteni a módosított szervezkedési szabályrendeletet. További helyreigazítások a Balajthy ügyben. Az egri Vendéglősök Egyesülete Frank Tivadar városi tanácsosnak a képviselőtestület közgyűlésén elhangzott és tudósításunkban ismertetett nyilatkozatára, valamint három nappal ezelőtt közreadott helyreigazításunkra újabb helyreigazításképpen a következők közlését kérték: Balajthy Nándor három tanú c lőtt azt vallotta, hogy ő előbb volt megbízva a végrehajtói teendők ellátásával, mint ahogy a sikkasztásokat megkezdte. Balajthy a hivatali főnök kijelentése szerint csak 16 napig volt megbízva végrehajtói teendőkkel s a város csak azt hajlandó a vendéglősök javára Írni, amit ezalatt a 16 nap alatt sikkasztott el alkalmazottja. Ezzel szemben az áll, hogy még 16 nap alatt elsikkasztott fogyasztási adóösszegeket sem írják minden esetben a károsult javára. Az ellenőrzésre és ügykezelésre azt jegyzik meg a vendéglősök, hogy amikor befizették az egyes fogyasztási adóösszegeket, a városnál nem nézték meg, mennyi a bátrálékjuk, hanem egyszerűen elkönyvelték a legutolsó időre. Ha utána néztek volna ctak egyszer is a hátrá- léknak, a sikkasztást rögtön felfedezték volna a vendéglősök. Azt is hangsúlyozni kívánják a vendéglősök, hogy nem kényelemszeretetből adták át a fogyasztási adőpénzt Balajthy- nak, hanem azért, mert ő dobossal ment a pénzért és árve- reztetni akart s a pénzre hivatalos bélyegzővel, pánztárnoki és ellenőri aléirássai ellátóit nyugtát adott. Nem a vendéglősök okai tehát ennek a károsodásnak, amiért a város sérelmesnek talált határozatát meg- Mebbezik és a felebbezés során bizonyítani és tisztázni kívánják ezt az egész ügyet. Prágában. Tanulmányúti naplótöredék. Nem arról az oldaláról akarom nézni ezt a témát, hogyan épül ki a lelkek sajátosságából a mű vészét sajátossága.egy városban, hanem hogyan hathat egy város művészi adődása a lelkek újabb alakulására. Nevezetesen az ejtett gondolkodóba, hogyan lehat a csendes moldvamenti város a közismeri hangos, vérmes aspirációknak a miliője. A tárgy tehát olyanféle, hogy miként hat az alakított külső vissza az alakító belsőre. Itt két külön fogalomkör érintkezik egymással; a pozitívum a szépből, a negatívum a jóbő), ezért nehéz az összevetés. Remélem azonban, hogy friss impresszióim legalább némileg megsegítenek, jóllehet a kutatás nélküli impresszióhab' zsolás a tapasztalásnak kevésbé tökéletes módja. Prága sajátságos város. A teljes civilizáciőjű európai fővárosok, tehát a nyugat- és közép- európaiak, annyira beleolvadtak a civilizáció nemzetköziségébe, hogy külső, nemzeti jellegük csak két dologban jelentkezik. A közönségesebbik az, amely a nagyobb történelmi épületekben (vár, templom, stb.) maradt meg, a másik pedig, hogy minden város közös sémája szerint épült házsorok közül többen olyan stílnek van több-kevesebb hatása, a melynek oka mindenesetre a lakói szelleméből fakadt. Ez a fontosabbik, mert ez az általános. Ezért ezt veszem először. Itt Prágának az a szerencséje, hogy volt ugyan történelmi nagyváros, igazi főváros azonban e korban mégsem volt. így az erős idegen befolyás ellenére is általános képében a nemzeti karakter jobban tért hődíihatott. És mi kell több a faji öntudatnak, mint erősen a maga sajátját látni mindenben maga körül? Ennek tűltengéae pedig (sajnos sninálunk ép az ellenkezője van még!) már a kész sovinizmus. Századokig elnyomott, vagy legalább is nem független népben bizonyos harcias szellem kap lábra. Ez volt a történelem tanúsága szerint valamikor a magyarságban is, * ez nem lehetett a honfoglaláskor! virtus, mert azt már elvesztette, csakhogy ez a szellem nem tudott beleáilan- dőaulni a művészetbe nálunk, mint náluk, hogy a jelenre fen- maradjon ! Ez nem zárja ki -azért a hírhedt cseh gyávaságot, hisz — azt mondják — a hiéna is vérengzőbb az oroszlánnál. Ami pedig a művészetben fennmaradt szellemet illeti, természetes, hogy nem kellett ép puska-alakú házakba és felbiáltójelalakú-hidak- ba beleépülnie, elég, hogy ami fennmaradt, az az Ősöké volt, akik .... ha talán meghődoltak is, de közelebb álltak a szabad ükapákhoz. Vagy taláán nemelég a franciáknak Napoleon kalapja vagy ágya, csak fegyverének látása tüzeli a franciákat? ! A másik tényező a külön nagy történelmi darabok (épületek, múzeumok stb.) mert ezeknek külön életük, múltjuk van. Mindjárt erre mutat sz egész várost koronázó királyi vár. A cseh kalauz, aki ott vezetett, előttem teljesen érthető hangsúllyal mutogatta : »Ez itt az ősi cseh trón a cseh rendek tanácskozó termében*. Itt ültek a cseh királyok. De Ferenc József már nem használta ezt, a rendek a bécsi Reichtratba mentek ! Ez meg a 63 méteres ünnepi terem a felvonulásokra és lovagi tornákra. A boltozaton cseh mo- tivumú ívezetek. Csak a festés ízléstelen rajtuk, nem illik oda. Ferdinánd festette ba olyanra. Le kellene kaparni! Itt régi freskók voltak, most renaissance ráépítés eltakarja őket. A renai- sance nem illik ebbe a gőt terembe ! El kell távolítani«. Értem. Nem ugyan természetes okainál fogva, hisz nem tel- jeten így van. (Mennyit köszönhetnek ők pl. Rudolfnak !) Hanem — bogy úgy mondjam — képzetes okainál fogva. A szlávságnak fanatikus, ferde álmai vannak. A vőrkeverodés sokszor kor- CfOíít, degenerál. Néha erősít! A németség képviselőjéül sok szór emlegetett vasporosz leg alább épúgy szláv, mint germán. Mért ne válthatta volna ki a a német vér a csehiekben a még erősebb ferde álmokat?! Ez nagyon sokat megmagyaráz : a gyűlöletet! És én csodálkozom, hogy pesti és bécsi újságok (ha jól emlékszem, a Pesti Hírlap és a Reichswehr) olyan híreket hoznak, hogy pl. Zita királyné ezt mondotta : »Ha nem Bécsben, akkor Prágában fog megkezdődni a monarchista felkelés !« Vagy, hogy »Ottó nevében tárgyalások folynak cseh vezető körökkel, mert azt. Vencel koronájára 14 óv már nagykorúéit«. Azok után írják pedig ezt a lapok, hogy Benes kijelentette egyik hírhedt beszédében : »Főcélom a Habsburgház megtörése volt. Elértem !< Huh! Hát csakugyan olyan félelmetes valami az a cseh? Sietek kifelé & városból. Ekkor már más kép van előttem: modern utcák, szellemtélén utcák. Van ám a modernben is szellem, sokszor épen arra épít! De itt a túlzó sovinizmus fészke mellett, mennél tovább megyek, Bnnál inkább jönnek — modern utcák, szellemtelen utcák . . . Prága, 1926 augusztus. Veszprémy Béla. Gyöngyös város újabb külföldi kölcsöne. Gyöngyösről jelentik: A napokban a városi képviselőtestület pénz- és gazdaságügyi szakosztálya újabb külföldi kölcsön felvételéről tárgyalt. A szakosztály egyhangúlag elhatározta, hogy a kölcsön felvételére 1,500000 aranykorona értékéig bejelenti igényét. A feltételek egyelőre ismeretlenek, aktuálissá csak ismeretessé válásuk után lesz a kérdés. Amint hírlik, ez a kölcsön az új villany telep felállítására szolgálna, mivel a mai villanytelep legfeljebb még egy évig bírja ki. Veszedelmet nem rejt magában ez az újabb pénzügyi terv, mert a kamatot is és a törlesztést maga a villanytelep fizetné az utolsó fillérig. Borzalmas család- irtás féltékenységből. Frankfurtból jelentik: Herman Miklós 26 éves könyvelő erőszakkal behatolt Hofnagel kereskedő lakásába és revolverrel ráiőtt a 16 éves Hofnagel Etlire, aki öt nemrégiben kikosarazta. Ugyanekkor a ieány anyját és sógornőjét is lelőtte Herman Miklós. Hofnagel Elli és sógornője azonnal meghaltak, a leány édesanyját súlyos sebével kórházba szállították. — Herman a családirtás után önként jelentkezett a rendőrségen. Agyonverte a haragosát. Ez év júniusában a borsod- mrgyei Sáta községben két fiatal legény, Eke Alsó Béla és Molnár Tóth Gyula összeszóllalkoztak Eke Rigó János csürjében, ahol lakadaloaa volt. Az összeveszéít pofozkodás váltotta fel, majd mikor mind két legényt kitusz- kolíák a csűrből, Eke Alsó Béla egy doronggal agyba-főbe verte Tóth Gyulát, aki az esetnél koponyacíont-törést szenvedve, másfél órai kínlódás után belehalt sérüléseibe. Eke Alsó Béla másnap önként jelentkezett a kir. ügyészségen, amely szándékos emberölés büntette címén emelt vádat Tóth Gyula gyilkosa ellen. E bűnügyet pénteken tárgyalta Miskolcon a Csorba büntető tanács, mely halált okozó súlyos testisértésben mondotta ki bűnösnek Eke Alsó Bélát és ezért őt 3 évi fegyházra Ítélte. — Az ítéletben a vádlott megnyugodott, a kir. ügyész ellenben súlyosbítás végett fellebbezést jelentett be. 1926. augusztus 8
