Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-08-07 / 177. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926. augusztus 7. szombat. XLIIf évf. 177. sz Előfizetési di) postai szállítással: egy hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség i Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonszám: 11. Hét esztendő a gyógyulás útján. ii. A magyarságnak a keresztény s nemzeti eszmények jegyében hét év előtt történt öntudatra ébredésének természetszerűleg bizonyos gyakorlati konzekvenciái voltak, melyeket a nemzet politikai ■ társadalmi vezetőinek feltétlenül le kellett vonni, ha nem akarták ismét tehetetlen s öntudatlan állapotba kerülni.en- gedni az országot olyan okok folytán, melyek betegségét okozták. A nehézségek s akadályok enormis nagyok voltak. Ha hét év távlatából nézzük az esemé- nyékét, sok kisiklást állapíthatunk meg, sok tapogatődzást a félmunkát figyelhetünk meg, de objektive viszont a csodálat s az őszinte elismerés zászlaját kell meghajtanunk azok előtt, akik a sors rendeléséből váratlanul és mondhatni készületlenül a feormánykerék rűdja mellé kerültek e azok előtt, akik a múltak bűnös mulasztásait pótolni akarván, a keresztény magyarság társadalmi megszervezésén és erejének aktívvá tételén fáradoztak. Az általános helyzet modernizálva körülbelül olyan volt, mint IV. Béla országa a tatárjárás után s a mohácsi vész utáni ország megbénult életével s megszállott területeivel, súlyosbítva azzal a szörnyű csapással, hogy koronás királyunk messze idegenben volt b így hiányzott az a fix pont is, ami körül kijege- cesedhetett volna a tekintély s a tényleges jogfolytonosság alapján az állami élet. Az ezeréves ország leggazdagabb területei megszállás alatt, a megmaradt csonkon az oláh hadsereg hadi sarcnak nevezett fosztogatása tönkretett mindent, amit még a forradalmak meghagytak, az állampénztár üres, forgalom, ipar, kereskedelem bénult ájultságbau, pénzünk a romlás lejtőjén, idegenbe jutott árulók egy haláltáncot járó nemzet egyetlen kincsét: a becsületéi s jőhirnevét tépázták — valóban kellően fel nem értékelhető héroszi munka volt, ami itt 1919 augusztusában kezdődött s a mai napig is folytatódik ■ a legcsattanóbb felelet azoknak, akik a keresztény s nemzeti eszméknek országkormányző s rekonstruáló képességét a múltban is, a jelenben is kétságbe- vonják. És éppen ezért tartjuk szükségesnek ezeket bizonyos alkalmakkor és eseményfordulő- kon egész az unalomig csépelni, mert a magyarnál feledékenyebb nép nincs s nagyon könnyen hajlik legfrissebb benyomásai után ítélni. A különböző világnézetű és vérmérsékletű, különböző foglalkozású és társadalmi szintű ember a változó politikai és gazdasági helyzettel automatikusan változó egyéni körülményei alapján, tehát nem a történetíró tárgyilagos módján, különböző erkölcsi avagy anyagi szempontú értékítéleteket kockáztat meg, mely Ítéletek a sajtó, parlament, tömegszuggesciő nagy nyilvánosságában közvéleménnyé alakulván át, az eseményeket illetőleg valamely adott helyzetet helyes vagy helytelen mederben folyőnak vélik. Sokan megvannak elégedve a mai helyzettel s a jövő kilátásait rózsaszínben látják, sokan feketén Ítélik meg a bét év múltját s a jövőt is. Mi, amikor gondolatmenetünk címében és lényegében a nemzetsors gyógyulásának útjáról beszélünk, máris eláruljuk bizonyára sokak véleményével egyező álláspontunkat s ez az, hogy a keresztény gondolat szemszögéből Ítélve, sok kivetni valót találhatunk a hét év eseményei s eredményei között és sokszor a bizonytalanság aggodalmával fúrjuk be kutató tekintetünket a jövő felhőibe, de nagyban s egészében tényleg a gyógyulás útján vagyunk s évről-évre, ha csigalépéssel is, de határozottan előremegyünk a magyar célok irányában. Egyrészt biztatásul, másrészt túlságos el nem bízásul érdemesnek tartjuk az elmúlt hét év eredményeit s mulasztásait, ere nyeit s hibáit egy következő újabb eszmefuttatás keretében lelkiismeretbeli ítéletünk érzé-' kény mérlegére állítani. Dr. Urban Gusztáv. A mohácsi vész 400-ik évfordulója. A társadalmi szervezetek egész serege tartja Mohácson kongresz- szusát augusztus 20-tól szeptember 8-ig, hogy megemlékezzék II. Lajos királyról és a kereszténység 20 ezer vértanújáról. Mohács, augusztus 5. Augusztus havában vagyunk, abban a hónapban, amelyben 400 évvel ezelőtt nagy és hatalmas tragédia játszódott le ezeken a mezöségeken, Mohács környékén. 400 évvel ezelőtt alig 4000 lovassal II. Lajos király Paks körül időzött, Tomory hadserege egész a Dráváig húzódott visz- sza és a török már Eszék felé közeledett,. Az ország fölött vészes felhők tornyosultak, a végzet terjesztette ki karját az ország fölé b nem volt ki felrázza a nemzetet. Fenséges és komor idők és a mai napok szomorú, lesújtó, vészterhes fellegei alatt valóban illő, hogy megemlékezzünk rőla. A nagy összecsapás augusztus 29 én történt. Ezen a napon döntötték először porba az integer Magyarországot. Szomorú évforduló, méltó hogy emlékezzünk rőla mi, trianoni magyarok. Már egy évvel ezelőtt azok a férfiak, akik átérezték a mohácsi csata nagy jelentőségét s akik azt gondolták, hogy nem engedhető meg, hogy ez az évforduló nyomtalanul tűnjön el az idő méhében, elhatározták, hogy felhívják az egész országot arra, hogy Mohácsra zarándokoljon és lerója kegyelete adóját a mohácsi csatában elhunytak emléke előtt. A nagy előkészítő munka nem volt hiába. A nemzet zöme megértette és a mohácsi csata 400-ik évfordulója az eddigi jelek szerint olyan keretek között zajlik le, amilyenre még nem volt példa. Augusztus 20-től szeptember 5-ig egész sereg társadalmi szervezet érkezik városunkba, hogy itt lerója kegyelete adóját a 400 év előtt életét vesztett király és hősök emléke előtt. A város az emlékbizottsággal karöltve kiállítást rendez, amelynek fénypontja épen azoknak az emlékeknek a bemutatása lesz, amelyek a mohácsi csatából fellelhetők voltak. Lelkes katonák és művészek elkészítették a mohácsi csata domborművű és szemléltető képét úgy, hogy mindenki előtt érthető módon domborodik majd ki a mohácsi csata képe. Augusztus 20-án a város díszközgyűléssel nyitja meg az emlékezés napjait, ugyanakkor megnyílnak a kiállítás helyiségei is a nagyközönség részére, hogy bemusassák Baranya és Pécs kulturális jelentőségét. Ugyanezen a napon délután nyílik meg az iparos kongresz- szus, amely 21-én az egész napot igénybe veszi. Augusztus 22 én az ország kath. szervezete rőják le kegyeletük adóját a hősök iránt. Ugyanezen a napon lesz az adó- tisztek országos kongresszusa. Augusztus 23-án az iparfelügyelők látogatnak el a mohácsi csatamezére. Augusztus 25-én a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége hódol Perenyiaó emlőkének. Augusztus 26-án a kath. tanítók jönnek össze Mohácson. Augusztus 27-ón a környékbeli reformátusok tartanak emléknapot és zarándokolnak a Csele partjára hogy a kegyeletük adóját leróják a király iránt. Augusztus 29-én Mohácson lesz az egész nemzet. A kormányzó, a miniszterek, a főpapok, a nemzetgyűlés, a főbb méltóságok, a társadalmi szervezetek, a diplomácia, a királyi család magyar- országi tagjai mind eljönnek, hogy koszorújukat elhelyezzék. Ugyanezen a napon lesz a fogadalmi templom alapkövének letétele is. Augusztus 30*án a városok tartják kongresszusukat. Szeptember 1—3-ig a magyar
