Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-08-05 / 175. szám
Ára 2QC0. vasárnap 3000 korona. Eger, 1926 augusztus 5. csütörtök XLIISL évf 175 m. Előfizetési di) postai szállítással: egy bóra 40.000 S, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI HÄPILÄP. Főszerkesztő i Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. 63» Hét esztendő a gyógyulás útján. i. Bizonyára évról-évre kevesebben vagyunk, akik a múló évek távlatából az 1919 év augusztus havának első napjaiban lezajlott nagy nemzeti sorsfordulásra visszaemlékezünk s a hálás kegyelet mécsét szivünkben felgyújtjuk. Már nagyon is megszoktuk, hogy egy egy jelentős nemzeti eszményről, legyen az az örőmteljes dicsőség vagy a tragikus elbukás gyásza, piros vagy fekete betűs történelmi dátumok szerint emlékezzünk meg, mint pl. március tizenötödike vagy október hatodika. Vannak azonban nagy történelmi eseményeink, melyek nem engedik magukat fix dátumhoz hozzá- kötöztetni, sőt amelyeknél nem is tudjuk megmondani a kezdetét s a végét, mert úgy elmosódnak a határaik a törtőcőa folyamában, mint a tifuszos beteg lázában az öntudat, s az öntudatlanság állapotának határai, Ilyen a hőt év előtti keresztény, s nemzeti gondolat újjászületésének sszárnyrakapásának ideje. Hőt évvel ezelőtt a magyarság a lét vagy nemlét deliriumá- ban fetrengett. A nemzettest számtalan külső és belső sebből vérzett. Földjének kétharmad része bitorlók kezén, ember- és anyagvesztesőgei alélttá tették, az őszirózsás forradalom szeny- nyes indulata végigkorbácioita, a vörös rémuralom tajtékzó gyűlölete kinpadra vonta — valóban csodás optimizmus kellett még csak annak a gondolatához is, hogy a csonka törzsön valaha a tűrhető élet hajtása kisarjadjon. Most, augusztus első napjaiban, ennek az optimista álomnak valóra válását ünnepelhetjük, nem mint beskatulyázott s fémjelzett ünnepet, hanem a magyar élniakarásnok soha egy percre meg nem lankadó hősi küzdelmét. Magasztos napok voltak azok a hét év előtti augusztusi napok. Ahogy a magyar akarat megmozdult s a kalandoroknak, árulóknak hitvány csapata szertefutott, mint a patkányok a sülyedő hajóról, egyre több ős több pirosfehérzöld zászló került elő a rejtekhelyekről az augusztusi meleg napsütésbe, egyre több reménytől és örömtől mámoros szemet lehetett látni, egyre több fogadkozás röppent el az ajkakról, hogy itt új élet fog kezdődni, helyesebben a régi élet fog folytatódni: az ezeresztendős magyar s keresztény élet. A kereszt. Nincs a világon még egy dolog, amelyhez az emberek és nemzetek oly sokszor « oly gyalázatosán hűtlenek lettek volna, mint a kereszt. Pedig a keresztnél s a rajta nyugvó krisztusi világnézetnél hivebb barátja s gyámolítőja nincs sem az embereknek, sem a nemze- zeteknek. A romlás örvénye felé tántorgó nép először a keresztet tagadja meg, hogy aztán annál nagyobb vágyakozással s megbánással ismét kitűzze ősi házának újraépítendő romjaira a tisztulás óráiban. A magyar nép egészében és tudatosan sohasem tagadta meg a keresztet. Legfeljebb abban vétkeztünk mindnyájan, (tanultak és tanulatlanok, vezetők és vezetettek) hogy vakok voltunk a kereszt ellenségeinek alattomos vakondok-munkájával szemben s minde'nféle hangzatos jelszavak cégére alatt lehetővé tettük egy törpe kisebbségnek, hogy szent ideáljainkat kicsufolhas- sák, minden gazdasági s politikai pozíciót megszerezhessenek s végül düntő rohamra indulva nyakunkra ülhessenek. A vörös rémuralom nyílt keresztüldözése azonban látóvá tette a szemeket, a lelkekben mind jobban forrt az elkeseredés lávája s mire a bűnre és gonoszságra alapított rendszer összeomlott, a magyarság köztudatában már kialakult az egyedül lehetséges űt képe: a kereszt diadalútja a politikai, társadalmi s gazdasági fellegvárakba. A hét év előtti augusztus eleje csupán ennek a köztudatnak adott lelkes és bátor hangot, úgyhogy ha tna úgy találjuk, hogy hét év alatt gyógyíthatatlan sebeink mellett mégis sok-sok mély és égő sebet meggyógyulva szemlélhetünk s közviszonyaink általában rendezettebbek, ennek a gyógyulási folyamatnak érzékelhető kezdetét ettől az időtől fogva számíthatjuk. Dr. Urbán Gusztáv. IY. Károly király emlékünnepély Tihanyban. Tihanyből jelentik: Augusztus 15.-én Tihanyban IV. Károly király emlékére kegyeletes ünnepélyt rendeznek, melyre az egész ország közönségét meghívják. A gőzhajók kedvezményes térti jegyekkel szállítják az ünnepélyen résztvevőket a Balatonon. Károly király emlékére harangot szentelnek fel, az Echó dombon pedig ünnnepélyea tábori mise lesz. Budapesten utcákat neveznek el az elszakított városokról. Budapestről jelentik: A közmunkák tanácsa elhatározta, hogy az elszakított magyar városokról utcákat nevez el a fővárosban. Világító utcajelzőtáblák felállítását is tervbevették. Magyarországon is cementországutakat építenek. Jugoszlávia mozgósít Bulgária ellen. A jugoszláv hadügyminiszter a bolgár határ átlépésével fenyegetőzik. A jugoszláv kormány kiadta a mozgósítási parancsot Bulgária ellen, mivel a bulgár komi- tácsi bandák minden eddigi tiltakozás ellenére tovább nyugtalanítják a szerb területek lakosságát. A jugoszláv csapatokat külön vonatok szállítják a határra. A jugoszláv hadügyminiszter, a bulgár határ átlépésével fenyegetőzik, ha Bulgária azonnal le nem fegyverzi és el nem távolítja a komitácsi alakulatokat. A francia kormány a Morgan kölcsön utolsó maradványát is piacra dobta a frank megmentésére. Poincaré terve nem sikerült. A Morgan-kölcsön utolsó maradványát is piacra dobta a kormány a frank megmentésére. Poincaré miniszterelnök akciója azonban nem vált be. A kormány kénytelen volt az infláció eszközéhez nyúlni ős az újonnan nyomatott papírbankőkon vásárolta be a külföldi valutát, melyre szüksége volt. Francia- ország tegnap tíz millió dollárt fizetett Amerikának a háború alatt szállított hadianyagok árának törlesztési részlete fejében. Amerikában és a nyugateurőpai államokban a makadám és asz- faltutak helyett mindjobban tért hódítanak a cement-beton-utak, amelyek ugyanazon építési költség mellett, különösen az autóforgalom szempontjából, igen előnyösek. A magyar automobilizmus elmaradottságát sokan rossz útviszonyainknak tulajdonítják. — A magyar kereskedelemügyi minisztérium a folyó és ezután kővetkező két év költségvetésébe 350 milliárd papirkoronát állított be útépítési célokra. A hatalmas összeg egy részén már betonutak készülnek. Az első betonút kísérletképpen rövidesen kiépül Budapest és Szentlőrinc között. Ha a kísérlet beválik, akkor országszerte rohamosan megindul az utak rendbehozatala és az űj utak építése. .Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában i >
