Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-08-03 / 173. szám
2 EGRI NEFÜJ8AG 1926. augusztus 3 Gróf Apponyi Albert tárgyal a főrendiház ügyében. Budapest, augusztus 2. Gróf Apponyi Albert, szabad- ■ágát félbeszakítva, még ezen a héten Budapestre érkezik, hogy a főrendiházi javaslat ügyében tárgyaljon dr. Vass József h. miniszterelnökkel. Nyári táncmulatság a katholikus legényegyletben. Kellemes és a megjelenteknek ■okáig felejthetetlen nyári tánc- mulatságot rendezett vasárnap az egri Kath. Legényegylet. Az úgy erkölcsi, mint anyagi szempontból jól sikerült estének tiszta jövedelmét a budapesti Központi Legényegylet 70 éves jubileumi ünnepségén résztvevő dalárdája valamint az ipari kiállításon szereplő tagjai költségeinek fedezésére fordítja a legényegylet. Városszerte nagy érdeklődés előzte meg ezt az estét, és a rendező bizottság mindent elkövetett, hogy a legnagyobb sikert biztosítsa. Annak a lázas igyekezetnek, amely már hetek óta készítgette elő a legényegylet nyári tánc- mulatságát, meglett a maga nagy és szép eredménye. Tánc előtt és tánc közben a szabad színpad, a női szépség verseny, világposta, tombola, lepónyevés, gondolatolvasás, — újabb ős újabb ötlet szórakoztatta a közönséget a Legény- egylet nyári kerthelyiségében, a zöld lombok között. Köhler Imre, az agilis titkár, mindenütt ott volt és intézkedett, gondoskodott arról, hogy mindenki jól érezze magát. A női szépségverseny győztese Mezey Ica lett 130 szavazattal, aki szép női kalapot is kapott. Utána a versenyben második Nyeste Manci, akinek szépségét egy asztalnagyságu mézes kalács szívvel honorálta a gavallér rendezőség. A férfi csúnyasági versenyben, a közönség szerint megérdemelten lett első Kalicz Gyula, aki azért büszkén vette át a tiszteletdijat, amelyet egy értékes zsebkés képviselt. Meg kell állapitanunk, hogy vasárnap az egri kath. Legény- egylet a szokásos nyári táncmulatságok egyik legforróbb emlékű estjét varázsolta vissza, ahol saját zenekar mellett, a csillogó díszteremben gondtalan, vidám, ifjú párok keringtek reggelig. (b.) isaEssatstssBQBsusafisias; as es asms «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!» A nemzetközi ököl már az egri városház kapuját döngeti. A szociáldemokrata szakszervezet a városháza dísztermének átengedését kérte a képviselőtestülettől „tudományos előadások“ tartására. Eger, augusztus 2. Nem kis meglepetéssel szolgált az egri városi képviselőtestület közgyűlési meghívójának 12. pontja, mely így szólt: 12. Siller József, mint az egri szakszervezeti bizottság elnöke kérelme a városház nagytermének tudományos előadások tartására leendő átengedése iránt. A képviselőtestület tagjai kivétel nélkül álmélkodással és méltó felháborodással fogadták ezt a kérelmet, mely tulajdonképpen csak tromf akart lenni arra, hogy a legutóbbi közgyűlés az ébredők gyűléseire átengedte a termet. Az állandó választmány természetesen a kérelem elutasítását javasolta. Subik Károly városi képviselő többek között a következő szavakat fűzte az elutasításhoz : — A mai tárgysorozat csaknem minden pontjának vitájából kicsendűl az aggodalom, hogy mi lesz a télen. Mert az eső elmosta kenyerünket, nem lesz szőlőtermésünk, nincs munka, nyomorog a munkás és kétségbeesetten emelgeti sovány karjait segítségért a nyomor, a szegénység. És amikor ez az aggodalom kicsendül minden szóból, itt fekszik előttünk a szakszervezet kérelmi : Nem munkát, nem kenyeret akar adni, hanem termet kér. — Az a szociáldemokrácia kopogtat be ide, amely már egyezer betört ebbe a terembe. Az a szociáldemokrácia követel bejövetelt a tisztes városházába, amely elkergette innen ősz polgármesterünket, Jankovies Dezsőt, elkergette főjegyzői hivatalából a mi derék Trak Géza polgármesterünket, szuronyok közé állította a mi becsületes főjegyzőnket, Braun Károlyt, kétszer is szuronyok közé állította és szuronyok között kisér- gette azt az ősz főpásztort, aki maga a jóság. — Tudományt akarnak hirdetni, terjeszteni! Persze az ő tudományukat! Azt, ami a Népszavában van: Forradalom, forradalom és forradalom I — Azt a tudományt kívánják ismét hirdetni, amit hirdettek 1918-ban. Nos, hát tudják meg, hogy ezen a városházán többé vörös lobogó iengeni nem fog! — Szeretem a munkást, de nem tévesztem össze a beciüle- tes, derék, Bzegény magyar munkást a szociáldemokrata vezérekkel, akiknek az a vezérség a legjobb üzlet, akik vastag szivarokat szívnak és autón száguldoznak a munkások keservesen keresett pénzéből. — Szevezkedjék az a munkás is, ha a gazda, az iparos, a gyáros szervezkedhet, de ne legyen ez a szervezkedés ellensége a hitnek, hazának és nemzetnek. Úgy a tanult embernek, mint a gazdának nem szabad megfeledkeznie a munkásról, szeretnie kell, segíteni kell a munkást és meg kell óvnunk őt a vörös nemzetközi iga ellen. — Van egy passzusa az indítványnak, ahol azt mondják a kérelmezők, hogy a rendőrség javasolta, hogy itt tartsák gyűléseiket. Én ezt nem hiszem el. De ha már idejöttek a vörösek ezzel a kérelemmel, ne csak elutasítsuk azt, hanem fejezzük ki látható módon, hogy ezen a helyen vörös agitáció többé nem folyhat; indítványozom, hogy állítsunk emléktáblát a városház 99 -«tv. «MM»' falára, mely örök mementékónt hirdesse az 1918 év szomorú eseményeit! fHelyeslés.) Matuszka Mihály hangsúlyozni kívánja, hogy ne elutasítsa, hanem visszautasítsa a képviselő- testület a kérelmet. A tudomáuyos előadás csak ürügy, hogy befurakodhassanak a városházára és adott jelre újból kitűzzék itt a vörös zászlót. — Naivak ők, ha ezt hiszik, hogy a polgári társadalom hadállásait saját beleegyezésével aknázhatják alá. Mi nem leszünk többé oly naivak és minden eshetőségre készen, szárazon tartjuk számukra a puskaport I Elek István erősen ébredő magyar érzelmű felszólalása után Trak Gáza polgármester enunciálja a közgyűlés határozatát, mely szerint a közgyűlés a kérelmet elutasítja és ebben az elutasításban visszautasítja azokat a forradalmi törekvéseket, melyeket a tudományosság örve alatt a szociáldemokraták szítanak. Egyúttal a közgyűlés egyhangúan elfogadva Subik Károly indítványát, a városház falán emléktáblával jelöli meg az 1918. év szenvedéseit. «SWto A képviselőtestület három évre Kardoss Gézának adja az egri városi színházat. A szerződés összes feltételeit megszavazta a szombati közgyűlés. Évi 3000 pengő szubvenciót kap Kardoss Géza színigazgató az eddigi kedvezményeken kivül. A városi képviselőtestület szombati közgyűlésén nagyobb vitára adott alkalmat Kardoss Géza színigazgatóval kötendő hároméves szerződés, melyet úgy a szinügyi bizottság, mint a pénzügyi szakosztály és az állandó választmány egyhangúan elfogadásra javasolt. Kardoss Géza, a debreceni Csokonai színház igazgatója, ugyanis az eddig kapott kedvezményeken kívül évi 3 ezer pengő szubvenciót kért a várostól, mert mint előterjesztésében leírta, csak ez esetben tudja vállalni, hogy Egerben teljes számú nagy társulatával a város kultűrigényei- nek megfelelő előadásokat tartson. Bayer Henrik városi tanácsos a magas színvonalú és valóban a kultúrát szolgáló színtársulatot és annak igazgatóját méltatva, terjesztette elő elfogagásra az állandó választmány javaslatát, mely szerint a város Kardoss Géza kérelmét a maga egészében teljesíti, vele a szerződést három évre megköti és utasítja a tanácsot, hogy a nyári idényen kivül a tavaszi vagy őszi idény kérdésében tárgyaljon öz igazgatóval. A javaslathoz elsőnek Láng Nándor szólt hozzá. Támogatni kívánja a színházat, de csak a vigalmi adók és a világítási költségek elengedésével, mert a szubvenciót a mai nehéz gazdasági helyzetben nem bírja ki a város. Radii Károly maga is tudatában van annak, hogy a város pénzügyi helyzete nehéz. Mindenki tudja róla, hogy a takarékosság embere, e kérdésnél azonban a kultúra is kötelez bennünket és a város érdeke is azt követeli, hogy a háború utáni gyenge színtársulatok helyett végre egy művészi színvonalon és komoly erkölcsi alapokon álló Bzinlársulat jöjjön Egerbe, mely nem a morális destrukciót, hanem a magyar kultúrát terjeszti. Számításba kell továbbá vennünk, hogy a legalább 70 tagú társulat, naponta személyenként százezer korona kiadást számítva legalább 7 millió koronát költ el naponta városunkban és ez a pénz az egri polgárok zsebébe jut, tehát közgazdaságilag is megtérül a szubvenció, amit
