Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-07-30 / 170. szám

Ära 2000 vasárnap 3000 (toron* Eger, Í926. július 30 péntek XLIIL évf 170 m Előfizetési díj postai szállítással i egy hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIES! MÄPILÄP. Főszerkesztői Or. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Szent Ferenc. Aráikor a középkorban a ke­letkező vagyoni egyenlőtlensé­gek különböző forradalmi moz­galmakat robbantottak ki és veszélyeztették a kereszténység egységét, Bernardone Ferenc által alapított rend a vallásos újjászületés és elmélyedés terén bámulatos eredményeket ért el, amelyek az összes európai tár­sadalomban éreztették hatásu­kat. Mint a felkelő nap emel­kedett Szent Ferenc szelleme mindig magasabbra, míg mun­kájának hatása az egész világra ki nem terjedt. 700 esztendő. Hét század pa­rányi idő a világegyetemben, korszak az emberiség történeté­ben, nagy események, átalaku­lások kerete az egyház életében ; de ennyi esztendőt mutatott a homokóra, amióta assisi Szent Ferenc nemes, alázatos lelke itt hagyta a test porhüvelyét. Assidban született 1182-ben. Atyja kereskedő volt. Mint gaz­dag ifjú szereti a bohém társa Ságokat, szép ruhákat, a költőket, a francia trubadúrokat. Asdsi és Perugis viszálykodő városok háborúskodásakor fogságba ke­rült Ferenc, ahol megkomolyo dott. A fogságból hazatérve a szegények, az elhagyatott tetn- lomok atyja lett. Atyja Bernar­done Pietro, emiatt bősz haragra lobbant Ferenc ellen, őt a püs­pöknél bevádolta. A püspök fel­mentésül keblére ölelte a 25 éves ifjút, aki Szilveszter pappal megalkotta rendjének első sza­bályait, amiket IY. Incze pápa jóváhagyott. A montesubariói apát pedig az új rendnek aján­dékozta a Portiunkul« kápolnát. A rend rohamosan terjedt. Férfiak, nők egyaránt elfogadták a szabályzatot. Szent Ferenc Isten és ember- ■zeretete, alázatossága, szegény­sége, bünbánata, páratlan szelíd ■égé a «szeráfi» nevet szerezték meg számára. Szent Ferenc rendje rohamo­san elterjedt mindenfelé. Űj ko­lostorok, új zárdák jelezték, mint vonult be tartományről-tarto- mányra a rend, hirdetve a bün- bánatot, a krisztusi szegénységet. Nagy tömegek gyűltek össze, hogy *z. Ferencet, sz. Bonaven- turát, majd Kapisztrán Jánost hallhassák. Az ellenségek kibé­kültek, a bűnösök megtértek, a megvetett szegénység — erény lett. Ki bírná megmérni a köny­nyek árját, amelyek hullottak a rend tagjainak hitherdető szó­noklataira, ki tudná elsorolni, mennyi lélekbe szállt vissza a megbékülés szent érzése a sors mostohasága miatt a rendtagok lelkes tanítása, alázatos, szegény élete folytán ? Mit köszönhet Szent Ferenc fiainak édes hazánk ? A béke éveiben a franciskánusok a tu­domány zászlósai, a keresztény morál megtestesítői, az egyház oszlopai. Királyi és nemesi vér­ből származó ifjak és szüzek kolostoraikban nyertek nevelést. A tudomány művelői, a biblia buzgó másolói ők valának. S ba török-tatár dúlta az országot, a füstölgő kolostorok romjai között meghúzódott a szegény páter; vigaszt, bitet vitt az elnyomott, a kifosztott magyar népnek. Bujában, bajában igazi barát. Sok áldás tapad tehát a rend 700 éves múltjához. Méltán ne­vezte III. Incze, ki álmában látta, mint támogatja Szent Ferenc a lateráni basilikát, Szent Ferencet az egyház támaszának, Dante Pa­radicsomában a szegénység vőle­gényének mutatja be szentünket, XIII. Leo 1886-ban Szent Ferenc 700 éves születését, XI. Piusz 700 éves halála évfordulóját ün­nepelteti, Rite expiatis bullájá­ban a septenarium alkalmából emléket állít az egyház hal­hatatlan fiának. Dr. Csepela Lajos. •xus»*i»ag «wasnp»»«»» »»»» mm* mm» mmm »»»» A mexikói egyházüldözö törvény. Newyork, julius 29. A mexikói kormány tegnap este tette közzé az uj egyházi törvényt. E szerint Mexikóban az öseze® szerzetes rendeket és felekezeti iskolák at megszüntetik. Az egyházi javadalmak az ál­lám tulajdonába mennek át. Csak mexikói születésű állam­polgárok lehetnek lelkészek, aki­ket az állam nevez ki állásukba. A szószéken a lelkészeknek nem szabad politikai kérdéseket szóvátenni. v 'ittas 4M««. ••«*»«!»<&» » Nemzetközi vörös légió Oroszországban. A Kölnische Zeitung érdekes jelentést hoz Helsinkiből, Finn­ország fővárosából arról a szer­vező munkáról, amely most Oroszországban folyik egy min­denféle nemzetiséget magába- ölelő légió fölállítására. A hír szerint a harmadik internacio- ! nálé legfelsőbb bizottsága hosz- j szu és gondos előkészítés után ; elhatározta, hogy hozzálát egy ; speciális internscionálista vörös j légió megszervezéséhez Az ala- j kulat hasonló volna a francia i légióhoz, csak a célja lenne tel- ; jesen más. Az előkészületek tu- ; lajdonképpen már régen folya- j maiban vannak, most csupán a légió kiképzési helye felől történt definitiv döntés. A légió e dön­tés értelmében Tulán, Orenburg- ban és Permben fog állomásozni. Állománya kétszázezer fő lesz. Politikai emigránsokat és önként jelentkező külföldieket fognak fölvenni minden nemzetből. A jelentés szerint köztük máris | sok a német. A légióban minden 1 nemzet önálló zászlóaljjal lesz képviselve. Már eddig bizonyos, hogy megszervezik a lengyel, lett, szehszlovák, ukrán és német zászlóaljakat. A légió főparancs­nokául Gagovics (?) tábornok van kiszemelve, vezérkari főnö­kéül pedig egy lett tisztet ne­veztek ki. Orenburgban lesz az ázsiai légió állomáshelye. Itt főrészt mohamedánusok fognak szolgálni. Ide helyezték az eddig is létező kínai, japán, és a kü­lönösen erős indiai zászlóalj ká­derét. A vörös hadsereggel szem­ben a vörös légió privilegizált viszonyban lesz. A légió, mint a vörös hadsereg szimbóluma, az európai államoknál bizonyára nagy diplomáciai ellenzést fog kiváltani. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!» A városi k épviselötestület szombaton délután közgyűlést tart. Eger város képviselőtestülete f. hő 31-én (szombaton) délután 4 órakor a városháza nagyter­mében tartja julius havi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozatának főbb pontjai: 1. Évnegyedei jelentés. 2. A m. kir. pénzügyminiszter leirata a pénzügyi palota építése ügyében és a pénzügyi palota építési céljaira szükséges telek átengedésére vonatkozóan kö­tött ajándékozási szerződés tár­gyában. 3. Juhász Ferenc és társai vendéglősök kérelme a Balajthy Nándor által elsikkasztott fo­gyasztási adóösszegeknek ja­vukra leendő betudása iránt. 4. Németh Pál főkáptalani jó­szágigazgató ős Ivanovich Vik­tor polgáriskolai tanár kérelme a felhőszakadás következtében kidőlt kerítésnek megcsináltatása a a kerítés beljebb helyezése folytán eleső területük megvé­tele iránt. 5. A városi tanács bemutatja Hevesvármegye alispánja rende­letének megfelelően átdolgozott 1926. évi kövezetvám költség­vetést. 6. Előterjesztés a szervezke­dési szabályrendelet 67. §.-ának (mely a t. főügyész munkakö­rére vonatkozik) a m, kir. bel­ügyminiszter rendelete értelmé­ben való kiegészítése tárgyában. 7. Kardosé Géza színigazgató kérelme a városi színháznak 3 évre leendő átengedése iránt. 8. Siller Józsefnek, az egri szociáldemokrata szakszervezeti bizottság elnökének kérelme a városház nagytermének tudomá­nyos előadások tartására leendő átengedése iránt. 9. lancsa István, Juhász Ist­ván és a Marosi testvérek ven­déglősök kérelme a fogadók, kávémérések, vendéglők és ká­véházakról alkotott szabályren­delet 11. é9 31. §-ántsk módosí­tása iránt. 10. Az Országos Vitézi Szék kérelme mezőgazdasági tanfo­lyamra alapítványi hely létesítése iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom