Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-09 / 79. szám
fizetési di) postai szállítással t POL1TIEÄ1 HÄPILÄP. ®,B ja «0.000 K, neggedévre 120.000 K. I Főszerkesztő: Br. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Acsarkodásnak és jegint csak személyek és kilök acsarkodáiának tűnik fel neietgyüléaünk minden munkájává folyik is alkotó munka, azt személyeskedések, sértegetés. gyanúsítások infernális ka: kíséri, úgyhogy elveszi a véjett munka komolyságának mé a látszatát is. ismerjük valamennyi párt- rólhogy az ország érdekeit akja szolgálni és csak az esz- kö:k megválasztásában téved. Azsem tételezzük fel a nemzet- gyés egyik tagjáról sem, hogy a jmodorról semmi fogalma ne legm. Azt sem tudjuk elhinni, hof az egyszereggyel nem len- néik tisztában a nemzetgyűlés láráző és a komoly tárgyalást zairó ellenzék tagjai. ./parlamenti többség mindig töbség marad, amely minden lár.a, akadékoskodás és obst- ruMő dacára is megszavazza a törényjavaslatokat. Zajongással méj nem szüntettek meg szám- szfű többségeket. !i lehet tehát az oka annak, hoy az ellenzék egy része nem a leggyözés, a komoly kritika, a jrvényjavaslatok részletes vi- táj alkalmával előterjesztett és alioosan megindokolt módosítási javslatok eszközeivel óhajtja az orság ügyét szolgálni, hanem népyülési fogásokkal? Az ellenzékiek ez a része nagyon rossz vélenénnyel lehet választókerületének szellemi nívójáról, hogy a szavazatok megtartása érdekélen szinte országos bohócok szerepére vállalkoznak. Szomorú fényt vet közállapotainkra, hogy egyesek nem tudják belátni, és választőkerü- (teik nem tudják képviselőiket annak az elemi igazságnak belátására kényszeríteni, hogy az ország ideje nem Csáky szalmája, s hogy a sértegetett többség is érzékeny, részben hiú emberekből áll, akiket az egyes sérelmek, a törvények és rendeletek által ekövetett hibák orvoslására sokkal inkább lehet tárgyilagos és komoly kritikával rábírni, mintha sértegetésekkel végighajszolják a többséget az emberi indulatok egész skáláján. A szenvedélyek felkorbácsolásának kultusza az ész higgadt uralmának megalapítása, az eshetőségek és lehetőség, az erőviszonyok számító latolgatása helyett, a «kiművelt emberfők» nagy hiányát bizonyítja. Ügy látszik, mintha nem tudnánk a vezető positiókra elég tartalmas és helyét megálló embert találni; azért tódult be mindenfelé az utca, annak hangja és modora. Dr. Pálosi Ervin. Dr. Bernolák Nándor Egerben. A Foederatio Emericana kulturdélutánján beszédet mond a volt népjóléti miniszter. minisztert sikerűit megnyerni. Eger közönsége nagy szeretettel és érdeklődéssel várja ismét körébe az európai hírű tudóst s a keresztény nemzeti eszmék fáradhatatlan [buzgó harcosát. A vasárnap délben érkező vendéget az Agria corporatio ünnepélyesen fogadja. Eger, 1926. április 8. Az Emericana Diákszövetség Agria corporatiőja április hő 11-őn vasárnap d. u. 6 órakor a Szent-ferencrendi Kulíur-Ott- hon fehértermében kulturdéiu- tánt rendez, melynek ünnepi szónokául dr. Bernolák Nándor egyetemi tanár, volt népjóléti •—a 'MWiS Otwa +*» Uj országút építését sürgetik Miskolc és Budapest között, a Bükkön, Egeren és Gyöngyösön át. A kisvasutaké és az országutaké a jövő. — Az. uj országút különösen az autó-fuvarozás szempontjából nyerne rendkívüli fontosságot, mert 50 kilométerrel rövidítené meg a Budapest—Miskolc közötti utat. Eger, április 8. Egyik miskolci lap húsvéti cikkében az alábbi rendkívül érdekes és fontos eszmét veti fel: A vonatok az utóbbi időben a technika [fejlődésével kapcsolatban kezdenek háttérbe szorulni és az előttünk haladó nyugati példákból azt következtethetjük, hogy az országutaké és a villamoskisvasutaké a jövő, mert a fürge autók és a mozgékonyabb villamos vonatok győzelmes versenytársai lesznek a nehéz gőz-vasutaknak. Éppen ezért,[különösen az autótechnika tökéletesítése után ma már kettőzött figyelmet kellene fordítanunk az uj országutak építésére és a régiek fejlesztésére, mert a modern korban is bekövetkezhet helyes út- és közgazdasági politika mellett olyan állapot, mint aminő a XIII. században volt, amikor Magyarország szepesi városaiból a jő szárazföldi és tengeri utakon Egyptomba is hordták az árút. Ha a Miskolcról Tiszapolgáron át Debrecenbe vezető utat rendbehoznák — írja a miskolci lap — 8 tízmilliárd költséggel hidat építenének a Tiszán, Debrecen távolságban 100 kilométerre, időben nem egészen 2 órányira esnék Miakolctól. Ha a gyönyörű Bükkön, Egeren és Gyöngyösön át mehetnénk Budapestre, 3 óra alatt kényelmesen felautőzhatnánk, mert a mai utat majdnem 50 kilométerrel rövidítenénk meg. Ez a gondolat egy cseppet sem látszik utópiának és Egernek, amely város a vasúti fővonal kiépítésénél oly végzetes hibát követett el, kapva kell kapnia minden alkalmo^, hogy a múlt mulasztásait legalább részben helyrehozza. *** I» 5» 4* 2» 5» 5*5» 5»2» 2» Jr wd A kath. egyház napilapot alapit Erdélyben. Kolozsvárról Írják: A románok Erdélybe való bevonulásuk után betiltották a nagyváradi püspökség napilapjának: a régi »Tiszántul*-n&k megjelenését. Az erdélyi katholikus egyház vezetői most elhatározták, hogy a hét év előtt betiltott »Tiszántúl« pótlására uj napilapot alapítanak. A Tiszántúl betiltása óta a nagyváradi püspök »Őrszem* címen hetilapot ad ki. Az erdélyi katholikus egyházak megbízásából azj* őrszem* legközelebb napilapppá alakul át éB igy Erdély katholikus jellegű magyar napilapja ismét Nagyváradon fog megjelenni. Természetesen a kath. napilap politikája azonos lesz a magyar párt programjával. A hősök temetője. A múlt ősz óta talán már mindenki látta, hogy Szita ezredes kemény, katonás keze, a kivihetetlennek hitt szép tervet és nehéz feladatot is megvalósította, megoldotta: Egerben a hősök temetőjét rendbehozta, körűl- keríttelte, feldíszítette, környékét széppé tette, úgy hogy a 840 hős örök nyugvóhelye ma már nem csak ékessége városunknak, hanem talán az országban sincs több ehez hasonlóan karbantartott ős nagy odaadással gondozott Hősök Temetője. Szita ezredes emlékezetes műve azonban, úgy látszik, még mindig nincsen egészen befejezve. A hősök egri temetőjében tovább folyik a fásítás, a bejáratot fenyők díszítik, a fakeresztek helyébe kőkereszteket állítanak, a magyar hősök feje fölé kettős keresztet a hármas halmon, az idegen hősöknek pedig egyszerű keresztet. Csak egyet nem látunk a hősök temetőjében : nem látjuk az egri társadalom kezének nyomát. — Hiába hangzott el a múlt év utolsó felében annyi felhívás a hölgyekhez, a közönséghez és minden egri polgárhoz, hogy adjanak virágmagvakat, évelő virágokat stb. a hősök sírjainak ékesítésére. Hol vannak azok a társadalmi egyesületek, amelyek máskor minden kicsiségre megmozdulnak és sok jelentéktelen vagy fölösleges akcióban oly szívesen, oly demonstrálőan réizt- vesznek ? Miért nem mennek ki a hősök temetőjébe? Vagy talán magasztosabb helyre is mehet a hon feltámadásában hívő egri magyar ember, egri magyar asszony, mint a 840 egri hősi sírhoz ?
