Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-02-14 / 36. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926. február 14 vasárnap. XLIII évf. 36 sz. Előfizetési di) postai szállítással: •gg hóra 40.000j.K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. alakulásnak lesz lelőkőszitője a Xlebelsberg-fále iskolaszervező törvény. Ennek a törvénynek eredmő- nyeképen Heves vármegyében is egész sora létesül az uj iskoláknak s az Egri Népujág legközelebbi, keddi száma hiteles adatok alapján fog beszámolni az e tekintetben várható intézkedésekről. Eger város közönsége persze közvetlen hatását kevéssé fogja érezni az uj törvénynek. A magyar Athénnek nevezett ősi város nemcsak főiskolával, közép- és szakiskolákkal, de elemi iskolákkal is kellően el van látva s népünk aránylag csekély áldozat árán hozzájut a lehetőséghez, hogy gyermekeit közelfekvő, jól felszerelt, az egészségi követelményeknek is megfeleld iskolákba járassa. Az egri gyermek az abéoétől a diplomáig eljuthat a szülői ház közelében s ha tanulni tud és akar, minden tekintetben segítségére siet az iskola. Kitűnő tanügyi intézmények alapítása és áldozatos fenntartása terén pedig Eger városában is vezető szerepet visz s megbecsülhetetlen értékű tevékenységet fejt ki a nép széles rétegeinek szellemi és erkölcsi nevelése körül a katholikus Egyház. Mit végzett Trak Géza polgármester Budapesten Eger város törvényhatósági jogának érdekében? A földműves nép gyermekeiért szállott most sorompóba a csonka ország kitűnő kultuszminisztere, gróf Klebelsberg Kunő. A tanyai iskolák szervezéséről terjesztett a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot, mely szerint öt év alatt 40 millió aranykorona folyősíttataék népiskolák létesítésére. Nem kevesebb, mint háromezer ötszáz uj tanterem és ezerhétszáz tanitői lakás létesít- tetnék ebből az összegből s ezen a réven megint vagy negyedmillió magyar gyermek fog abba a helyzetbe jutni, hogy elsajátíthassa a műveltség alapelemeit. Nagy jótétemény lesz ez a gyermekekre nézve, akik így az írni, olvasni és számolni tudás birtokában, s számos más hasznos ismerettel is felszerelve, fognak kiléphetni az élet gazdasági versenyébe. Megnyugvást és reménységet jelent az uj intézkedés a szülők számára is, kiket a kenyérkereset gondjai és nehéz munkája reggeltől napestig elfoglalnak s akik épen ezért alig-alig tudnának .valamelyes időt szentelni gyermekeik oktatására, nevelésére. Szakértő emberek gondos vezetése alá fognak most kerülni a kis földműves-gyermekek s a szülők legalább a nap egyik felében azzal a megnyugtató érzéssel végezhetik fárasztó munkájukat, hogy jő kezekben vannak a kicsinyek. Az egész földműves osztályra nézve külömben abból a szempontból is jelentős lesz a készülő reform, mert minél inkább csökken társadalmunk e népes osztályában a teljességgel műveletlen emberek, az irni olvasni nem tudók száma : annál nagyobb tekintélyre fog emelkedni maga az egész osztály. Már pedig a nemzet egyetemes érdeke is megkívánja, hogy a szociáldemokrácia iránt több hajlandóságot tanúsító,ipari és főleg nagyipari munkásosztállyal szemben, az ország agrár-jellegének megfelelően, a mezőgazdasággal foglalkozó elemek tekintélye és ezzel politikai súlya gyarapodjék. E tekintetben is üdvös átEger, 1926. február 13. Az Egri Népújság munkatársa ma délelőtt felkereste Trak Géza polgármestert, aki budapesti útjáról a következőket- mondotta: — »A városnak törvényhatósági joggal felruházása érdekében szerdán délelőtt Almássy László nemzetgyűlési képviselő úrral tárgyaltam. A beszélgetés során meggyőződtem arról, hogy a fejlettebb városok mai helyzetét mily közelről ismeri a pártelnök ur, aki nem egyszer nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a négy évtizeddel ezelőtt alkotott községi törvénynek ma már időszerűtlen s a fejlődést csak hátráltató korlátái közül ki kell emelni azokat a városokat, melyek, mint Eger is, az önálló élet feltételeit úgy kulturális, mint gazdasági téren megszerezték. — Jól esett látnom s hallanom azt is, hogy a vármegye nemzetgyűlési képviselői közül többen állást foglaltak Eger törvényhatósági joggal való feruházása mellett. A belügyminiszternél. — A belügyminiszter űr délután 6 órakor fogadott. Kifejtettem előtte, hogy városunk teljes mértékben bírja az önálló jogi élet feltételeit. Egert kiemelte az utolsó évtizedek rohamos fejlődése a vármegyei élet kötelékeiből és ezért a megkötöttség ma már szükségtelen és nem kívánatos, mert a szabad fejlődés a bürokratikus korlátokat nem állja. A négy évtizeddel ezelőtt, az akkori viszonyoknak megfelelőig alkotott községi törvény rendelkezései felett a haladó élet hullámai átcsaptak s ma inkább hátráltatják, mint elősegítik a kifejlett városok további haladását. Összehasonlítást tettem Eger és más oly városok között, melyek a törvényhatósági jogot — hallomásom szerint — sikerrel kérelmezték és az összehasonlításból Eger kulturális fel- sőbbségét mutattam ki tárgyilagos és általánosan ismert érvekkel. A belügyminiszter ur elismeréssel szólott városunkról, annak patinás, külső szépségei őt meglepték, ismeri kulturális életét is; tudja, hogy a vízvezeték, mely nélkül kultúra nem képzelhető el, készülőben van s ekként sző szerint idézve szavait: •jól van hangolva városunk iránt*. A népjóléti minisztériumban. — Eljártam a népjóléti minisztérium egészségügyi s műszaki osztályánál, referáltam a vízvezeték jelenlegi stádiumáról s Makó miniszteri tanácsos urat felkértem, hogy látogasson le hozzánk, mert a helyi viszonyok közvetlen ismerete mellett hamarabb tudjuk előre vinni azokat a részben bürokratikus kérdéseket, melyek ily nagy egészségügyi intézmény megépítésénél a munkálatok folyamatosságát egyébként hátráltatnák. Dr. Nagy János és a törvényhatósági jog. — Dr. Nagy János nemzet- gyűlési képviselő űrral az iskolai adó kivetésének szükségességét ismét felszínre hoztuk a pénzügyminisztériumban, mert e nélkül az egri r. katholikus iskolák eddigi segélyezését továbbra vállalni nem tudnánk. Ezt a kérdést ma már több megértéssel kezelik. — A kedvező megoldásra nézve a minisztérium városi osztálya előterjesztést tett. — Sajnos, Vargha államtitkár úr betegsége miatt döntés még nem történt, pedig a költségvetés küszöbön álló tárgyalása a kérdés megoldását igen sürgőssé teszi. — Köszönettel tartozom dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselő úrnak, aki valósággal minden lépésemben készségesen támogatott. S úgy érzem, elégtétel adással is tartozom iránta. Jő magam is egyike voltam azoknak, kik meggyanúsították, hogy városunk törvényhatőságo- eításának ellene van, sőt tett is ellene. Meggyőződtem, hogy tévedtem. Amikor ezt férfiasán beismerem, bizalommal kérem, erősen álljon sarkára a jövő szempontjából oly nagy fontosságú ez ügyünkben. Ha már annak idején elgáncsolták a városnak fővonalát, — ne engedje, hogy a fejlődésnek eme űj fordulójánál is csalódás érje a város jövőjén szeretettel csüggő polgárokat. A haza nem hagyja elesni halálig hü fiainak gyermekeit. A hadigondozottak, különösen a hadiárvák helyzetének tanulmányozása céljából f. hő 11-én városunkban járt vitéz Cséesy- Nagy Imre altábornagy a Had- röá országos elnöke és Pettkó- Szandtner Aladár m. kir. népjóléti államtitkár. Az illusztris vendégeket Simon József, a helyi csoport al- elnöke és Medák Alajos a csoport titkára kalauzolta. A Lyceumban a hadigondozottak százai várták az ügyük iránt különösen érdeklődő látogatókat.
