Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-02-02 / 26. szám

Ara *2000 korona Eger, 1926 február 2 kedd. XLIII övf. 26 sz Előfizetési dij postai szállítással : •gg bóra 40.000|K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Mi lesz a borral? És mi lesz a gasdával, ki egész vagyonát, vagy annak legalább Javarészét szőlőtermelésbe fek­tette ?! Mi lesz a föld népével, melynek a más szőlejében vég­zett nebéz, de becsületes és ér­deme szerint megfizetett munka adott emberemlékezet óta ke­nyeret ?! Mi lesz a polgárokkal, akiket a bortermelés katasztrófája fe­nyeget és mi lesz a várossal, melynek pénzügyi egyensúlya és jövendő fejlődése a m&r-már összeroskadó polgárok vállán nyugszik ?! Mi lesz az iparossal és kereskedővel, kiknek boltajtaján a bortermelés válsága miatt csak elvétve téved be egy-egy kevés- pénzű vásárló és mi lesz a mun- kanőlküíek egyre növekvő tábo­rával, mely tisztességes kenyér- kereset hiányában maholnap sú­lyos tehertételévé sőt egyene­sen veszedelmévé lehet az állami és társadalmi rendnek?! Mi lesz a borral és mi lesz velünk, egriekkel, kik borunkat értékesíteni képtelenek vagyunk? A »belső fogyasztás emelése« csak hangzatos jelsző, mely nem ■egit a termelők baján. Idebenn akkora a szegénység, hogy meg­felelő ára a bornak ki nem ala­kulhat, ha idegen, száz külföldi kereslet a piacon nem jelentke­zik. A termelő nem találhatja meg számítását, ha csupán a csekély vásárlőképességű hazai fogyasztásnak kínálhatja áruját. Az ország érdeke vagy köze­lebbről szólva: a város békéje, rendje, erkölcsei sem szőlanak amellett, hogy patakokban foly­jék itthon a végletekig olcsó ital. A szegény ember józansága, testi ereje, munkaképessége, csa­ládi békessége vallhatja keser­vesen kárát. Nem meginni akarjuk tehát az egri szőlőhegyek finom nedű­jét, de átcserélni jó, értékálló magyar pénzre, hogy helyre­billentsük vele szerény háztar­tásunk már-már végleg megza­vartnak látszó egyensúlyát. Ha eddig eljutunk, akkor szívesen ürítünk poharat a kormány és nemzetgyűlés egészségére. Csak ne várassanak a segítségre so­káig, mert bizony-bizony ütött immár a tizenkettedik óra ! TL. A városi képviselőtestület Braun Károlyt polgármester-helyettesnek választotta meg. A szombati közgyűlésről szóló tudósítás folytatása. Eger február 1. A városi képviselőtestület szombati közgyűléséről szóló tudósításunkat röviden ez aláb­biakban foglaltuk össze : A létszámcsökkenté* végrehajtá­sához szükséges bizottságba beválasz­tották a következőket: Elnök: a polgármester. Tagok: Dutkay Pál, Hollós Nándor, Kálnoky Viktor, dr. Lipcsey Péter, dr. Petro Kálmán, Radii Károly. A különböző szakosztályokban megüresedett helyeket egyhangú választás utján a következőkkel töltötték be: Pénzügyi szakosz­tály: Pollatsik Jenő, Radii Ká­roly. — Építészeti szakosztály : Németh Pál.Vida Ferenc. Jogügyi szakosztály: dr. Lázár Bertalan. Egészségügyi szakosztály: Ma- tuszka Mihály, Kürti Menyhért dr. ős Babinszky Nárcisz. Ipari és kereskedelmi szakosztály : Láng Nándor, Földsaivelésügyi: Fodor Ferenc. Kertészet: Stein­häuser István, Elek István. Nyugdíjválasztmány: dr. Petro Kálmán, Radii Károly, Alföldi Béla dr. Kövezetvám: Kánitz Dezső. Színügyi bizottság '.Braun Károly, Radii Károly. Vízveze­ték: Steinhäuser István. A polgármester-helyettes meg­választása. Eger város mődoiított szabály­rendelete értelmében a képvise­lőtestület a polgáraiéit« rhelyet- test is választás útján jelöli ki a tanács tagjai közül. A köz­gyűlés szombaton délután egy­hangú határozattal Braun Ká­roly városi tanácsost választotta meg polgármeeterhelyettesnek. Braun Károly ezután bejelen­tette, hogy Hevesvármegye alis­pánjának határozata alapján a jogi személyek és az özvegyek virilis jogukat a képviselőtestü­letben a következő megbízottak által gyakorolják : Minoritarend : Konkoly Barna. Egyházmegyei Takarék : Németh Pál, Dr. Presz- ler Jenő budapesti lakos: Presz- ler Károly, ó Kaszinó : Várkonyi Rezső. Egri Gőzmalom : Wälder Gyula. Hevesmegyei Takarék: Gáspárdy Gyula. Özv. Csillag Mőrné: Csillag Zsigtcond. Egri Hangya : Mártonffy Lajos. Özv. Würth Lajosné : Braun Károly. Agrár Takarék: Schwartz Ar­nold. A Városfejlesztő részvényei. Braun Károly városi tanácsos ezután ismertette a Városfej­lesztő r. t. kérelmét a fürdő kör nyékének rendbehozása iránt. A kérelmet nagy helyesléssel fo­gadta a képviselőtestület. Az állandó választmány azt javasolja, hogy a fürdő környé­kének rendezését csak akkor kezdjék meg, ha a budapesti Városi Banktól a még mindig nála lévő részvénypakettet a város visszaszerzi. Néhány nappal ezelőtt kepott értesítés szorint ugyanis a Vá­rosi Bank felszámoló bizottsága a részvények visszaszerzése elé újabb akadályokat gördített. A kérdéshez elsőnek Lázár Bertalan dr. szólt hozzá: Hibáz­tatja, hogy 51 százaléknál több részvényt vásárolt vissza a Vá­rosfejlesztő r. t. Ez az elhamar­kodott lépés különösen akkor mutatja majd következményeit, amikor alaptőkeemelésre kerül a sor. Kár volt a helybeli pénz intézetektől is visszavásárolni a részvényeket, mert az csak ja­vára szolgálna a Városfejlesztő­nek, ha e pénzintézetek vezetői, világosfejű pénzügyi emberek is helyet foglalnának az igazgató­ságban. Az alaptőke - emelésnél ilyen esetben a városra csaknem fele teher esnék. Éppen ezért nem látja semmi szükségét annak sem, hogy a Városi Bank Város- fejlesztő réiz vényeit annyira ipar­kodik megszerszni a város. Radii Károly: Éppen az ellen­kező álláspontot vallja. kVárosi Bank részvényeit visszaszerezni a városnak becsületbeli köteles­sége. A Városi Bank annak idején tekintélyes külföldi összekötte­téseire hivatkozva, kilátásba he lyezte 30 millió korona befek­tetéssel kápráztató tervek meg­valósítását, a fürdők, fürdőszál loda, stb. megépítését. így jutott a részvények birtokába. Sajnos, az Ígéretből nem valósított meg semmit. Ha ígéretet nem tesznek annak idején, a Városfejlesztő r. t. más módon oldotta volna meg esetleg az építkezések egy részét az akkori kedvezőbb viszonvok között és kifizethette volna le­romlott pénzünkkel semmiből. Tartoztunk evvel Eger város nagynevű érsekének, hogy a fe­jedelmi adományért a múlt bű­nét jóvátegyük. Polgármesterünk a részvények ügyében tárgyalt három hét előtt Windisch Hermannal, a Pénzintézeti Központ igazgató­jával és leszögezte nagyon he­lyesen f zt az álláspontját, hogy bár a város a részvények 75 százalékának a birtokában van, addig sem erkölcsileg semp6dig anyagilag nem hajlandó a város a fürdőket támogatni, amíg a kérdéses részvények birtokába nem jutottak. Nem vagyunk haj­landóak ennek az idegen kézben lévő tekintélyes részvénymeny- nyiség ek értéket hizlalni. Win­disch Herman, aki a város iránt jó indúlattal viseltetik, kilátásba helyezte az ügy kedvező elinté­zését. Távirati értesítést kapott e napokban a város Bárány Gézától a Városfejlesztő igazga­tójától, hogy a Városi Bank a részvénypakettet 150 millió ko­ronáért átadja. Másnap már töb­bet kértek, mintegy 30 millió koronával és így még elintézet­len az ügy. Ha minden utca rendezésnél, parkírozásnál, a fürdő építke­zésénél azt fogjuk mondani, hogy addig nem csinálunk semmit, amíg a részvények kezünkben nem lesznek, akkor nem fogjuk megkezdeni a városfejlesztést soha. Itt az ideje hogy az eddi­gi ígéretek helyett végre meg is valósit:uk. Kéttzeresen is érdeke és kötelessége a városnak anya­gi szempontból is és bzért, hogy az építkezést isfoganatoeíthassuk. Az építőipariak teszünk nagy szolgálatot, különösen hogy a munkanélküliséget csökkentsük. Hozzá kell fogni az építkezés­hez és pedig helybeli vállalko­zókkal és munkásokkal, a pénz­nek itt kell maradni a városban, mert nem engedhető meg, hogy megismétlődjék az az eset, mint a Jegyzői Internátus építkezé­sénél, hogy a budapesti vállal­kozó még a földmunkásokat is Budapestről hívta ide, mindent onnan szállított, így a város még a kereseti és forgalmi adó­tól is elesett, mivel a vállalkozó azt is Budapesten fizeti. Mivel a Városfejlesztő rész­vények megszerzése napok kér­dése, javasolja az állandó vá­lasztmány előterjesztésének az elfogadását, amit a közgyűlés egyhangúan el is fogadott. Országos öregcserkész kongresszus lesz februárban. Az iskolából kikerült, 18 éven felüli cserkészfiuk, az u. n. öreg- cserkészek külön csapatokba vannak tömörítve. A munka- programmjuk is más, mélyebb és komolyabb, mint fiatalabb társaiké. Ezek az öregcserké- szek februárban kongresszust fognak tartani Budapesten, me­lyen az öregcserkészet fejlődé­sének és kiépítésének problé­máit fogják megvitatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom