Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-02-16 / 37. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. február 16. io:^ts&ssssa^siáEB^í£BsmsmxaasB^^smgmK3BBBmssmam ■adalmat is arra a gondolatra, hogy a külföld egyes államaiban már bevált ingójelzálog intézményét kellene a mi törvényhozásunknak is megteremteni. A lényege ennek az intézménynek az, hogy a gazda ingóságainak, esetleg függő termésének, borának, kitermelendő fájának stb. lekötésével úgy jut rövidlejáratu hitelhez, hogy zálogba adott ingóságai birtokában és readelkezése alatt maradnak, azokat azonban egy úgynevezett ingójelzálog-lajstromban feljegyzett zálogjog terheli. Különböző országokban különböző formában és terjedelemben van ez az elzálogosítás rendszeresítve. Egyik helyen csak a holtfelszerelés tárgyai köthetők le, másik helyen, például Svájc egyes kantonjaiban, csak az állatok. Nálunk úgy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, mint a Faluszövetség véleménye szerint úgy az élő-, mint a holtleltár tárgyai, ezenkívül pedig a függő termés is ilyen hitel alapjául szolgálhatnának. A függő termés lekötése az úgynevezett zöldhitel kérdését volna hivatott megoldani. A kérdés még nincs tisztázva, az igazságügyi minisztérium még csak az elvi kérdésekre hallgatta meg az érdekelteket, a részletek megvitatására csak akkor kerülhet a sor, ha a kormány törvénytervezete elkészül és a nyilvánosság elé kerül. Addig természetesen sem mi, sem más nem bocsátkozhatik bele a részletek fölötti vitába. Általánosságban azonban meg kell mondanunk, hogy az ingójelzálog intézményét elvben mi is helyeseljük. Szükségesnek tartjuk, hogy a gazda gyorsabban kapjon, a hitelező pedig nagyobb biztosítékra támaszkodva adhasson olcsóbb hitelt. És a hangsúlyt az olcsóbb hitelre helyezzük. A lajstromba feltétlenül bevezetendőnek tartjuk a kamatlábat, amelytől eltérésnek helye nem lehet. Ezenkívül ugyancsak általánosságban szükségesnek tartunk olyan intézkedéseket, amelyek a gazdát a Jsiuzsorázástől minden körülmények között mentesítik, a legkisebb gazdasági alanyokat pedig a szövetkezetek hatásköre alá utalják. A Keresztény Szocialisták kultur- délutánján tegnap szép számú hallgatóság előtt Bárdos József dr. ciszterci rendi főgimnáziumi tanár az egyesületi ,őlet fontosságáról és a nemzeti öntudat neveléséről tartott tanulságos és élvezetes előadást. * Vegye meg csekély két pengőért és olvassa el Hallbr István A ke- tesztény politika című érdekes és tartalmas müvét. Megválasztották az Ipartestület titkárát. Halmay Sándor 221 szavazattal lett a testület titkára. Tegnap, f. hő 14-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta az Ipartestület rendes évi közgyűlését Paulovits Lajos elnöklete alatt, amelyen az uj elöljáróságot és a titkárt választották meg. Halmay Sándor titkár Paulovits Lajos iparsestületi elnök elnöki megnyitója után felolvasta nagy gondossággal és körültekintéssel megirt évi jelentését, mely beszámol az elöljáróság három évi működéséről. Az Egri Ipartestület e három év alatt ötven év restanciáját dolgozta fel és dicséretre méltó összefogással az egri Ipartestüket az ország legelső ipartes- tületeinek sorába állította. S amit 50 év munkája sem tudott elérni, székházat építtetett. Ezután foglalkozott az iparosság sérelmeivel és nehéz gazdasági viszonyaival. A hitelkérdés bénítja az átmeneti állapotokat. Az iparosság panaszkodik, hogy nem arányos az adóztatás. Majd a tanononevelésről számolt be, amely egyre eredményesebb és kvalitásos erőket ad a hazai iparnak. A közgyűlés az alapos titkári jelentést éljenzéssel vette tudomásul. A tagsági dijakat a közgyűlés úgy szabályozta, hogy a legkisebb 40 ezer, a legnagyobb 500 ezer korona, ameiyet az egyes szakosztályok állapítanak meg. A titkári állásra két kérvény érkezett be: Halmay Sándoré, az eddigi titkáré és Lakatos Lajosé, a Nőpszövetkezet könyvelőjéé. Halmay Sándor a megejtett választás kapcsán 221, Lakatos Lajos 25 szavazatot kapott és igy a volt titkár, aki eddig is közmegelégedésre vezette az ügyeket, fölényesen győzött. A megválasztott előljárősági tagok, számvizsgálók és póttagok a következők: Előljárősági tagok: Alexovits Gyula, Berényi János, Borsos Jenő, Brindza Béla, Szajlay Bertalan, Csendes Antal, Csőke Jőzeef, Elek Miklós, Er- dődy István, Farkas János, Gulyás Pál, Heltovics Zsigmond, Iváuszky Lajos, Jakab János, Joő Gyula, Juhász István, Kádas Bertalan, Korány József, Kneller Vilmos, Lanther János, Losonczy János szabó, Losonczy Sándor, Marius Ferenc, Meilin- ger Lajos, Mezey Jenó, Molnár Sándor*, Orosz Sándor, Papp László, Ruppert Antal, Saáry Ráfael, Székely József, Szilágyi Vilmos, Ifj. Taray József, Vasi László, Vídinszky Kálmán, Viaszt János. Számvizsgálók: Mihalicza Ferenc, Nagy József, Varga Miklós. Előljárősági póttagok: Ifj. Hering János, Fügedy.József, Mácsay József, Id. Tome- dálszky Sándor, Bodnár József, Hílassy János, Bolya Ferenc, Kies Elemér, Heller Salamon, Papp József, Tatay Sándor Izsák Ferencz. A Műkedvelők Körének jelmez-bálja. Az Egri Műkedvelők Köre tradícióéul jelmez bálját fényes keretek között tartotta meg f. hó 13-án, szombaton este, a Kaszinó összes termeiben. A pálmákkal díszített bejáratnál cotillon-jel- vényes elegáns frakkos rendezők fogadták az előkelő vendégeket. A jelmezesek pajzán karneváli menete 10 óra tájban vonűlt fel Kaszinó ragyogó termében, mint a farsang hercegének erotikus udvara, bizarr és érdekes pompával, kedves misztikummal. Az idei jelmezruhákat a hölgyeknél nem az ötlet, hanem a ősin és elegancia jellemezte, egypár kivétellel a praktikusság és főként az erszény. Ez a magyarázata, hogy a szombati bálon aránylag kevesen mutatkoztak jelmezruhákban, de mindamellett graciőzusak voltak; ízzel és színnel ök fűszerezték a Műkedvelők bálját, mely most is megtartotta helyét a farsangi zeniten. Úgy véljük, hogy az erkölcsi siker komoly és számbavehetö ellenértéké az elmaradt anyaginak ; s ezt a tényt őszinte elismerésül tűzzük a rendezők cotillon-bokrétájába. A karzat kitartó közönsége szinte hajnalig mulatott együtt a bálozőkkal, akik a Husztby féle jazz band kedélyforralő muzsikájától föl- haDgoltan még reggel nyolc órakor is hejehujás-vígan ünnepelték r búcsúzó farsangot. Munkatársunk a következő jelmezesek nevét jegyezte föl: Hevesi Gusztávnő (kártya), dr. Búzás Endréné (baba), Vajda Gréte (Piroska), Baán Eta (Ms- fisztó), dr. Lipovniczky Tiborné (sárga dominó), Breznay Melánia (az éj királynője), dr. Karikás Jőzsefné (lila kedély), Terstyán- szky Lajosné (rokokó dáma), Pozder Gáborné (Pieretíe), Elekes Bözsi (Halló, Amerika), Frenyő Manci (Pierette), Kálnoky Eta (ördög), Neményi Ferencné (kéményseprő), J'zierszky Babi (cigányleány), Petrányi Emmi (suszterinas), Berkő Panci (rózsaszín krizantém), Saáry Ica (virág- kosár), Vucskits Magdaléna (ha- láBsleány), Poros Gézáné (fekete dominó), Mednyánszky Márta (apacs), Grőnay Olga (ördög), Pozder Gyulánó (Piroska), Dankő Lászlőné (ördög), Elekes Károly (kenyeres lány), Benőcs Miklós (ördög), Papp Elemér (szakács), Erdélyi Mihály (udvari bolond), Csegesy Dénes (Rigol8tto), Papp István (téboly), Beznák László (nő), Hoffman József (hintás- legény), Jakab József (az irigy karzat), Mihalik Géza (Pierrot), Dánkő Ferenc (kedélyes apa), dr. Pálosi Ervin (túrista), Pozder Gyula (farkas). A szépségversenyben a győztes Elek Évi lett; a verseny «második helyezetU-je Baán Eta, a harmadik Prónay Olga (Budapest). Farsang az Angoloknál. Az Angolkisasszonyok női tanítóképző-intézetének Toldy-ön- képzőköre a megszokott műkedvelői előadások színvonalán jóval felülemelkedő bájos farsangi műsoros délutánt rendezett az intézett dísztermében az elmúlt szombaton és vasárnap. Mind a két alkalommal »táblás ház« előtt játszottak az intézet kis színésznői, akik ezt a megbecsült elnevezést úgy kacagtató alakításaikkal, mint egyéb teljesítményeikkel méltán megérdemelték. Az előadás fénypontja »A hetivásár volt,* melyet Saárffy Márta rendezett meglepően nagy színpadi érzékkel és rendezői rátermettséggel. A kis darab, mely víg operai arányokat mutatott, frenetikus hatást váltott ki a néző közönségből. Az elsőrangú színészi munka lenyűgöző ereje, a hullámzó, piaci élet elevensége, a drága kis pattogó kofák, a pletykás «naccságák,» a tekintélyes rendőr az előadás élére állították a darabot Kis Miduval, Fejér Icával és Láng Macával. Hubay Csárdajelenetét remek interpretáló kéezséggel játszotta Markstein Lili, zongorán Lógelné Kauffmann Emmi hegedűmű- vásznő kisérte. A Vivat, Floreat, Crescat sikerét Sárffi Márta, Szende Izabella é* Szabó Jolán biztosították nem mindennapos játékbeli készségükkel. A nagynéni örökségé ben Fejér Ica (Andrátfalvyné) pompás jellem- alskitása tetőzte be Szabó Jolán, Tarnay Mária és Kis Midu sikerét. A műsoros délutánnak derűs keretet adott a Farsang, melyet a kedvesen csevegő Bal- kay Böske alakított. Haller István kitűnő könyve: A keresztőny politika 25 ezer koronáért kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében.
