Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-07 / 77. szám
2 EGRI NEPÜJSAG 1926. április 7. analizálja, mint a kémiai vegyszereket és a következő érdekes megállapításokra jut az analízis szempontjából. Einstein szerint a politika a következő összetételű : 60 százalék szenvedély, 5 százalék szereplési viszke- tegség. 30 százalék anyagi érdek. $«#**■ 'ÍWSí.^ m 0.00 százalék ész és logika. A vegyi összetétel ilyeíóakőpen arra a feltevésre enged következtetni, hogy Einstein mester a radikális baloldal berkeiből szemelte ki a vegyelemzés tárgyul választott kísérleti nyulacskát. Hogy a nyulacskának nagy fülei valának, arról nem szól az írás. BIM »PMO 8»| Hol vannak a szociálisták által emlegetett munkástömegek? A bécsi társadalom és gazdasági muzeum érdekes statisztikát állított össze Európa munkásságának szervezetekbe tömörüléséről. A statisztika tanulsága az, hogy 1921. óta csökken a szociálisták száma. A lista élén Oroszország áll 75 százalék kommunista szervezetbe tartozó munkással. 25 százalék még itt is szervezetlen. Ausztriában 50 százalék a vörös szervezetekhez tartozó munkások száma. A másik 50 százaléka nemzeti szervezetekhez tartozik. Németországban 40 százalék nemzetközi, 46 százalék nemzeti és 14 százalék szervezetlen munkás van. Belgiumban 30 százalék, Angliában, Csehországban, Svédországban, Dániában és Norvégiában 25 százalék munkás szociálist*, a többi szervezetlen. Svájcban 14 százalék szociális!«, 5 százalék más szervezethez tartozó, Spanyolországban 13 százalék, Franciaországban 10 százalék szoci- áiista munkás van, a többi szervezetlen. Magyarország 9 százalék nemzetközinek ad hazát Kivüiök 3 százalék a keresztény- szociálista munkások számaránya, a többi szervezetlen. Olaszországban 4 százalék a szociálista, 10 százalék a nemzeti, 20 százalék az egyéb szervezetekbe tömörült munkások száma. A többi szervezetlen. A Balkán államokban átlagosan 2 százalék szociálista van. Itt a munkások többsége teljesen szervezetlen. Amikor nagyhangú vö• rösszegfüseink a nemzetgyűlésen, meg népgyüléseken a mögöttük álló munkáslömegekkel fenyege- tődznek, nem tudói, hová teszik ezt az igen erősen szociálista államból származó statisztikát?! Jelentés a szomorú magyar borpiacról. A borpiac helyzete ugyanaz mint volt a múlt héten és ha néhol a kereslet élénkülését tudjuk is jelenteni, viszont bizonyos vidékeken, mint például Nyíregyházán, a helyzet elcsendese- déséről értesítenek. A kivitel még mai napig is alig számbavehető és az osztrák részről mutatkozó érdeklődés is csupán alacsony árak mellett akar vásárolni és 15 fokos borokért is alig akar 3000—4000 koronát adni, ami az olasz borok versenyének tudható be. A szerződés ratifikálása után remélhető a változás, de még mindig nem olyan formában, amint azt várták az intéző körök. Sajnos, kivitel szempontjából továbbra is a mi felfogásunk marad érvényben. Egy érdekesebb kiviteli üzlet jött létre, még pedig Angorában (Törökország), ahol nagyobb magyar kivándorló telepek vannak. A kivándorlás tovább is tart, így nem lehetetlen, hogy bizonyos kvantumok elhelyezhetők. Belfogyasz- tásunk valamit emelkedett, részben a tavaszi munkálatok megkezdése miatt, részben pedig a termelők rovására történő árcsökkenés miatt. Árjelentéseinkből közöljük : Nyíregyháza közepes kínálat mellett a kereslet lecsökkent a nullára és csak a vendéglősök és korcsmárosok vásárolnak. Eladatott 80 hl. 11 fokos bor 5000 koronáért. Egerben közepes kínálat mellett a kereslet megszűnt. Bátaszéken eladatott 200 hl. lO1/» fokos 3200 koronáért. Jászberényben élénk kínálat mellett közepes kereslet van. Eladatott 100 hl. 13*/* fokos éde- se* bor 7000 koronáért és 50 hl. 13 fokos édeses, hasonlóan 7000 koronáért. Cegléden a borkészlet csekély. Kis tételekben 4—5000 korona a kommerszbor ára. Kunbaján eladatott 1200 hl. 13 4 fokos bor 7000 koronáért. Sárváron kicsiben a 10—11 fokos borok ára 6—7000 korona. Somlóvásár helyen kiváló minőségű borokért sem fizetnek 9500 koronánál többet. Einstein professzor megsemmisítő véleménye a politikáról. Einstein professzor, a relati- vás elméletének világhírű feltalálója, a napokban részletesen nyilatkozott a politikáról, amely szerint nem a legeszmeibb mesterségek közé tartozik. Einstein ugyanis a politikát ugyanúgy Ingatlanforgalom Egerben 1926. márc. 16—31.-ig. Szakácsi Mária és társai paphegyi szőlőjét (389 négyszögöl) megvette Besznyák István és neje 4 millió 500 ezer koronáért. — Náná9y Zoltán Agárdi dűlőben fekvő szőlőjét (3 hold 1019 négyszögöl) megvette Csató Sándor és neje 170 millió koronáért. — özv. Lefler Sándorné Mecskei- utcai házhelyét (97 négyszögöl) megvette Balázs Imre éa neje 3 millió koronáért. — Vas Jó- zsefné D.irvan-u. 32. sz. házának V, részét megvette Fürjes An- drásné 6 millió koronáért. — Nagy Imre és neje Cifrakapu-u. kertjét megvette Nagy Mihály és neje (43 négyszögöl) 2 millió 500 ezer koronáért. — Kovács József Baktai-u. 1. sz. alatti házának Va részét megvette özv. Szabó Ráfaelné 65 millió koronáért. — Hsltovics Zsigmond és neje házhelyét (120 négyszögöl) megvette Holló Barnát és neje 4 millió koronáért. — Majoros Mihály és társai Tetemvár-u. 35. sz. alatti házát megvették Majoros Erzsébet és társai 30 millió koronáért. — Págyi József és neje Czegíéd dűlőben fekvő pincéjét magvette Szakács Barnát és neje 4 millió koronáért. — Eger város Újkaszárnya-utcai házhelyét megvette Gazsi Márton és neje 1 millió 4 ezer négyszáz koronáért. — Sebestyén János ét neje makiári dűlőben fekvő szántóját (1 hold S27 négyszögöl) megvette Kis József és neje 15 millió koronáért. — Csirke János Gerleközben fekvő pincéjét megvette Szilágyi János és neje 3 millió 500 ezer koronáért. — Kállai Ferencnó Kilián-utcai pincéjét megvette Bíró Ferenc és neje 2 millió 500 ezer koronáért. — Sumlzer Mihály és társa paphegyi szőlőjét (1075 négyszögöl) megvette Vízi Károly és neje 27 millió 200 ezer koronáért. — Prokaj István és neje Ék-utcai kertjét (640 négyszögöl) megvette Herendovics Istvánná 3 millió 500 ezer koronáért. — özv. Gólya Elemérnó őa fia Makiári úti házát és kertjét (417 négyszögöl) megvette Barta István és neje 70 millió koronáért. esigíms; asaoaBsa es sarcai moh ssass Az 15. N. panaszkönyve. Vadak az utcán. Vettük a következő levelet: Tekintetes Szerkesztőség! Csak a napokban közölt b. lapjuk egy megszívlelendő panaszt az utca barbárjai, a kezdő és tanulni a legforgalmasabb pontokat kiválasztó kerékpárosok ellen. — íme egy példa. Idő: ma reggel, személyek: egy eszeveszetten aaBMBmBMBimiTO a— száguldó kerékpáros s egy a járda szélén tipegő jóságos arcú anyóka. Se csöngetés, se figyelmeztetés. Kész a karambol. A ■uhanc, mint akyól végezte dolgát, hirtelen fölkap gépjére, s az anyóka fetreng a földön az ijedségtől halálraváltan míg föl nem segíti a minden jóra, tettrekész cserkész. A szegény öreg asszony fehér homlokáról arcára lepergő verejték összekeveredik sós könnyeivel ős az utca porával. Sikerült följegyeznem a kerékpár számát és hiszem, hogy neoa fogja oly simán megúsznia büntetést az utca barbárja, mini ahogy azt lelketlen menekülés közben gondolta. Kiváló tisztelettel: H M. Mi újság? — Párisban megnyitották az orosz menekültek világkongresz- szusát. — Léderer Gusztáv halálos ítélete jogerős. A katonai felsőbíróság elutasította az űjrafel- vétel iránti kérelmet. — E héten ki végzik, ha nem kap kegyelmet. — Marinovich főkapitány kijelentette hogy újabb rendelettel szabályozzák a sajtónak és rendőrségnek egymáshoz velő viszonyát. — A Pasics-kormány vasárnap délben lemondott. Paßics bukása hihetetlen izgalmat váltott ki egész Jugoszláviában. Legyőzőjeként Radicsot ünnepük, aki a korrupció elleni harcában buktatta meg a Balkán legravaszabb politikusát. Újból Pasics kap megbízást, de ha legrövidebb időn belül nem tud új kabinetet alakítani, Sándor király elejti. Két esztendeje egy hatalmas vadkan pusztítja a pásztói erdőt. Pásztóról jelentik az Egri Népújságnak: Pásztó község 500 holdas szépen kezelt erdejét két éve pusztítja egy óriási vadkan. A dúvad egyméter mélységű gödröket túr és gyökerestől forgatja ki a fenyő- csemetéket. A pásztói vadászok már sokszor igyekeztek elpusztítani a veszedelmes állatot, de eddig minden kísérlet hiábavalónak bizonyult. A hatalmasra kifejlődött vadkannak ugyanis olyan jő szimatja van, hogy messzire elkerüli a vadászokat. A múlt évben hajtővadászat alkalmával egyik vadász hat lépésnyire állott a veszedelmes vadállat előtt, de ilyen közelről nem mert rálőni. A vadkan közelről- lövése ugyanis roppant veszélyes dolog, mert azt tartják, hogy ilyen távolságból még szívlövés esetén is rárohau a vadászra. A pásztóiak most úgy akarnak az erdejüket pusztító fenevedtől szabadulni, hogy vermet ásnak és abba igyekeznének becsalogatni a vadkant.
