Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-28 / 22. szám
Ära 2000. vasárnap 3000 Soron». E?er, 1926 január 28 csütörtök. XLHI evf. 22 si Előfizetési dl) postai szállítással: agg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 R. POLITIKA.) HftPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonszám: 11. Titokzatos csendben folyik a parlamenti bizottság munkája s a tevékenység első napjainak épen a gondos titoktartás volt az egyik legjellemzőbb mozzanata. A megjelent képviselő urak valamennyien híven megőrizték a reájuk bízott titkot a amint az eddigiekből következtetni merjük, eddig még négyszemközti nyilatkozatok alakjában sem szólták el magukat. Szeretnék biztató előjelnek venni ezt a negatívumot ■ azt a reménységet fűzni hozzá, hogy a magyar politikai és közélet egyik hovatovább állandósuló jelensége: az indiszkréció, ezúttal száműzve leend nagyjaink köréből. Nagyjaink magatartása különben egy másik szempontból is kiváltja belőlünk, az anyagi romlás és lelki depresszió mélységeiben sopánkodó tucatpoigá- rokból, az őszinte bámulat és elismerés érzéseit. Nagyjaink ugyanis mind a huszonötén megjelentek a vizsgáló■ bizottság első üléséin és ezt az örvendetes tényt, vagy amint egy liberális lap ünnepli: ezt a százszázalékos köteleiségteljesítést nemcsak a parlament tagjainak és bizottságainak kijáró tisztelettel, de egyben a megtérés szándékának első komoly jelét adó bűnöző iránti rokonérzéssel is, sietünk tudomásul venni és regisztrálni. Igaz ugyan, hogy a bizottságban való részvételre minden párt a maga legkiválóbb tagjai kö zül delegálta jelöltjeit, de még igy is meglepőnek mutatkozik a közelmült sivár tapasztalatai után, hogy egy huszonöt politikusból .összeállított bizottságnak mind a huszonöt tagja csakugyan meg is jelenjék valamelyik tanácskozásán. Ha pedig még azt a körülményt is érdem szerint kívánjuk méltatni, hogy a huszonöt magyar űr közül huszonhárom már a kitűzött időre pontosan beevezett az ülés színhelyére a csak ketten késtek rövid nehány percet: akkor meg épen bőséges okunk lészen a csodálkozásra. A határozatképtelenség, sőt sokszor tanácskozásképtelenség sivár állapotában leledző magyar nemzetgyűlésen délfelé is alighogy meg lehet kezdeni a munkát s a bizalmas értekezletek megállapodásainak is fölötte gyakran akad hírharangja. Erre a már szinte hagyományszámba menő dekadenciára most hirtelen reácáfol a sokat kritizált nemzetgyűlés legfiatalabb bizottsága. A diszkrét, pontos, kötelességtudó politikusok areo- págja. Budapest, M. 1.1. január 27. A nemzetgyűlés mai ülését 7,11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Dróhr Imre a pénzügyi bizottság elé terjeszti javaslatát az indemnitási javaslatról. A nemzetgyűlés a javaslat tárgyalására kimondja a sürgősséget. Ezután áttérnek a francia—magyar ke reskedelmi szerződések becikkelyezéséről szőlő törvényjavaslat tárgyalására. Görgsy István előadó ismerteti a szerződést tartalmazó javaslatot, amely egy újabb etapja a magyar kormány céltudatos kereskedelmi politikájának. Szeder Ferenc közbeszól: Mostanában mindig a franciákról van sző. Rothenstein Mór: Nagyon célszerű ez a javaslat a frankhamisításkor. Erdélyi Aladár: A frankhamisításhoz semmi köze az országnak. Görgey István: Két szempontból szükséges, hogy mielőbb kereskedelmi szerződéseket kössünk. Arra kell törekednünk, hogy ipari és mezőgazdasági feleslegeink elhelyezésére új piacot teremthessünk és azért örömmel üdvözöljük azt a szerződést, amelyet a kormány Francia- országgal kötött. Dénes István közbeszól: Mi van a védő vámtarifával? Görgey István folytatja: Igyekeznünk kell lehetővé tenni azt, hogy a művelt külföldi államokkal békésen együtt működhessünk. Szükségünk van arra az atmoszférára, amelyet számunkra a kereskedelmi szerződések biztosítanak. Angliával, Németországgal és Olaszországgal Milyen kár, hogy ezt a büszke areopágot nem a magyar lét sarkalatos kérdései hívták életre, de egy világraszóló skandalumnak köszönheti létét. Ha azonban már meg kellett alakulnia s egy odiózus ügy szólította életre: a törvényhozói kötelességek harsány mementójául is szolgálhatna méltóságteljes magatartásával. Majd meglátjuk ! G. már kötöttünk a legtöbb kedvezmény elvén alapuló szerződőseket. Egyedül Franciaországgal nem voltunk még kereskedelmi szerződésben. A magyar közvéleményt ez a szerződés meglehetősen nyugtalanítja. Egyes sajtó közleményekből azt következtetik, hogy a szerződés több terhet jelent ránk nézve, mely nem áll arányban az ellenszolgáltatásokkal. N»gy Emil közbeszól: Ez igaz. Görgey István éppen ezért részletesen foglalkozik a szerződés egyes pontjaival. A szerződésnek igen lényeges pontja az, hogy mind a két félnek módja van arra, hogy ha a szerződés egyes tételei nem megEger, január 27. Kedden, f. hó 26.-án, 124 esztendő leforgása alatt harmadszor választott kántort Eger városa. A legutolsó kántorunk,Rudassy János, ugyanis 67 éven át volt Eger város kántora, amely állásban az ő édesapja 53 esztendőt töltött el. A két Rudassy tehát összesen 120 évig káV toroskodott Egerben. Rudassy János halála után négy éven át mostanáig helyettes kántor töltötte be az állást. így 124 év alatt Egerben most került sor harmadízben kániorválasz- tásra. Délután 3 órakor ült össze a kántorválasztó közgyűlés, amelyen az iskolaszék tagjai és a képviselőtestület delegáltjai köfelelőek, úgy folyó évi julius 1-től kezdődően újabb tárgyalásokat kezdemőnyezhétnek a szerződés módosításának érdekében. Ez a szerződés tulajdonkópen csak kísérleti szerzőnés. Nem fél attól, hogy a bennünket környező államok ki fogják használni a szerződésit. Ezután Dénes István szólal fel, aki a magyar ipartj,okolja a bajért. A javaslatot nem fogadja el. Várnai Dénes azt .hangoztatja, hogy Franciaországgal olyan minimális és jelentéktelen az urűcserénk, hogy felesleges volt kereskedelmi szerződést kötni. Sokkal helyesebben tette volna a magyar kormány, ha a szomszéd államokkal kötött volna szerződéseket. Úgy látszik, hogy a kormány politikai eredményeket vár ettől a szerződéstől. A javaslatot nem fogadja el. Kabók Lajos hasonló értelemben szólal fel: Bár a szociáldemokraták a szabad kereskedelem hívei ők is belátják, hogy ez idő szerint az megvalósíthatatlan. A .szerződés sok iparágat tett tönkre és ezért a javaslatot nem fogadja el. Mielőtt az interpellációkra tértek volna át, az elnök az ülést felfüggeszti. zűl 33—33 tag, összesen 66 választó jelent meg. Matuszka Mihály, apátkanonok, plébános üdvözölte a megjelenteket, komoly szavakkal vázolta a közgyűlés célját, majd a beérkezett pályázókat ismertette. Pályáztak: Agócsy László, 20 éves, nőtlen, IV. féléves joghallgató Szegeden, okleves kántor, jeleB fokozattal, vezette a szegedi egyetemi énekkart; Ba- bócsay János, 35 éves, nős, székesegyházi koralista és kántor, Győrben, okleveles kántor jó fokozattal, énektanító a győri polgári fiúiskolában; Herink Károly József, 35 éves, nős, állás nélkül, okleveles kántor, jeles fokozattal ; a csehek kiutasították; Kaszap Béla, 35 éves, nős, kán- tortanítő Feldebrőn, okleveles A francia-magyar kereskedelmi szerződés a parlament előtt. —---■'-•ttt*''-rmrt 'f-rirtir'-nr-r-ftTt —rarr—rr- ■ --wt i.sfnm Tertsch Dezső Eger város kántora. 124 év alatt tegnap volt Egerben a harmadik kántorválasztás.
