Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-27 / 21. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. január 27. szerda. XLIII évf. 21. sz. Előfizetési díj postai szállítással: agg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKUS NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. sági blokáddal és egyéb esz. közökkel kierőszakolhatja siker esetén is a statusquo ante t. Várni kell a külpolitikai szövetségekkel azért is, mert Csonka- magyarországot nem szabad többé kockáztatni és meg kell várni, hogy a küzdő felek közül ki lesz erősebb és az utolsó pillanatban kell hozzá csatlakozni. Ez a létfenntartás ösztönének legfontosabb parancsa, amelyet a .sacro egoismo* nemzetének, a ravasz és eszes olaszok egy képviselője tanácsképen a következőleg formulázott: «Magyar- ország csak addig számíthat Olaszország támogatására, amíg független.» A nagyhatalmak viszályai esetén csak a szabad kéz politikáját folytatott kis államok támogatásáért folyik versengés és támogatásunk árát annál magasabbra szabhatjuk, minél inkább begombolkozunk a jelenben és a jövőben. Dr. Pálosi Ervin. A pénzügyminiszter beterjesztette a ház~ haszonrészesedés eltörléséről, a beruhdzd- zdsokról és appropridciőről szóló törvényjavaslatot. Mosakodnak a szociáldemokraták. — Mentelmi ügyek a nemzetgyűlésen. A türelmetlenek folyton uj külpolitikai orientációt sürgetnek a magyar kormánytői, közeledést ehhez az államhoz és szövetséget a másikkal. Akciókat, mozgást, fron- dőrködést szeretnének látni, kis vagy nagy sikereket és utána szeretnék hallani a megvert ellenfél sziszegését, hogy diadalmaskodva rendezhessenek egy magnum áldomást. Azért mondom, hogy a türelmetlenek a sürgetők, és nem fűzök ehhez a jelzőhöz egyéb kevésbbé hízelgő jelzőket, mert nem tagadható, hogy megalá- zottságunk, kifosztottságunk és tehetetlenségünk még a megfontoltakat és józanokat is beleringatja a rajtaütés huszáros deliriumába. A csonkamagyarországi illaté- kességüeknél az akcióvágy csak időnként visszatérő lázas felhe- vülés, ha szomszédainknak helyzeti energiájuknál fogva időnként sikerül egy-egy uj égbekiáltó igazságtalanságot elkövetni az ottani magyarsággal szemben; a menekültek többségénél a személyes bosszú, az emésztő honvágy és a locális és nemzeti hazaszeretet fonódnak össze egy mindent elsöprő fergeteges érzésbe. Az lesz a jelen Magyarország legnagyobb államférfia, aki ezeket a tömegindulatokat józan kiszámított, {^tervszerű nemzeti politika szekerébe tudja fogni idehaza és politika-mentes társadalmi, szociális éB gazdasági mozgalmakba a határon túl. Csakis ilyen eredményes, a nép- jólétet, a népmüveltséget szolgáló helyes szociális berendezkedéssel lehet a türelmetleneket türelemre tanítani. Mert semmi kétségünk sem lehet az iránt, hogy a türelem erényéből lesz a legnagyobb adagra szükségünk. Várni kell arra, míg a kisantant egy-két tagja konfliktusba kerül a szomszédjaival és ez által Caonka- magyarország fegyveres ereje súllyal eshetik a serpenyőbe. Várni kell, míg a versaillesi békediktátumok legalább egy-két nagyhatalomnak nincsenek már többé Ínyére, mert ellenkező esetben a Népszövetség gazdaBudapest, M.7.I. január 26. A nemzetgyűlés mai ülését 3/*l2 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy a parlamenti vizsgáló bizottság megalakult. Elnökké Zsltvay Tibort, jegyzőnek pedig Erődi-Harrach Tiha- mért választották meg. Esztergályos János a parlament előtt félreértett szavainak helyreigazítása címén kér szőt. A népjóléti tárca költségvetési tárgyalásán a következő közbesző- lást tette: »Ne tetszett volna bankót hamisítani«! A napló a közbeszólási úgy állítja be, mintha ezzel azt akarta volna mondani, hogy a ‘minisztert bankő- hamisitással vádolja. Kijelenti, hogy a ^közbeszólási nem ilyen értelemben tette és semmi oka arra, hogy a minisztert meggyanúsítsa. Kijelenti azonban, hogy a frankhamisításból eredő károkért a népjóléti minisztert is egyformán teszi felelőssé a kormány tagjaival. Búd János pénzügyminiszter ezután benyújtja a házhaszonrószesedós eltörléséről és a beruházásokról és az appropriáclóról szóló törvényjavaslatot. Áttérve a napirendre Rubinok István előadó a mentelmi bizottság jelentését terjeszti be. A bizottság megállapította, hogy Peídl Gyula szociáldemokrata képviselő a következő közbe- szólást tette : »Szemtelen rágalmazó!« Peidl az elnök ismételt kérdésére kijelentette, hogy a közbeszólási a miniszterelnökre értette. {Szégyen, gyalázat ! kiáltják a kormánypártiak. Nagy zaj) . . . Rubinok előadó: Psidl-nek közbeszólása példátlanul súlyos és sérti a nemzetgyűlés méltóságát is. Ezért azt javasolja, hogy Peidl-t a nemzetgyűlés egymásután következő 2 üléséről zárják ki. Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz oly értelemben, hogy a Ház a legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa meg. A nemzetgyűlés az indítványt elfogadja és ezzel az ülés véget ért. A kényszeregyezségi eljárás reformja. Az igazságügyminiszternek a kényszeregyességi eljárást módosító és kiegészítő rendelet- tervezetét a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara az ebben a kérdésben folytatott előzetes tárgyalások után január 18 án tartott szakértekezleten behatóan megvitatta. Az értekezlet különösen a kényszeregyességi eljárást megelőzőleg megkieérlendő magánegyezkedésnek a rendelettervezetben való szabályozásával foglalkozott s az elhangzott felszólalásokból azon egyhangú vélemény alakult ki, hogy a magán- egyesség lefolytatására rendelt Országos Hitelvédő Egylet vidéki szervei az illetékes kereskedelmi és iparkamara által teljesen önállóan szereztessenek megs az említett központi szervtől függetlenül működjenek azokban az esetekben, amidőn a hitelezők tőkeszerinti többségének lakó, illetve telephelye a vidéki kamarák kerületébe esik. Kifogásolta az értekezlet a magánegyezség érvényes létrejöttéhez szükséges hitelezői többségnek 90% ban való megállapítását, mert már egy a 10%.ot alig meghaladó kisebbség köny- nyen meghiúsíthatja a magánegyenleg létrejöttét. Épen ezért — úgy miként a kényszeregyes- Bégi eljárásnál — itt is elegendő lenne egy 75% os többség megállapítása. Erélyesen állást foglalt az értekezlet a tervezet ama rendelkezése ellen, amely az Országos Hitelvódő Egyletet és annak vidéki szerveit, illetve annak tagjait egyetemlegesen felelőssé teszi azon károkért, amelyeket a szerv vagy annak tagja cselekményével, vagy mulasztásával harmadik személynek vétkesen okoz. E rendelkezés mélyen sérti a résztvevő kamarák és testületek tekintélyét s rendkívül veszélyt rejt magában azok anyagi felelősségét illetőleg, miért is a miskolci Kamara a többi társkamarával egyetértve erélyesen tiltakozott ezen rendelkezés fenntartása ellen. Az értekezleten felmerült észrevételeket a Kamara elnöke és főtitkára az ezen ügyben január 20-án Budapesten tartott országos kamarai értekezleten is előterjesztették. — Csütörtökön, f. hő 28.-án temetik el Mercier bíborost, Belgium elhúnyt hercegprímását. — Az oroszok és kínaiak között küszöbön áll a fegyveres összecsapás. A szovjet három napos ultimátumot intézett Kínához. Tientsin és Peking között nagy csapatokat vonnak össze a kínaiak.
