Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-01-23 / 18. szám

Ara 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926. január 23. szombat. XLIII évi. 18. sz. Előfizetési di) postai szállítással» agg hóra 40.000.K, negyedévre 120.000 K. POLITIEÄI NAPILAP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Ugyanakkor azonban a zsar­nok szeméről messze űzi az álmot. Tar. Magyarország fegyveres ereje a kisantant államok fegyveres erejéhez úgy aránylik, mint 1 a 17-hez. Buday Dezső beszéde a honvédelmi tárca költségvetéséről. — Egyik szocialista képviselő ismét zagyvaságokat beszélt a hadseregről, de Csáky miniszter és Friedrich István közbeszólásai kitanították a nemzetközi szónokot. Tízezer gépfegyver, harmadfőlezer repülőgép s majd­nem hétezer ágyú a kisantant fegyverzete s ezt a megdöbbentő mennyiségű hadianyagot nem kevesebb, mint ötmillió katona hozza működésbe a trianoni Ma- gyarország ellen, ha mukkanni merünk. Megsemmisítő túlerő képe bon­takozott ki tegnap a nemzet- gyűlés szine előtt, mikor Moser Ernő képviselő számszerű ada­tokkal világította meg az utód­államok katonai felkészültségét. A technikai felszerelés pazar bősége támasztja alá a hirtelen nagyranőtt állaseocskák cifra épületét, mialatt mi, országunk súlyos anyagi megterhelése árán is, alig tarthatunk a belső béke megvédelmezésére elegendő lét­számú, szerény fölszerelésű had­sereget. Köröskörül modern és legmodernebb repülőezredek ál- lig fegyverben lesik a paranosot, mely koholt ürügyek alapján reánk uszítja őket. Nálunk meg szinte hetenkint végigmotozza árva bakáink tölténytáskáit egy fürge járású antantbizottság, mely verejtékünkből sajtolt drága pénzen éli vidám életét a leron­gyolt ország szomorú fővárosá­ban. A békebontők mégis mi va­gyunk a a prágai pacifisták tő­lünk féltik Európa békességét. Nyilván úgy képzelik a jámbo­rok, hogy a somogyi kanászok bicskáé hadával vagy a baktai és abonyi legények kombinált gyalog-különítményével fogjuk megrohamozni a csehszlovák respublika úgynevezett Góliáth- repülőgépeit. A három cseh re­pülőezredet s a háromszáz má- zsányi robbanó anyaggal röp- döső bombavető brigádokat. »Ha zörren a levél«, miért lesz ludbőrössé a kisantant háta ilyen félelmes harci eszközök birtokában is ? Nyilván azért, mert a gépi túlerő kezelését részben a vérig alázott nemzeti kisebbségek fiaira kell bíznia, ezeknek hűségében pedig vakon hinni nem merészelnek a győz­tesek. Midás király szörnyű sorsa jutott osztályrészül a nemzetün­ket szétfűrészelö ádáz szövetke­zetnek. Amerre szőrös keze nyúl, köröskörül fegyverbe borul min­Budapest, január 22. M.7.I. A nemzetgyűlés mai ülését V«U órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A honvédelmi tárca költségvetésének folytatólagos vitáját tárgyalják. Az első felszólaló Buday Dezső a Keresztény Gazdasági Párt tagja: Megállapítja, hogy Magyarország fegyveres ereje a kisantant államaiéhoz [úgy aránylik, mint a I a 17-hez. Hadseregünk létszámát a béke­szerződés igen szűk keretek közé szorította. Arra kell tehát töre­kednünk, hogy a kiképzés, fel­szerelés és kvalitás tekintetében fel tudjuk venni a versenyt Európa legmegbízhatóbb had­seregével szemben is. Helyteleníti, hogy a honvé­delmi miniszter 4 millió arany­koronát átengedett az állam többi kiadásainak fedezésére. Azután a katonai nyugdíjasok helyzeté­vel foglalkozik, amely szerinte kétségbeesésre ad okot. Erdélyi Aladár: Az egész or­szág szomorú helyzetben van! Buday: A katonatisztek is mos­toha elbánásban részesültek a státusrendezés során. Sokkal ke­vesebb javadalmazást kapnak, mint a velük egyenrangú osztály­ba tartozó polgári tisztviselők. Csáky honvédelmi miniszter: Tévesek az adatok. Buday végül azt a kérdést intézi a tiszti­karhoz, hogy elzárkózottsá- gukból engedjenek és ve­gyenek részt a polgári társadalomban is. Arra kéri a honvédelmi minisz­tert, hogy nagyobb összeget igényeljen a honvédelmi tárca költségvetésének kiegyenlítésére. A költségvetést elfogadja. Ezután Propper Sándor szociál­demokrata képviselő szólal fel: A hadsereg demokratizálását kivánja. Buday Dezső: Ez utópiai Propper: A vitézségi érem dijá­nak valorizálását és a hadirok­kantak illetményeinek felemelését kéri. A honvédséget osztály­hadseregnek tartja. (Nagy zaj minden oldalon.) A mai had­sereg folytatása a réginek. Csáky honvédelmi miniszter: Ez téves beállítás! Propper: Nem téves, mert úgyan- azokat a gyakorlatokat és moz­dulatokat végzik, mint a k. u. k. hadseregben. Friedrich István: Csak nem kivánja, hogy simmi lépésben járjanak! Propper: Hadseregünknek nem szabad valamely pártnak a szol­gálatában állania. Csáky honvédelmi miniszter: Hát melyik párt szolgálatában áll a hadsereg? Friedrich: A hadseregnek a mindenkori kormány szolgálatá­ban kell állani. Propper: Kifogásolja a fegyelmi eljárásokat és a katonai nevelést. Csáky: Nem fogjuk őket nemzet­köziségre nevelni! Propper: Bizalmatlan a kor­mány iránt, a költségvetést nem fogadja el. Ezután Friedrich István szólal fel: A leghatározottabban visz- szsutasítja Propper állítását, mint­ha a magyar honvédség a leg- reakciősabb hadsereg lenne. A magyar hadsereg fegyelem-sza­bályzata sokkal enyhébb mint például a francia, vagy a német hadsereg fegyelmi szabályzata. A pacifizmus kedvéért nem fog­juk odadobni elveinket Trianon oltárára, De jöhet idő, amikor a szociáldemokratáknak fegyverre kell kiállaniok, hogy megvédjék ezt az álláspontjukat és ha ak­kor is a pacifista szellemhez ragaszkodnak, elpusztul az egész ország és vele együtt ők is. Malaslts Géza: Visszautasítja azt az állítást, mintha a szociál­demokraták bomlasztották volna szét annak idején a hadsereget. A szociáldemokraták a legpél- dásabban teljesítették köteles­ségeiket. Tiltakozik az ellen, hogy a szociáldemokrata munkásságot harmadrendű polgároknak tart­sák. Ezután Csáky Károly honvé­delmi miniszter beszél. (Az ülés tart.) m BaneiacsKsmsassKSsaiBSKieg Gárdonyi Géza irodalom-tanára meghalt Budapestről jelentik: Répássy János nyugalmazott alsőábrányi plébános január hő 19 én, 82 éves korában elhunyt. Répássy a kiegyezést követő években huzamosabb ideig tanárkodott az érseki tanítóképző intézetben ; ebben a minőségben a magyar nyelvet és irodalmat tanította. Nagy tudású kitűnő stiliszta volt, több tankönyvet írt és mint mű­fordító is jeleskedett. Gárdonyi Gézát ő segítette első szárny­próbálgatásaiban. A nagy íróval állandóan irodalmi levelezésben állott. Gárdonyi nem egyszer fordűlt hozzá tanácsért. Az Isten rabjainak a megírására is Ré­pássy ösztönözte Gárdonyit. Ré­pássy volt az egyetlen Gárdonyi tanitóképezdei tanárai közűi, aki túlélte világhírű tanítványát. — Dr. Hodacz prágai tanár nyilvánosságra hozta a cseh­szlovák köztársaság megalapí­tásának előzményeit. Az érdekes feljegyzésekből kitűnik, hogy a csehek Trianon előtt legfeljebb csak két-három felvidéki vár­megye megszerzését remélték. Olyan nagy területek elszakítá- sára, mint amilyen Trianonban bekövetkezett, addig legmeré­szebb álmukban sem gondoltak a csehek. Igazán csak »evés közben jött meg az étvágyuk.« den. A szuronyok hatalma elné­mítja a rebelliseket és belefojtja a telkekbe az irredenta gondo­latát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom