Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-21 / 16. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. január 21. csütörtök. XLIII övi. 16. sz. Előfizetési dl) postai szállítással: •gg hóra «O.OOO^K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Parlamenti bizottság? A radikálisok és a szociálisták által követelt parlamenti bizottságra a két irányzatnak fő szószólói, akik az utóbbi napokban a nyilatkozatok özönével igyekeztek a legsötétebb politikai színezetet adni a szerencsétlen frankhamisításnak, olyan jogkört akarnának reáruháztatni, melyhez hasonló jogköre még soha egyetlen alkotmányjogi testületnek sem volt. Független és birői talárban fellépő bizottságról beszélnek, amelyet ha a birői talárt illetően nem is kell szószerinti értelmében venni, kétségtelenül olyan parlamenti bizottságnak kellene tartanunk, mely magának birői jogokat vindikál és jurisdictiót kívánna gyakorolni. Igen természetes, hogy az alkotmány és törvények alapján álló kormányzat ilyen javaslathoz hozzá nem járulhat, mert ezzel nemcsak a birői intézményt magát, hanem az ítélkezésre kijelölt bírák személyét állítaná olyanokként a közvélemény elé, mint akikben maga sem bízik a mint amelyet, illetve akiket nem talál alkalmasaknak a büntetőtörvények legteljesebb szigorának alkalmazására. Ilyet nem kívánhat, nem követelhet alkotmányos érzésű párt, csak felforgatásra törekvő ellenzék, mely előtt az alkotmányos intézmények tekintélyének lerombolása, mint cél vagy legalább mint taktikai törekvés többet nyom a latban minden országmentő és minden purifikálő feladatnál. Annak a pártközi értekezletnek, amelyen meghiúsult a kormánynak és többségi pártnak a szélső ellenzéki frakciókkal nyugodt hangú nemzetgyűlési vita tekintetében remélt megegyezése, igen súlyos visszahatása érezhető máris az országban. A gondolkozó elmék megdöbbenve észlelik, hogy a szélső baloldalt nem annyira a bűncselekmény felderítése és megtorlása érdekli, mint inkább az a palástolatlan hatalomra törési szándék irányítja, mely a írankügyből titkos választójogot, a magától a miniszterelnöktől felvetett és vállalt politikai felelősség kérdéséből államrendi válságot, alkotmánymódosítást, akormányző helyére államtanácsot, vagy hasonló jszovjetdirektőriumot szeretne kihozni. Nem vitatkozunk arról, hogy van-e szükség, avagy nincsen parlamenti bizottságra, de egyet tudunk: hogy ha egy parlamenti bizottság az esetnek nem kizárólag politikai vonatkozásaiba, hanem annak kriminalisztikai elbírálásába akarna illetéktelen kézzel belényulni, akkor voltaképen a bűncselekmény el- elvonatnék törvényes fóruma elől és martalékául dobatnék egy visszás és áldatlan, világ- botránkoztató parlamenti hercehurcának, politikai torzsalkodásnak és hatalmi szövetkezésnek, melyek mindegyike arra jő, hogy e politikai bizottság kebelén belül többséget toborző irány, vagy pártelv elposványositsa a kérdést s feláldozva a legfontosabb kötelességét, a nemzeti beBudapest, január 20. MTI. Ma délelőtt a nemzetgyűlés folyosóján csak egy kérdés állott az érdeklődés középpontjában: Sikerűié a megegyezés vagy sem ? Kiszivárgott hirek szerint Bethlen István gróf miniszter- elnök és az ellenzék között egy újabb propoziciót tárgyalnak. A még mindig folyó tárgyalások alapja az, hogy a kormány bele- menne a parlamenti bizottság elhatározásába. A bizottság 25 tagból fog állani és 5 tagja lesz az ellenzék közül. A bizottság Budapest, január 20. M.I.I. A nemzetgyűlés mai ülését fél 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Folytatólagosan tárgyalják a népjóléti tárca költségvetését, csület megmentését: sötét vias- kodást ékeljen a közéleti egyértelműség és az országos állás- foglalás helyébe. Ma a nemzet egyetlen emberként szerte az országban (csupán a főváros sajtóviszonyaiből magyarázható szenzációéhségtől eltekintve), nyugodtan és méltóságteljesen áll Bethlen István gróf szilárd elhatározása mögött, mely a bűn törvényes megbüntetésével s az ország tekintélyének megvédésével lezárni kívánja ezt az ügyet, mig ellenfelei szennyet és a rágalmazások minél mélyebbre ásását kívánják, hogy a magyar politikai élet hosszú időn keresztül megrekedjen a bűncselekmény felkavarta politikai állapotban, mely hátráltat törvényalkotást, gazdasági fejlődést és belBő konszolidációt. Elutasítjuk magunktól a felfor- gatők propoziciőját és tiltakozunk a birői intézmény megkerülésére indított baloldali törekvés ellen. M. S. azonnal megkezdi működését minden időbeli határozat nélkül, tehát az elsőfokú bíróság ítéletére sem kell várni és a parlamenti bizottság azonnal munkához láthat. A parlamenti bizottság tanukat idézhet be és aktákat kérhet be az ügyészség útján. A hangulat általában bizakodóra fordult. A megegyezést a nemzet jóléte követeli. A döntő fordulat azonban nem a polgári ellenzéktől, hanem a szociáldemokratáktól függ. amelynek első szónoka Pstrovácz Gyula. Kiemeli, hogy tegnapi beszéde nem irányult a népjóléti miniszter működése ellen, hanem kizárólag a lakásépítési akció ellen. A lakásépítést a magán építési iparra kell átvinni, mert az jóval olcsóbban épít mint az állam. Olcsóbb és hosszabb lejáratú kölcsönt kell a magánosoknak az építés céljaira átengedni. Meg kell szüntetni a lakás-hivatalt és a miniszteri biztosságot. Csilléry András közegészség- ügyi szempontból bírálja a lakásépítési akciót. Kéthly Anna megnyugtató választ kér a népjóléti minisztertől oly irányban, hogy a lakások és az üzletek forgalmát nem fogják felszabadítani. Kiss Menyhért arra hivja fel a kormány figyelmét, hogy a vidéken házhelyhez jutottak nem tudnak építeni, mert kölcsönt csak szoknak adnak, akiknél van mit betáblázni. Kéri a kormányt, hogy ezeket a szegény embereket segélyezze. Vass József népjóléti miniszter elfogadja azt az álláspontot, hogy a kormány drágábban épit, mint a magánemberek. A kormány arra az elhatározásra jutott, hogy a most folyó építkezéssel befejezi az állami építkezéseket. A lakások és üzletek forgalmának felszabadítására vonatkozólag csak magánvéleményt adhat. Általában az a véleménye, hogy inkább ma, mint holnap kell felszabadítani a lakájok és üzletek forgalmát. Természetes, hogy a lakók mindig a kényelmesebb álláspontot, a kötött forgalmat óhajtják. A lakásokat 1927 májusában minden megrázkódtatás nélkül csak akkor lehet felszabadítani, hogyha megfelelő lakáskinálat lesz. A következő felszólaló Pikier Emil: Rámutat arra, hogy a betegőpolási költségeknek a törvényhatóságokra való átruházása nagyon súlyos következményekkel jár a falusi kis egzisztenciákra, amelyeknek csekély ingatlanaira is bekebelezik a költségeket. Hasonló értelemben szólal fel Kis Menyhért és Saly Endre is. Vass népjóléti [miniszter a felszólalásokra válaszolva kijelenti, hogy A politikai helyzet. 25 tagú parlamenti bizottságot küldenének ki a frankhamisítás ügyében. — Létrejön a béke? Mikor szabadul föl a lakások és üzlethelyiségek forgalma ? Megszűnnek az állami építkezések, mert drágábbak minta magánépítkezések. — A népjóléti tárca költségvetése a nemzetgyűlés előtt.
